139315. lajstromszámú szabadalom • Eljárás különösen pigmensnyomáshoz való, keményíthető emulsiós kötőanyagok előállítására, valamint ilyen emulziós kötőanyagok

2 139315. szembeni különös előnye abban van, hogy a találmány szerint alkalmazott eléterezett metilolvegyületekkel együtt való felhevítése esetén, a közös vizes oldat viszonylagos jó 5 állandósága ellenére, ugyancsak megkemé­nyedik, és oldhatatlan alkatrészként a kép­ződő gyanta'tömegbe bekapcsolódik. Megle­pően ez a keményedés katalizátorok beha­tása nélkül is végbemegy, legjobban 100 C° lü feliéitti hőmérsékleteken. így a keményítés után a roston gyakorlatilag csaík vízben oldhatatlan testek maradnak vissza, ami a nyomtatási hatások víz- és mosásállósága szempontjából igen nagy jelentőségű. 15 - Am'i az olajos fázist illeti, a jelen talál­mány szerinti eljárás lényegében a beveze­tésben említett szabadalmi leírás szerinti­nek felel meg. Az ott .említett folyadékokon, mint klórbenzolon, lakkbenzinen, szangajo-20 Ion, xilolon, tetrafinon kívül imég példaképen megkívánjuk említeni a toluolt, ligroínt, de­kahidronaftalint, dipentént, triklóretilént és hasonlókat. A szerves folyadéknak nem sza­bad lényegesen 100 C° alatt vagv lényege-35 sen 200 C° felett forrnia és vízzel legfeljebb' csak részben szabad keverhetőnek lennie. A folyadék adott esetben nem illó alkatrésze­ket, mint pl. "olajban oldható műgyantákat, mint pl. butilezett íkarbamidforímaldehid-80 gyantákat, továbbá gumit, klórkaucsukot, etil- vagy benzilcéllulózét, polivinilgyantá­kat, polisztirolt, száradó olajokat, paraffint, viaszokat, és így tovább, is tartalmazhat. Az új emulziós kötőanyag előállítása áíta-35 Iában úgy történik, hogy először is a sav­kazeint valamely szokásos alkalikus feltáró­szer, mint pl. ammóniák, nátronlúg, borax, trietanolamin és így tovább, hozzáadásával vízben feloldjuk. Különösen stabil és finom-40 eloszlású emulziókat kapunk pl. a 228.932. sz. svájci szabadalom leírása szerinti eljá­rással tisztított laktalbumimmentes savka­zeinnel. Az előálló kazeinenyvben a sűrítés­hez elegendő mennyiségű szerves folyadé-45 kot emuigálunk. Az utóbbi emulgálása előtt, vagy ,az alatt, vagy az után adjuk hozzá az amidgyartta metilolimetiléterét alkotó vegyü­letet. Az emulzió vizes fázisa a kazeinolda­ton kívül még további emulgáló- vagy disz-50 pergálóhatású anyagokat, mint pl. szulfo­iricinoleátokat, zsíralikoho'tsizulfonátokat vagy hasonlókat, továbbá más kötőanyagokat, • mint pl. vízben oldható cellulózaétereket, ke­ményítőt, dextrint, arab mézgát, polivinal-55 koholt, tŐbbértékű alkoholok és többfázisú savak vízben oldható Ikondenzátumait, gumi­diszpertziiókat és így tovább tartalmazhat. Az előálló emulziós kötőanyagokhoz, me­lyek hígfolyóstól (kevéssé nyúlóstól) kenőcs­szerűig terjedő konzisztenciájúak, legkülön- m felébb, rostnemesítésre" alkalmas anyagokat adhatunk oldott vagy finoman diszpergált alakban. Ilyen adalékokként főként vízben oldhatatlan festőanyagok,^töltőanyagok, lá­gyítók, bágyasztó- (fénytelenítő-) szerek és <j."> így tovább jönnek elsősorban tekintetbe. Az ilyen készítményeket előnyösen nyom­tatógépek útján használjuk, de azok a rost­anyagra sablonnal vagy anélkül történő fel­kenéssel, vagy esetleg fclfccskendezéssel is 70 felvihetők. » Az elért hatások, mintázatok rögzítése célszerűen rövid hőkezeléssel történik, emel­lett, folyékony, vagy gázalakú állapotban al­kalmazott savval, vagy savanyúan reagáló 75 anyagokkal meggyorsítható vagy javítható. Bizonyos esetekben már szobahőmérsékle: ten, keményítőszerek behatásával vagy anél­kül is kielégítő rögzítést érünk cl, A kapott nyomatok nagy mcsásálléképességgel tün- so hétnek ki. A következő példák az eljárás megvilágítására valóik anélkül, hogy az ezekre az esetekre lenne korlátozva. A meg­adott részek súlyrészek. 1. példa. s5 52,5 rész savkazeint 5 rész 22%-as am- • moniák és 2 rész fenol hozzáadásával 340,5 rész vízben oldunk. A kapott oldatot, 25 rész butanollal és 85 rész dimetilolkarbamid­dimetiléterrel keverjük össze, az előtt vagy >.io az után, hogy gyorsjárású keverőberende­zéssel benne 450 rész, 140—200 C° közt forró lakkbenzint emulgáltunk. 960 rész sima, nyú­lós, hosszabb ideig változatlanul eltartható kötőanyagot kapunk, melyben 40 rész titán- ^ fehéret finoman eldörzsölünk. A kapott pasz- , tát fényes viszkózára nyomtatjuk és a szö­vetet 10 percig 140 C°-ra hevítjük. Nagyon jó mosás- és dörzsölésál'óképességű erős fénytelenítő (bágyasztó) hatásokat érünk el, u>') az anyag számottevő keményedése nélkül. Ha a titánfehér helyett vasoxídvörost hasz­nálunk; élénkbarna nyomatokat kapunk, A rögzítés savanyú gőzök behatásával kevéssé 100 C° felett fekvő hőmérsékleteken ás tör- ior> ténhet. 2. p é 1 d a. 300 rész 10%-os nátriumkazeinát-oldatot 40 rész vízzel és* 20 rész butanollal hígítunk, majd 100 rész olyan, gyantaiszerű, nyúlós no (viszkózus), de vízben könnyen oldódó ter­méket keverünk hozzá, melyet diimetilolkar­bamid-drrnetilétei'ből annak, többé nem kris­tályosodó, tiszta filmet adó szörp képződé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom