139428. lajstromszámú szabadalom • Központi kenőberendezés az egyes szivattyúegységek szállítási mennyiségének a berendezés által kent gép változó terhelése esetén annak révén történő önműködő változtatásával

i:*í>4'*s. <•rtviiiu ben, a liozzátario/.ó szivaüu'icgwé­gckticl az előre meghatározóit gcpterhelés erW'kc a'a c-önkenő terhelésnél meggátolja. :. Ezen <-löre meghatározott "siOptcrliok'-slöl le ege-zen a nulla terhelésig, tehát a nyu­galmi hebzciig, ezek szerint az illető szi­vatuúcgységek száliitclt mennyisége ál'andó marad. Ha azonban a gép (úllépi az előre "> meghatározott terhelési határt, akkor a ter­heléstől függően mozgatott beálliió szerv a szivattyúegység szállítási mennyiségét változtató tagot az ütközőtől elmozgatja és ilymödon növekvő géptcrhelésnél a szállított !•"' kenöaiyagmennyiség is növekszik. A/, em­líteti ütközőt beállíthatom is készíthetjük, miáltal a központi kenöberendezést külön­böző körülményekhez könnyen hozzáilleszt­hetjük és mindig elérhetjük a legkedvezőbb -*o ós legtakarékosabb kenöanyagfogyasztást. Ha a szabályozóemeltyű által vagy más. a terheléstől függően helyzetét változtató gépalkatrész révén a központi kenőberende­zés szivattyúegységeinek szállított menuyi­:.'.-> ségeit beállíthatjuk, akkor a hozzájuk tar­tozó szivattyúegységek szállított mennyisé­geit befolyásoló szerv a gépierhelés.esökke­nésénél végeredményben az emiitett ütkö­zőhöz olyan erővel ütődhetik, hogy a törés :to elkerülhetetlenné válik. Hogy ilyen törése­kel elkerülhessünk, az említett ütközőn kí­vül az ütköző ellenálló erejének utánengedő, előnyösen rugalmas alkatrészt is a'kalma­zunk a terheléstől függően beállítódó gép­it" alkatrész és a szivattyúegységek szállított mennyiségéi befolyásoló tag között. A esatolt rajz a találmány több példa­képein kiviteli alakját mutatja. Az I. ábrán (I) a kenöszivattyú. amely­»o nek (2) kapesolómüvét a (3) hajtórúd révén a keiöszivattvú által kent gép működtet; A (3) rúd csuklósan kapcsolódik a (4) kap­cs-olórud révén az (ö) csapnál a kapcsolómű (0) középpontja körül ki'enghetö (6) rész i.~> (tV) emeltyűjével, amelyet, a (7) vonórúd ré­vén a centrifugális (8) szabályozó olyképen befolyásol, liogy növekvő géptcrhelésnél a (IV) émeltvü és"ezzel együtt a (3) hajtórúd is fölfelé tolódik e!. Ezáltal a (3) hajtórúd­:>n mik a (2) kapcsclónuí (10) kapcsolóeinel­lyiije (9) hasitékában lévő (8) kapcsolódási nontja fölfelé csúszik el és a kapesoló­emeltvü elmozdulásai növekszenek. A gép­terhelés csökkenéséné! a (8) kapcsolódási­.v> pont ellenkező irányban mozog és a (2) kap­csolómű kapcso!<'>cmeltyüjének kilengései csökkennek. Hogy az eineiteú'mozgás további csokke­i-ését^meggátoljuk. ha a gép terhelése egy bizoii\o> meghatározott mérték alá sülyed, m a (II) ütközőt alkalmazzuk az (I) szivattyú tokján lévő beállítható csavar alaKJaban. amelyhez előre meghatározott géptcrhelésé­uéi a ((')") emeityüvel mereven összekötött (12) orr ütközik, miáltal a (8) szabályozó •;.-, mozdulatlan marad és a kapcsolómű elmoz­dulásainak további csökkenése meg van gá­tolva. A kenöszivattyú mindegyik kenöhelye tehát ezen meghatározott terhelés alatt: megterheléseknél, amely a (11) iitközöcsa- 70 var beállításával bizonyos határok között szabadon választható, 'mindig ugyanazt a iiiennviséget szállítja minden egyes kap­esolólöketnél. Csak ha a terhelés megint az emiitett mérték fölé emelkedik és a (8) sza- TÜ bályozó a (6') emeltyűt a (12) orrnak a (11) ütközőről való leemelése mellett fölfelé húzza, növekszik megint a kapcsolóemcltyíí kilengése és ennek folytán a szállított meny­ny'ségck a gépterhelés növekedésével M> nőnek. A 2. ábra szerinti központi kenöszivattyú metszetben látható. A szivattyú (2!) tokjá­ban van a (22) körhagyóstengely, amely mindegyik (23) szivatiyúegység müködteté- s;, sere a hozzátartozó körhagyón a (24) liim­hát hordja. Ez a himba végén lévő villával a (25) kercsztcsapot fogja át, mely utóbbi a (26) rúgó'által felfelé szorított (27) rúdon van. A (24) himba másik végén van a (28) <K) golyóscsap, amely a (23) szivattyúegységet működteti. A (27) rúd vagy orsó felső végével a (37: állítócsavarhoz ütközik, amely a (21) tokon a (38) csap körül elfordítható kétkarú (39) >x, emeltyűben van elliclyezve. A (39> emeltyűn sorban egymás után több (37) állítócsavar van a hozzájuk tartozó (23) szivattyúegysé­gek számára. Ezek az álütócsavarok arra valók, hogy a szivattyúegységek hcál'itását a (31) szabályozókészülékükkel egyezővé jen tegyék. A (21) szivattyútokon van a beállítható (40) ütköző, amelyhez a (39) emeltyű bal­oldali karja ütközik, mig az emeltyű jobb­oldali karját a (27) orsó fölfelé nyomja. Az H»r> emeltyűnek egy yiilája is van, amelyben :i terheléstől függően működtetett (8) szabá­lyozó által mozgatott (41) rúd csúszhatik. A gép nvugalmi helyzetének a (8) szabá­lyozó és (4 I) rúd fölrajzolt helyzete fele* un meg. A gép terhelésének növekedésénél a (41) rúd alsó (42) vastagítása emelkedik, amíg az előre meghatározott terhelésnél, amelyet a (40) ütközöcsavar beállításává! szabadon választhatunk, a (39) emeltvü bai- 11:. oldali karjához ütközik és ezt a kart'fölfelé

Next

/
Oldalképek
Tartalom