139442. lajstromszámú szabadalom • Berendezés kisugárzott jelenergiát visszaverő tárgy térbeli helyzetének megállapítására

139442. mintájával fedett része ia képernyőnek egyegy körnegyed. A képernyőre rajzolt pász• tázóvonalak számát előnyösen a pásztázott térszög fokai számával vagy ennek több-5 szőrösével tesszük egyenlővé, de a jelen esetben az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy a vonalak szánra ötven. Ez esetben a negyedkörfrekvenciás (12) rezgéskeltőt a (11) impulzuskeltő minden szá-10 zadik impulzusa gerjeszti és ez a rezgéskeltő a 3e. ábrában teljes vonallal rajzolt görbének megfelelő, fűrészfogalakú rezgést létesít. Ez ia rezgés a negyedkörfrekvenciás (31) rezgéskeltő bemenőkörébe jut, amely 15 rezgéskeltő a 3f. ábra teljes vonallal rajzolt görbéjének megfelelő, parabola alakú rezgést létesít. Hia a (27) katódsugárcső eltérítő (28) és (29) elektródáit csak a (12) rezgéskeltő fű-20 részfogalakú rezgéseivel és a (31) rezgéskeltő'parabola alíakú rezgéseivel táplálnánk, akkor a katódsugár időszakosan ismétlődő eltérítése nyilván 90°-os körív • mentén menne végbe. Ez kitűnik abból, hogy mind-25 egyik fűrészfogalakú rezgés (x—x) része megközelítőleg a 3e. ábra szerinti, szaggatott vonallal rajzolt negyedkörfrekvenciás szinuszrezgés egy részének felel meg, mindegyik parabola alakú rezgés (y—y) része 30 pedig a 3f. ábra szerinti, szaggatott vonallal rajzolt negyedkörfrekvenciás koszinuszrezgés egy részével azonos. Minthogy azonban ,a (30) és (32) modulátorok bemenőkörébe ia 3d. ábra szerinti vomalfrekvenciás, 35 fűrészalakú rezgéseiket is bevezetjük, ezek a rezgések úgy modulálják a (12) rezgéskeltőtől származó fűrészfogaiakú rezgéseket és a (31) rezgéskeltőtől származó parabola alakú rezgéseket, hogy az eltérítő 40 elektródák a katódsugarat' két egymásra merőleges irányban térítik el olyképen, hogy a sugár közös (o) pontból kiinduló sugárirányú vonalakat rajzol ia képernyőre, amelyek ia képernyőnek egy felső és egy alsó 45 körnegyedét fedik. A vonalaknak az alsó körnegyedbe eső, szaggatottan rajzolt része a keresett tárgy helyének meghatározásához nem szükséges és ezt a részt ezért eltöröljük olymódon, hogy a (27) csőnek a 50 katódsugár erősségét befolyásoló (35) elektródájához a vonalfrekvenciás (34) rezgéskeltővel létesített négyzetalakú rezgést vezetünk. Ezt a rezgést ,a 2c. ábra szemlélteti. E rezgés frekvenciája azonos a (24) rezgés-55 keltővel létesített fűrészfogalakú rezgések frekvenciájával, fázisa azonban úgy vi • szonytik a (24) rezgéskeltő rezgéseinek fázisához, hogy a 2c. ábra szerinti rezgés a katódsugarat a (24) rezgéskeltő rezgésének mindegyik félperiódusia tartamára megszün- 60 téti. Ilymódon a (33) képernyőn a teljes vonalakkal rajzolt vonalminta létesül. A (12) rezgéskeltő fűrészfogalakú rezgéseit a (13) frekvenciamodulátor bemenőkörébe is bevezetjük, hogy ezek a (14) egység 65 vivőhullámú rezgéskeltőjével létesített vivőhullám frekvenciáját előre meghatározott frekvenciakörzetben időszakosan ismétlődően változtassák. A (10) antennaelrendezésnek evvel a változó frekvenciájú vivő- 70 hullámmal való táplálása esetén a kisugárzott energia legyezőalakú sugárrá összpontosul, amely a dipolantennák síkjával a vivőhullám frekvenciájától függően változó szögét alkotó síkra merőleges irányban a ieg- 75 keskenyebb. Minthogy a vivőhullám frekvenciája adott frekvenciakörzetben folytatólagosan változik, a legyezőalakú sugár függőleges tengely körül forog és végigpásztázza a körnegyed alakú térszakaszt. A 80 vivőhullám középfrekvenciáját úgy választjuk meg, hogy a sugár ennél a frekvenciánál merőlegesen álljon az .antennaelrendezés síkjára. A (14) egységgel létesített vivőhullám frekvenciájának változása a 3e. ábra 85 szerinti fűrészfogalakú feszültség változásának lineáris lefolyása következtében ugyancsak lineárisan megy végbe. Ennek folytán a sugár állandó szögsebességgel leng a függőleges tengely körül. 00 A vonalfrekvenciás (24) rezgéskeltővel létesített fűrészfogalakú rezgés a vonalfrekvenciás (25) impulzuskeltőbe jut, amely a kétszeres vomalfrekvenciás (11) impulzuskeltővel létesített impulzusok frekvenciája- 95 nak felével egyenlő frekvenciájú, időszakosan ismétlődő, négyszögletes lefolyású feszültséget szolgáltat. A (11) és (25) impulzuskeltők impulzusait a (23) zárómodulátor egy-egy bemenőkörébe vezetjük, mimelletl HX) a (25) impulzuskeltőből származó impulzusok hatására a modulátor elnyomja a (11) impulzuskeltő minden második impulzusát úgy, hogy csak minden második impulzus jut el a (26) amplitudómodulátorhoz. Ez a mo- 105 dulátor úgy modulálja a (14) egységben létesített és megerősített vivőhullámot, hogy a (10) antennaelrendezéshez csak olyan vivőhullámimpulzusok jutnak, amelyeknek tartama ismétlődésük periodustartamának 110 tört része. Minthogy a (14) egységből az antennaelrendezéshez vezetett vivőhullám frekvenciája egymást'követő impulzusok között azonos értékkel növekszik, nyilvánvaló, hogy a kisugárzott vivőhullám mindegyik 115