139344. lajstromszámú szabadalom • Fotóelektromos cső

2 139344. csa, amely a (10) henger felső végébe van erősítve. A (12) aibfak belső felületén (14.) fényérzékeny réteg foglal hebtet. A (14") réteg a (12) lalblak belső felületén túlnyúlik 5 és iá ((10) fémkatódhengeirrel villamosan össze van kötve. A (14) fényérzékeny ré­teg bármiilyen ismert anyagiból állhat; az ábrázolt esetben célszerűen céziummal ak­tívált antimomiból van. A (12) ablak a (10) 10 henger belső felületéihez' olvasztott üveg­tárcsából (készülhet, vagy pedig úgy, hogy ia t( 10) hengerhez nagyoblbmérétű üveglapot olvasztunk és ezután a (10) henger szélén túlnyúló üvegrészeket letörjük. A (18) 15 anódesövet a (10) katódhengertől a cső­alakú (16) üvegcső szigeteli, amelyet a (17) helyein olvasztunk a {ÍÖ) katódcsőhöz. •Hogy laiz összeólvaszííási (tartós legyen, a (10) katódhemjger előnyösein krómvasötvö-20 zetböTj, pl. „kovar" ötvözetből áll, amely­nek hőkitágulási együtthatója közel áll a 705FN vagy 7052 jelzésű üvegéihez. A (16) üvegcső imásik vége a (18) anódlcsőhöz a (20) fémsapka alakú szerkezeti rész segit-25 ségével csatlakozik. A (20) sapka szintén krómvas ötvözetből készül és azt széle­sebb részével, amint ez a (21) helye,TM lát­ható, a (16) üvegcsövéül olvasztjuk össze. A sapka feneket' viszont, pl. forrasztással, 30 a (18) amódesólhöz erősítjük.. Az ábrából világosan látható, hogy a (18) anódcsövecske aránylag hosszú és fölfelé a (16) üvegcsövön és .a (10) fém­részen túlnyúlik. A (10) katódbengertől be-35 zárit (18) anódnak a végét az anódáram megfelelő felvétele céljából & (14) fény­érzékeny réteg közelébe szereltük. A (16) üvegcső a (10) fémkatódcsővel és a fény­érzékeny rétegű (12) tárcsával együtt a íO csőbura főrészét alkotja. A (18) anódcső a fenyeilektroimos cső burájának egyszers­mind szivattyúcsője is, melyet a (22) he­lyen, a cső kiszív attyúzása után, tökéletes zárás biztosítására légmentesen lezárunk.. 45 A (18) anódnak a csőbúrábóil kinyúló ezt a végét (26) ifémsíapika borítja, amelyet a (18) csőhöz hegesztünk vagy forrasztunk. A (26) sapka egyben áriamhozzávezető is, méllyel a (18) anódot villamos áramkörbe 50 kapcsioílihaítjuk. Az ilymódon készített cső, aiminf ez az ábrából látható, foglalatba csúsztatható, amelynek egyik érintkezője olyan kialakítású, hogy a (26) sapkát ma­gába fogadhassa, a foglalat másik érint-55 kezó'je pedig megfelelő más , kialakítású lehet, pil. rugós érintkezőkből alhat, hogy ,, ia, (10) fémcsővel villamos: érintkezést al­kosson. A katódérintkező azonban fémhen­ger is fehlet, amely a foglalatba a ' (26) anódsapkával koaxiálisán beszerelhető. A eo fémcsőinek az egyik végén irúgós érintke­zői lehetnek, hogy amikor a csövet a fog­lalatba helyezzük, a (10) katódhengerrel együtt csúszó érintkezőt alkosson. Az ismertetett fényelektromos cső 65 fényelektromos felülete a fény-átbocsátó típusba tartozik. Ez azt jelenti, hogy a cső kialakítása olyan, hogy a fény a (12) ablakon és a (14) rétegen keresztülhaladva létesíti a fényelektromos kisülést. Amikoi: 70 a (10) katód és (18) anód között potenciál­különbséget létesítünk, a fényemisszió a (14) fényérzékeny katódfelületről a (18) anód felé halad. A fényelektromos csövét megfelelő áramkörbe kapcsolhatjuk és a 75 kimenóaraimot kívánt célra hasznosítrjat­juk. Kívánatos, hogy a (12) üvegablak, belső felületén alkalmazott (14) fónyelektroimos réteg vastagságát szabályozni lehessen.-80 Ha ugyanis a (12) üvegablakra eső fény­energiát a fényérzékeny réteg teljesen el­nyelné, az ekkor kiváltott fényelekbronok ä réteg olyan mélységében' keletkeznének, hogy nem tudnának a (12) katód és a (18) 85 anód közötti téribe kijutni. Ha viszont a fény legnagyobb része keresztülilatolhat a fényelektromos rétegen, csak nagyon ke­vés (vagy semmi) fény ínyeletnék el ahhoz, hogy a fényelektromos emisszió szempont- 90 jából imegfelellő~T&nergliát kapjunk. Azt ta­láltuk, hogy a legelőnyösebb, ha a (12) ablakra eső fény 20—5(7%-a halad keresz­tül a (14) fényérzékeny rétegen. A találmány szerinti cső létesítésekor a 95 fényérzékeny felületet egyéb anyagokból is készíthetjük.' Az antimon réteg' helyett ar­zént vagy bizmutot is használhatunk, vagy pedig, ha célszerűnek látszik, a céziumot más alkálifém helyettesítheti. Találmányunk 100 nincs ezekre a fényérzékeny anyagokra korlátozva, mimellett világos, hogy egyéb fényérzékeny réteget, pl, ezüst-ezüstoxid­céziiluimbevonatot is használhatunk. Az alábbi ismertetésből látható, hogy a 105 találmány szerinti csőnek' számos új és előnyös tulajdonsága van. A cső felső ré­sze, amely a csőnek a (12) ablaktól lezárt vége, teljes egészében fényérzékeny felü­let. Ez azt jelenti, hogy a cső fej Iránt'1 né-'uo zete teljes egészéiben fényérzékeny, ami a cső átmérőjéhez képest nagy fényelektro-:. mos felületet jelent. Ezenfelül; a (10) katód­csövecskével egyesített csiőburkoílat 'álkál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom