139340. lajstromszámú szabadalom • Képvevőcső távolbalátáshoz és hasonló célokhoz

2 139340. 1. ábra a találmány szerinti katódsugárcsői. A 2. ábra a csőiben alkalmazott eltérítő lemezeik vázlata. A 5 3. ábra az 1. ábra/ szerinti csőben felhaszínált sokszorozó dynod nézete. A 4. ábra az elektronok' vottsebességéneik néhány görbéje. Az 5. ábra pedig a találmány egy további 10 kiMteli alakja. A képvevőeső (1) légüres burkolatában (5. ábra) (2) katódból, (3) rácsból és (4) első anódból álló (G) elektronágyú íogfiiail helyet (1. ábra). A rácson és az elsői anóilo don kis 'nyílások vannak, amelyeken keresztül a (;B) nyaláb a burkolat másik végén elhelyezett (5) ernyő, felé irányuló útjában áthalad. A töltéskép az erinyoi mellső (tehát az ágyúval ellenkező) oldtafiátn äla-20 kul ki az (L) fényencirgiával gerjesztett (6) fotókatódtól emittált fotóé lek Iron ok révén: a fotókiattádina az (L) fénysugarakkal, ismert és 'itt nem ábrázolt módon, képezzük, le a tárgyait. A fotóelektronokait az 35 (5) ernyőt irányában az elektrosztatikus, gyűrűalakú (7), (8) anódok gyorsítják, amelyen azokat a (9) tekercs egyenletes tengelyirányú mágnestere fókuszálja. A (8) anódhoz vezetőileg költhető (10) ernyő vagy 30 rács összegyűjti az (5) üvegernyő, mellső oldalából kiváltott szekundereltektrónokat, ezt a rácsot azonban az anódtól szigetelni is lehet, amely esetben annak a többiii elek. tiródától független potenciált adhatunk. 35 A (G) ágyú (4) első anódjának (12) > vége mellett van a (11) szeleiktorrács és ez előtt a (13) gyűrűalakú anód. További anód szerepét valamilyen íálbevonait játszhatja, a gyártás és a szerelés egyiszerűsító-40 sere azonbaoi.célszerűbb a (14) fémhengert alkalmazni, (melynek azonos működése van. Az (5) ernyő' és a (14) anód henger között (15) sűrű rács vagy ernyői van. A rács és az ernyői közötti'alkalmas távolság a szo-45 kásos menetű képvevőcsőben körülbelül 6.4 mm; A cső legtöbb álkalmazásakoir a rácsot és, a (14) anódot azonos potenciállal működtetjük, amiért is a ráesőit közvetlenül e tenger végére szerelhetjük. Amiint azon-50 ban később látni fogjuk, vannak olyan alkalmazások lis, amelyeknél a (15) rácsot jelentékenyen kisebb potenciállal keilil működtetni; ezért a rácsot a rajzon a hengertől saigetelten ábrázoltuk külön áiramveze-55 ticSviel, amely lehetővé teszi, hogy azt a hengerpotenciálitél kezdődő és annál sokkal mélyebb potenciálokig terjedői feszültsegget lássuk el. A (16) elektromágneses eltérítőberendezés a (B) nyalábot az ernyő letapogatása 60 céljából vezérli. Ez a berendezés egymásra, valamint a (9) fókuszáló tekercs mágneses mezejére merőleges mágneses mezőket előállító tekercsekből álSi, arneüíyek azonban, szerkezetük és elrendezésük ismeretes lé- <:'5 vén, imincsenek ábrázolva. A letapogatás vízszintes és függőleges, vagy pedig spirális, illetőleg bármilyen niásfajtávjú lehet. Az ernyőről visszatérő és az elektronágyú felé haladó ÍB1) elektronáram, ame- 70 lyet visszatérő nyalábnak nevezünk, különböző sebességű elektronokból áll, amint saz a 4. ábra görbéiből látható. A görbék koordináta rendszerének abszcisszája az elektronsebességekeit tünteti fiel voltokban, or- 7?« diinátája, pedig az egyes sebességeikre eső elektronok számát. A (Vs) abszcissza térpotenciál, azonban amint az a 4. átírán látható, nem határozott értékű és ,a cső bármely térpotenciáljához alkalmazható. 80 A cső bármely helyén a megfelelő térpoteneiálit választva, a görbék meg fognak felelni. .Az (I) görbe mutatja a fehér (tehát legpozitívabb) ernyőrészek szekunderelektironjainak sebességeloszíliását, míg a (II) 85 görbe a fekete (tehát legnegatívaibb) ernyőrészek megfelelő; sebességeloszlását tünteti fel. Az; (I), (II) görbék lényegileg egybevágók, minthogy azonban a «fehér» íelületeilemek potenciálja átlagban a fekete- 90 kénél inagyobb, a fehér felületek 'elektronjaira ható gyorsító erő; kisebb és ezért az (I) görbe a (II) mögött jár. A fehér és fekete részek közti átmenete» árnyalatok sebességi görbéi az (I), (II) görbék között 95 > fekszenek, 'de ezek 'nincsenek feltüntetve. A szaggatott vonallal ábrázolt (III) görbe a primer (B) nyaláb elektronjainak' sebességét mutatja. Ezek a (Vs) térpotenciál sebességéloil. csak kis mértékben különbőz- íoo nek. Hogy a (B) primer fénynyalábot a viszszatéről (Bt) nyalábtól elválaszthassuk, a -(17), , (18) eltéríitőllieinezékiet alkajimia/zzuk. amelyek a (13) elektródától és a (14) hen- io5 .geranódtól elvalaisizHiottan, e kettő között foglalnak helyet. Ezek a két végükön a •csői tengelytől előnyösen eltávolodnak, amint ez, a 2. ábrán látható. Az eitérílőllemezek és a (14) hengeranód no között foglal helyet a sokszorozó, amely annyi fokozatból állhat, amennyiire szűk- . ség van; az ábrán a (19), (20), (21) és (22) fokozatokat ábrázoltuk. A sokszorozó fokozatok , bármilyen megfelelő fajtájúak . le- 115 hétnek; mi olyant részesítünk előny bein, amelynél a dynód nagyobbszámú (23) su-