139415. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sertésvész virusz tenyésztésére más állatokban mint sertésekben és sertésvész elleni oltószer előállítására

Megjelent 1949. évi március hó 1-én. MAGVAK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139415. SZÁM. IV; h/2. OSZTÁLY. (-0146. ALAPSZÁM. m Eljárás sertésvész virusz tenyésztésére más állatokban, mint sertésekbea és sertésrész elleni oltószer előállítására. American Cyaiianiid Coiupauy cég, New-York, mint Cox Herald Rea és Koprowsky Hilary vegryészek jogutódja. A bejeleatés napja: 1947. éri augnaztaa bó 11. É.A.E.Á.-beli elafibbaége: 1946. éri szeptember h* 12. A találmány sertéseknek sertésvész elleni immunizálását, iü. sertásVésíi ellen immunizáló csökkentett virulenciájú oltószer előállítását célozza, amely sertésekbe oltva ö antitestek fejlődését okoxza anélkül, hogy ;i sertés, a rendes virulenciájú sertésvészviru«zt tartalmazó oltószer okozta veszélyeknek volna kitéve. Habár a sertésvészt több, mint fél évszáin zada önálló betegségnek ismerték fel, eddi;> nem tudták a megbetegedett állatot meggyógyítani. Ez az e?ész világon elterjedt létegség rendkívül nagy gazdasági v?s:lepékkel jár. Immunizálatlan kondák f»rlő^e 85—95% elhull.íst okoz. A kórt fertő vött sertéshul'adékok, fertőzött sértések berozása, maguk a viruszoltások okozta fertőzések és egyéb okok terjeszthetik. A sertésvész akut szepticemikus beteg•>D ség, amelyet 4—5 napig tartó inkubáció, időszakot követőleg fellépő magas láz és a szemkötőhártya és nyákmirigyek lobo«s d;igadá&a. valamint számos vérző seb jellemez, amelyek a test legkülönbözőbb részein lép•»ő nek fel. De sok egyéb tünetről is számoltak be. Ezeket másodlagos fertőzők, pl. s.ilmonella és pasteurella is bonyolíthatják. Képzett állatorvos azonban könnyen álinpK-hatja meg a kórt. KI Az egyetlen mód a hctésvész megfékezésére a sertések iinmunizálása. Antitestek befecskendezése ugyan néhány heti pa^zív immunitást biztosít, de ez egymagában csak egyes helységekben ad védelmet. Élethoszsziglaní immunitás biztosítására szükséges- 35 nek látszott az éáő kórokozó viruszt a sertésbe oltani, hogy ebben fejlődjenek ki az antitestek. Minthogy a fertőző virusz befecskendezése maga okozná a sertésvész kifejlődését, egyidejűleg kellő mennyiségű to hiperimmun sertésszérumot is kell befecskendezni. Ezzel a kombinált virusz-stérum oltással képes a virusz antigénikus hatása a sertésben immunitást előidézni, mfg r. hiperimmun szérum antitestei lehetővé te- 45 szik, hogy az állat a viruszfertőzést túlélje. Habár a szérum-viruszos oltásnak számos hátránya van, jelenleg ezt a módszert választják. Az ehhez szükséges virusz termelése nem okoz nehézséget, de annál in- :n\ kább a szérumé. Ennek előállítását többnyire szigorú előírások szabályozzák. A hiperimmun szérum készítéséhez mindenekelőtt sertéseket inimunizáln: kell' szérumvirusz oltással. Ehhez nagy viruszadagok- .y, kai intravénás injekejókat adnak, azimmunizálás után legalább kilencven napon át. A hiperimmunizálást követő tíz nap után ÍV. áiiatból vért vehetünk a hiperimmun szérum előállításához. Ezután még legfel- <«) jebb háromszor vehetünk vért, mire az állal már értéktelen és más célra használandó f,"i. E módszer fő hátránya a nyerhető szé rum korlátolt mennyisége.