139442. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisugárzott jelenergiát visszaverő tárgy térbeli helyzetének megállapítására

6 139442. eltérítőelektródáira állandó nagyságú egyenfeszültsége'ket adhatunk, hogy a sugárirányú vonaliak közös (o) kiindulópontját a tárképen fedezésbe hozzuk a berendezés állás-5 pontjával és a (24), (12) és (31) rezgéskeltők rezgésének amplitúdóját úgy szabhatjuk meg, hogy a sugárirányú vonalak hosszával adott távolsági lépték megfeleljen iá térkép léptékének. A (47) tükör .alkalmazása 10 helyett a térképet rá is vetíthetjük a katódsugárcső ernyőjére, vagy pedig egyszerűen átlátszó térképet fektethetünk erre az ernyőre. Az 5 ábra ia találmány más kiviteli alak-15 ját szemlélteti. Ez lényegileg megegyezik az 1. ábra szerinti elrendezéssel és azéval azonos alkatrészeit azonos hivatkozási számokkal jelöltük meg. A különbség :az 1. ábra szerinti berendezéssel szemben abban 20 áll, 'ho^y az 5. ábia szerinti berendezés az antennaelrendezés függőleges tengelye körüli teljes kört végigpásztázza, azaz a pásztázás nemcsak 90 fokra, hanem 360 fokria terjed ki. Evégből a (48) antennaelrendezést 25 négy olyan (10) (10'), (10") és (10"') antennacsoport alkotja, amelyeknek mindegyike megfelel ;az 1. ábra szerinti (10) antennaelrendezésnek. Ezekhez az antennacsoportokhoz (13—14), (13'—14'), (13"— 30 14"), 13'"—14'") vivőrezgéskeltők, nagyfrekvenciás erősítők és frekvenciamodulátorok csatlakoznak. Mindegyik említett egység amplitudómoduláló körével egv-egv (26), (26'), (26") és (26'") amplitudómodii-35 lator van összekötve, amelynek egyik bemenőkörébe a (23) zárómodulátorból érkező, időszakosan ismétlődő egyenfeszültség-impulzusok jutnak, másik bemenőköre pedig egy négyszögalakú rezgéseket léte-40 sítő (49) rezgéskeltővel és egy ugyanilyen rezgéseket létesítő (50) rezgéskeltővei van összekötve. A (49) rezgéskeltőt a következőkben ,,koszinuszrezgéskeltő"-nek, az (50) rezgéskeltőt pedig „szinuszrezgéskeltő"-nek 45 nevezzük, hogy érzékeltessük, hogy a rezgéskeltők kimenőáramai a váltóáramtengelyhez viszonyítva részarányosak, de fázisban 90 fokkal eltérnek egymástól, mint ez az alábbiakban részletesen ki fog tűnni. 50 A (49) koszinuszrezgéskeltő bemenőköre körfrekvenciás (51) koszinuszrezgéskeltő kimenőkörével, az (50) szinuszrezgéskeltő bemenőköre pedig körfrekvenciás (52) szinuszrezgéskeltő kimenőkörével van össze-55 kötve. Az (52) rezgéskeltő bemenőkre fűrészfogalakú rezgéseket létesítő negyedkörfrekvenciás (12) rezgéskeltő kimenőköréhez csatlakozik, egyik kimenőköre pedig az (51) rezgéskeltő bemenőkörével áll összeköttetésben. Az (52) rezgéskeltő további kimenő- ÖO körei kiegyensúlyozott (32) és (30) modulátorok bemenőköreihez csatlakoznak. E modulátorok további bemenőkörei az 1. ábra szerinti berendezésnek megfelelően a fűrészfogalakú rezgéseket létesítő vonalfrekven- 65 ciás (24) rezgéskeltő kimenőkörével vannak összekötve. A (38) vevőkészülék bemenőköre irányítatlan (36') antennához csatlakozik. E berendezés működési módja lényegileg 70 megegyezik az 1. ábra szerintiével, mert mindegyik antennacsoport és a vele összekötött rezgéskeüők és modulátorok csoportja megfelel az 1. ábra szerinti berendezésnek. A különbség csak abban van, hogy 75 ia (10), (10') 10") és (10'") antennacsoportok egymásután végigpásztázzák az antennaelrendezés függőleges tengelye körüli körnek egymásután következő negyedeit, mert mindegyik (13—14), (13'—14'), (13"— so 14") és (13'"—14'") adóegység az egész kör végigpásztázásához szükséges idő egyegy negyedrészének tartamára hatékony. Mielőtt az adóegységek ilyen működési módjának megvalósításával foglalkoznánk, 85 azt ismertetjük, hogyan létesíti a (27) cső katódsugiara a találmány eme kiviteli módjához szükséges sugárirányú vonalakat a képernyőn. A körfrekvenciás (52) szinuszrezgéskeltő a negyedfrekvenciás (12) rez- 90 géskeltővel létesített fűrész'fogalakú rezgésekkel együttjáró fázisviszonyban álló szinuszrezgéseket létesít. Ezekből a rezgésekből a körfrekvenciás (51) koszinuszrezgéskeltő ugyancsak szinuszalakú, de fázisban 95 90 fokkal eltérő rezgéseket származtat le, amelyeket a következőkben egyszerűség kedvéért „koszinuszrezgéseknek" nevezünk. Az (51) és (52) rezgéskeltők rezgései a kiegyensúlyozott (32) és (30) modulátorok be- 100 menőköreibe jutnak és ezeken át a (27) cső eltérítő (28) és (29) elektródapárjain válnak hatékonnyá. Ha egyelőre eltekintünk a (24) rezgéskeltővel létesített és ugyancsak a (32) és (30) modulátorok bemenő'kö- 105 rcibe jutó fűrészfogalakú rezgések hatásától, akkor a (32) és (30) modulátorok útján az eltérítőelektródákra adott mindkét feszültség szinuszialakú lefolyású, azonban fázisban 90 fokkal eltérő egymástól és ennél- no fogva a katódsugarat körmozgásra készteti. Ezt a mozgást a vonalfrekvenciás (24) rezgéskeltő fűrészfogalakú rezgése úgy változtatja meg, hogy a katódsugár közös pontból kiinduló sugárirányú vonalakat rajzol a kép- 115