139353. lajstromszámú szabadalom • Kinetikus tipusú, hidraulikus tengelykapcsoló
139353. dékot). A motor fordulatszáma teljes nyomatéknál és lefékezett lendítőkerékkel 1Ó00 volt, ami igen kicsiny vontatónyomatékra utal. A lendítőkerók fékjének oldásakor a 5 forgiatónyomaíék-átvivőképesség oly gyorsan növekedett, hogy a motor fordulatszáma teljes gáznál! 890-re, mint legkisebb értékre csökkent. Amikor pedig a motor a iendítőkerék megindulásától számított 13 10 másodperc múlva 1000 fordulatra ismét felgyorsult, a csúiszás csak 15% volt, 22 másodperc múlva pedig a teljes gázzal, 1500 fordulattal járó motor mellett a csúszás 2,67 %-ra, vagyis igen alacsony értékre 15 csökkent. Az I3 és R3 görbék olyan kísérlet eredményét szemléltetik, amelynél a kapcsolónak 1,6-os terelőgyűrűje és 19 fokos töltete volt. E kísérletben a motor sebessége teiljes nyo-20 mateknál és 100%-os csúszásnál 870 volt, szemben a 1,4-es terelőgyűrűvel elért 740 fordulattal, miután pedig a forgórész fordulatszáma elérte a 800-at, a csúszás nem volt sz'ambavehetően nagyobb, mint az 1,4-es 20 terelőgyűrűvel. Az I4 és R4 görbék 1,6-os terelőgyűrűre és 50 fokos töltetre vonatkoznak. Ez utóbbi görbék nagyon hasonlítanak az I2 és R 2 görbékhez, melyeket ugyanakkora töltettel, de 1,4-es terelő-30 gyűrűvel vettük fel. A motor fordulatszáma tejes nyomatéknál és 100%-os csúszásnál • 1060 volt. A4, ábra hasonló kísérletek eredményeit mutatja, mint a 3. ábra. E kísérteteket von-35 tatáshoz használt ismert, normális Vulcan-SinclaÜr-kapcsolóval folytattuk, melynek külső „proff'átmérője ugyancsak 32,4 cm volt. Az Is és R* görbék terelőgyűrű nélküli kapcsolóra vonatkoznak, 19 fokos töltettel, 40 az Iß és Ro görbék pedig ugyanerre a kapcsolóra, de 50 fokos töltettel. Még az utóbbi kísérlet szerint is a motor fordulatszáma teljes nyomatéknál és 100%-os csúszásnál mindössze 840 volt, ami aránylag nagy 45 lassújárásli vonatónyomatékra utal. Mindkét kísérletnél, különösen pedig az utóbbinál, a csúszás a gyorsítási körzetben a forgórész 1250 fordulatszámáig igen nagy voí-t. Az I7 és R7 görbék erre a kapcsolóra vonatkoz-50 nak, de 1,4-es terelőgyűrűvel és 19 fokos töltettel, az Is és R8 görbék pedig 50 fokos töltettel. E két kísérletnél a terelőgyűrű jelenléte folytán a motor fardulatszáma teljes gáznál és 100%-os csúszásnál elegendő 55 nagyra nőtt ugyan, de azon az áron, hogy a csúszás a gyorsító körzet utolsó részében igen nagy volt, amint ezt láthatjuk, ha a 3. ábrán szemléltetett csúszásokat összehasonlítjuk. Az 5. ábra a 2. ábrán feltüntetett kap- 60 csoíó nyomatéká'tvivő képességét (K) mutatja; a . kísérteteket akkora nyomatéki terhelésnél, végeztük, amekkora a gépjárműveknél szokott előfordulni. A kapcsolónak 1,5-es terelőgyűrűje volt. A nyomatékát- 65 vívőképességet önkényesen váliaszfc/tt egységekben, mint ord'inátákat, a százalékos csúszást • pedig mint abszcisszákat vittük fel. A K'i görbe a K változását mutatja 50 fokos töltetnél, ha a hajtórész sebessé- 70 gének csökkentésekor a kapcsoló fogórésze állandó nyomaték mellett fokozatosan a nyugalmi állapotba jut. A K2 görbe a megfelelő karakterisztikát arra az esetre tünteti fel, ha a terhet, a nyugalmi állapotból, belső 75 égésű motorral felgyorsítjuk. A Ki görbe zérustól egy legnagyobb értékig nő, melyhez kb. 30%-os csúszás tartozik, majd pedig a nyugalmi pontig kifejezetten esik. Ez a púpos alak előnyös. A K2 görbe a 20%-os 80 és a legkisebb csúszás közti tartományban gyakorlatilag azonos a K> görbével. Ezenkívül a nyomatékátvivő képesség a 100 és a 20%-os csúszások között nagyjából állandó értékű, ami az új kapcsolónak fontos 85 és értékes tulajdonsága. A Ks és K4 görbék ugyanerre a kapcsolóra vonatkoznak, de 30 fokos töltettel. E görbék a kívánatos jellegzetességek tekintetében egyeznek, a K1 és I\'a görbékkel. A K1 és Ka görbéket úgy kap- 90 tuk, hogy a kísérletet hideg kapcsolóval kezdtük, és mialatt a csúszás 100%-osra nőtt, a kapcsoló hőmérséklete lényegesen emelkedett. A K2 és K4 görbéket meleg kapcsolóikkal elkezdett kísérletek eredményez- 95 iék. A két görbe K-értékei közti kicsiny különbségek mindegyik töltési foknáÖ és 100%-os csúszásnál a kapcsoló hőmérséklet-különbségeitől származnak. A 6. ábrán a 2. ábra szerinti javított kap- 100 osolót hasonlítjuk össze egy jelenleg forgalomban levő ismert normál-is hidraulikus kapcsolóval; a külső profilátmérő mindkét esetben 26,5 cm. A két ordinátatengely egyikére a vontatónyomatékot, másikra pe- 105 dig a százalékos csúszást angol fontlábakban (fi) és mkg-okban, az abszcisszatengelyre pedig a hajtórész fordulatszámait vittük feí. A motornyomaték állandóan 6,93 nikg volt. A Ti és T2 görbék az ismert kap- no csoló vontatónyomatékát mutatják rendes, ül. csökkentett folyadéktartalommal. Sí és S2 a megfelelő csúszásgörbék, melyeket állandó nyomaték és a hajtórész csökkenő
