139345. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék vasércek kohósítására oxigénnel dúsított széllel

2 139345. nosítja a nagyolvasztó, míg másik fele a torokgázokba megy. Ez a torokgáz csekély, csupán mintegy 800—900 kcal/m» fűtőértékű. A nagyolvasztó tehát nagyértékű, ér-5 tékes tüzelőanyagot csekély értékű gázzá alakít át. Az oxigénüzemű alacsony aknakemencénél ennék fordítottja J

'következik be. Csekély értékű tüzelőanyagból indulunk ki és mintegy 2000 keal/m3

, vagyis három-10 szoros fűtőértékű gázt kapunk. Á nagyolvasztóval ellentétben tehát az oxígénes-alacsonyaknakemencében á gáz előállítása előnyt jelent. Az ilyként nyert gázt a kemencén kívül, 15 a kohósítással nem közvetlenül összefüggő célokra hasznosítjuk. A gáz érezhető melege ekkor azonlban veszendőbe megy. Azt-találtuk, hoery az ércnek oxigénes kohósításakor előálló gáz különösen előnyö-20 sen használható ki, ha a tüzelőanyagot és az ércet az adalékokkal, külön-külön adjuk a kemencébe és, legaláb az ércet, a kemencébe hullásakor a redukciós gázok elégetésével előmelegítjük. 25 Az eljárás végrehajtásához pl zárt alacsony aknakemencéből indulunk ki, amelynek torka a szokásos kettős zárral van elzárva. Ennél azonban csupán a tüzelőanyagot adagoljuk, míg az ércet, az adalékokat 30 és esetleg vaszúzadékot oldalról vezetjük a kemencébe. Ez utóbbi alkatrészek bevezetése célszerűen kis forgókemencén át történik, amely az alacsonyabb aknakemence oldalnyílásához csatlakozik. A redukciós gáz 35 az alacsony aknakemencéből közvetlenül a forgókemencébe áramlik, amelyben levegő bevezetésével elég. A forgókemencéből az aknába hulló töltésanyagok annyira felhevülnek, hogy éppen a meglágyulás hőmér-40 séklete alatt maradnak, nehogy összesüljenek. Az oldalsó forgókemencében nem csupán szárítás és előmelegítés folyik, hanem az esetleges karbonátok; pörkölése is. Az érc 'mintegy 1000° hőmérséklettel hull az akna-45 kemencébe és azt a szembe áramló CO könnyen redukálja FeO-vá. A kemence alsó részének melegszüksiégiete tehát aránylag csekély. Az érc előkezelésére célszerűen csak a 50 szükséges mennyiségű gázt használjuk. Ha sok vaszúzadékot használunk, úgy esetleg az egész redukcíógázmemnyiséget fel kell használnunk, mert a csekély szénfogyasztás miatt a gáz mennyisége csekély. Altalá-55 ban azonban gázfelesleg marad. Ezt a felesleget közvetlenül elvezethetjük az aknakemencéből, éspedig a töltés fölött, vagypedig részben a töltés fölött, résziben pedig a töltés alatt. Az aknában uralkodó túlnyomás folytán a pörkölésre és elvezetésre 60 szánt gázmennyiségeket könnyen szabályozhatjuk az elvezetés fojtásával pl. tolattyú segélyével. Ha a gázt a töltés alatt vezetjük el, ügy majdnem csak COból álló hasznosítható gáztt nyerünk, amelynek legalább 65 2600 kcal/m» a fűtőértéke. A töltés fölött elvezetett gáz az érc említett előredükciója folytán már némileg oxidálódott és így fűtőértéke valamivel' kisebb. A me&lékelt rajz a leírt eljárás végrehaj- 70 tására különösen alkalmas kemence példaképpeni megoldási alakját mutatja. (1) az oxigénes alacsony) aknakemenceként szerkesztett kemence. A (2) fúvókákon át fúvatjuk be az oxigénnel dúsított szelet. (3) a 75 torokzár és (4) az (1) aknához csatlakozó forgókemence. A redukciós gázok elvezetése tetszőleges helyen alkalmazható és így a rajzban oincs feltüntetve. Szabadalmi igénypontok: 80 IL El járási erceik kohósííásána oxigénnel dúsított széliéi, zárt aknakamencében, amelyre jellemző, hogy a tüzelőanyagot a töMés többi alkatrészéitől elkülönítve vezetjük a kemencébe és 85 tegalálbb az ércet, a kemencébe lépése előtt, a redukciós gázok elégetésévé1! előmelegítjük. 2. Zárt aknaikemence az 1. igénypontban meghatározott eljárás végrehajtásához, 90 amelyre a tüzelőanyag és a töltés egyéb alkatrészeinek elkülönített 'bevezetésére és legalább az ércnek előmelegítésére alkalmas szerkezet jelCemző. , 3. Az 1. igénypontban meghatározott el- 95 járás megvalósítási módja, amelyre jellemző, hogy a tüzelőanyagot a ke- -ímence torkán, a töltés egyéb iaíkiatrészeit ipedíg a kemence oldalán vezetjük be. • 100 4. Az 1. igénypontban meghatározott ei-" /járás megvauósítáái módja, amelyre jellemző, hogy az ércét az aknakemencéhez csatlakozó forgókemeneében úgy hevítjük elő, hogy ebben a redukciós 105 gázokat levegő hozzávezetésével elégetjük és a felhevített ércet a forgó ikeimencélböl közvetlenül az akinakemencélbe nüliMjuk. 5. Az 1. és 4. (igénypontokban (meghatá-ro- no zott eljárás megvalósítási módja, amelyre jellemző, hogy az előmelegítésre saük&éges gázmennyiséget meg-