139347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidos ércek kohósítására alacsony aknakemencében
Í393át; tára a nagyértékű redukálási gaz fűtőértékének csak egy részét vonjuk e'l, és ia forgók eimencéből .az illékony anyagok ' leválasztása után olyan gázt •vezethetünk- el, 5 amely minden körülményeik 'között jobb, mint 0 nagyolvasztó gáza. E muimkamódnál a másodlagos szelet a forgókemence alsó végén vezetjük be, A szükségeanél kevesebb szélet használunk 10 azért, hogy éppen annyi szémoxid égjen el, amennyi az adás 'felhevítéséhez szükséges. A találmány szerinti eljárásban célszerű, ha az alacsony akmakeimerace munkahőmérsékletét, miniellett a töltés az ala-15 csony aknaikemencébe a foirgókemencébő! jut ! be, nam engedjük túlságosan felemelkedni. A munka'hőmérséklet csökkentését úgy érjük el, hogy levegőt keverünk az oxigénben gazdag gázhoz, mellyel a ke-20 menőét, egyébként tápláljuk. Kedvező körülmények között pusztán levegővel is dolgozhatunk. A hőmérséklet elosztását és azon égési gázok összetételét, amelyek a redukálás! 25 gáznak iá másodlagos széllel való részleges elégetése folytán a forgókemencében keletkeznek, úgy kell megválasztanunk, hogy a forgókemence desztilláló övezetének kezdeténél ezcv az é^ési gázok már ne mu-30 tassanak oxidáló tulajdonságot. A töltéssel a forgóikemencébe bevezetett és iabban lefelé csúszó gázszén e kemencében egyre magasabb es magasabb 'hőmérsékletű övezetekbe kerül Így mindenek előtt a szén 35 felmelegedik, majd ehhez kapcsolódóan megkezdődik a desztillálás. Ott, ahol a desztilláüás kezdetét veszi, az égési gázoknak már nem szabad oxidáló jelegűeknek lenniök, nehogy az illékony alkatrészeket 40 tönkretegyék. Ha a párlatokat melléktermékeket feldolgozó berendezésbe hasznosítjuk, ezek Jeválasztása után maradékgáz marad viszsza. Minthogy a íorgókernencébe imásodla-45 gos szelet fúvatunk be, a maradékgáz megfelelő mennyiségű nitrogént tartalmaz. Ez a nitrogén rontja a tmanadékgáz értékét. Ezért előnyös, ha a másodlagos szél oxigéntartalmát fokozzuk, mivel ennek folytán a 50 nitrogén mennyisége a maradék gázban csökken, a maradékgáz tehát értékesebb lesz. Ha a másodlagos szelet oxigénben dúsítjuk, emelkedik a forgókemence hőmérséklete. Ez a körülmény azonban azért ve-55 szélytelen, ment a gázt csak részben égetjük el és az elégési folyamat lezáródik, amíg az égésű gázok ta lepárlási * Övezetet elérik. A legjobb munkamód akkor mutatkozik, faa (a másodlagos '^szélnek közepes oxigéntartalma van. eo Ha a forgókemaneáben gazszénnel dolgozunk, néha előfordul, hogy az alacsony aknakemence túlkevés szenet kiap. A töltéshez nem adhatunk túlságosan nagy szénfelesleget, minthogy a gázszén feles- 65 lege könnyen vezet a forgókeménéében nemkívánatos égésekhez. Ennek következtében a találmány szerinti eljárásban úgy dolgozunk,' bogy az alacsony aknakemencéibe egyidejűleg járulékosan sovány sze- 70 net vezetünk ibe. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy a forgókemenicében akár az ércből, ,akár a szénből, mind finom, mind dúrvadanalbos anyagot dolgozunk fel. A 75 nagy darabok ugyan nem olyan könnyen hevülnek át teljssen, mint a kicsinyek és ezért ilyenkor az előredukálás tovább tart, mint Ms darabnagyságú anyag esetén. A íorgókeimenee elején uralkodó magasabb 80 hőmérséklet azonban ezt a hátrányt teljesen kiküszöböli. Ebből az a lényeges előny adódik, bogy a forgókemeneébe mindenféle nyersanyagot bevezetnetünk anélkül, hogy ennek előkészítésére szükség volna. Nem 85 szükséges tehát • a nyersanyagot eló'megmunkálásnak alávetni. Nincs szükség a szén mosására sem, mivel a hamu feldolgozása a kohósító kemencéiben nem jelent hátrányt. 'Mind az érc, mind a szén nyers ál- 90 iapotban, tehát irtodén további osztályozás nélkül úgy vihető be forgókémencébe, amint az a bányából kikerül. Ha ä nagyolvasztóban is hasonló módon dolgoznánk, súlyos zavarok keletkeznének. A nagy 95 ércdarab ugyanis csak kevéssé redukálódott állapotban kerülne a kemence aljára, azaz a tűzhelybe és ezért ott közvetlenül, azaz szénnel kellene redukálódnia. Ez a hátrány .a találmány szerinti eljárásban íoo nem mutatkozik, mert az alacsony aknakemencében a közvetett redukálódás, azaz a szénoxiddal való redukálás gyaikonlati'lag nem' jön tekintetbe. A redukálással kevésbé előkészített ércdarabnak természete- 105 sen több melegre és több szénre van szüksége az alacsony aknakemencében, mint a messzemenően előredukált darabnak. A reduká'lóanyagok hatása az ércdarabra a íorgókemencében azonban sökkail intenzi no vebb, mint a nagyolvasztóban és ezért az ércdarabok a forgókemencéből való átcsúszás során a redukáló hatásra és a miagas hőmérséklet következtében sokká)
