139306. lajstromszámú szabadalom • Önműködő lőfegyver, egyrészű závárzattal

139306. dig ismeretessé vált szerkezeteknél egy­szerűség szempontjából lényegesen jobb és tökéletesebb szerkezeteket alkalmazni anél­kül, hogy a fegyvertechnikában termé-. 5 iszetszerűleg szükségesnek ismert -bizton­ságot bármifélekép is csökkentenők. A találmány szerinti lőfegyvernél ez először ismertetendő kivitel1 : példánál cél­szerűen úgy járunk el, hogy az . energia-10 .tároló feszítését a závárzatot elreteszelő szerv a závárzat előtt végezheti. Maga az energiatároló előnyösen rugóból áll, amely olyan méretezésű, (hogy ,a závárziat előre­síklásakor alkelmazandó energiájának leg­t5 nagyobb részét felvegye és így a závárzat csak kicsi lökéssel ütődjön a lövedék tartó­jához. A závárzatnak említett és veszedel­mes visszapattanása ilyen módon biztosan elkerülhető, ami mellett még az ez előny 20 rls adódik, hogy abban a pillanatban, amikor a závárzat az elreteszelő helyzetet felveszi, a reteszelő szerv átvezérlérse szintén bizto­san megtörténik. Ennél az első kiviteli aleknál az elreteszelőszerv hengeres és le-25 mart végeinél a závárzathüvely hornyai­ban van vezetve, a závárzat mellső állásá­ban pedig lemart végeinek elforgatása folytán a závárzathüvely egyik furatában helyezkedik el. A hengeres reteszelőszerv 30 célszerűen emeltyűvel van ellátva, amely a bölcsőben rágó ellenében csúszó testhez ütközllk és ilymódon a rugót megfeszíti, amíg ez, a závárzat mellső véghelyzetében, a tárolt energia leadása közben ,a reteszelő-35 szervet az elreteszelő helyzetbe viszi. Célszerűen úgy járunk el, hogy a henge­res reteszelő maga vezérli az ütőszeget is éspedig olykép, hogy csak a záróhelyzet el­érésekor lehet az ütőszeget kioldani. 40 A hengeres reteszelőszerv helyett egy másik kiviteli alaknál, szögemeltyűt alkal­mazhatunk, amely a závárzathüvely helyt­álló ütközőjébe ütközik és ilyen módom a závárzatot rögzíti, emellett pedig vezérlése 45 hasonlóképen történik, mint a hengeres re­teszelő szervé. Végül előnyös lehet az is, hogy az energiatárolót, vegyis a závárzat véghelyzetében a reteszelőszervet-' működ­tető rugót, ne az előresiető závárzat ve­st) zérelje, hanem pl. a visszafutó cső. E cél­ból alkalmazhatunk egy záró-szervet, ame­lyet az előremozgó závárzat old ki. A csatolt rajz ez 1 — 12. ábrákon a talál­mány példaképem kiviteli alakját mutatja. 55 Az 1. ábra a lőfegyver vázlatos metszete. A 2. ábra a reteszelőszerv távlati feltün­tetése. A 3—7. ábra a reteszelőszerv . különböző helyzeteit mutatja. A 60 8. ábrei az ütőszeg vezérlőszerveinek metszete, a reteszelőszerv nyitott helyze­tében és a 9. ábra ugyanezt szemlélteti, de az elrete­szelt helyzetben. A 65 10. ábra oly fegyver metszete, amelynél a .reteszelőszerv térd&meltyűből áll, a 11. és 12. ábra pedig ennék a térdemel­tyűnek különböző helyzeteit mutatja.­A lőfegyver ismert módon oly (1) závár- 70 zathüvelyből áll, amelybe a (2) cső bajo­nettzárral van behelyezve. A závárzat­hüvely a (4) rúgó ellenében a (3) bölcsőn csúszhatik. A závánzathüvelybem ; csúszó (5) závárzet a (6) lökőrúgó hatása alatt áll. Vu A (3) bölcsőben oly (7) test van, amely a (8) rúgó ellenében a (3) bölcsőhöz képest előre és hátra mozgatható. A hengeres (9) reteszelőszervnek két lapos, tehát le- u mart (10) vége van, amelyek révén ez a 80 reteszelőszerv a (11) horonytan mozoghat. Ez a horony a (12) furetban végződik és a reteszelőszervet a závárzathüvelyben ve­*zeti. A hengeres (9) reteszelőszervhez (13) emeltyű tartozik, melynek végén (14) ,:> görgő van. Ez a görgő a závárzat előre­haladásakor, úgy amint azt a 3. ábre mu­tatja, először a (7) testhez ütközik. A zá­várzat további előrehaladásaikor mármost a (8) rúgó megfeszül, miáltal a (7) test a -' 4. ábrán látható helyzetet veszi fel. Amint a hengeres reteszelőszerv lapos (10) vé­gei a (12) furat elé kerülnek, tehát a zá­várzat mellső véghelyzetét foglalja el, a (8) rugóban tárolt energia a (7) test vissza- 95 szorítása által a (13) emeltyűt is vissza­szorítja és így e lapított (10) végződések a záró vagy reteszelő helyzetbe jutnak, amint azt az 5. ábra mutatja. A lövés leadása után a cső a závárzat- UH) hüvellyel együtt visszafut és a (13) emel­tyű, illetve ennek (14) görgője a (7) test megfelelő kivágásárak hátsó éléhez ütő­dik. Ezáltal azonban, mikor a závárzathü­vely és a cső tovább mozognak hátrafelé, 105 a reteszelőszerv reteszelő, állásából kifor­dul (6. ábra) és így a 7. ábra szerinti hely­zetet veszi fel. Ebben a helyzetben a závár­zat, a meradék gázok hatása alatt a (6) lökőrúgó hatása ellenében visszafuthat. no A reteszelőszerv különleges kialakítása és vezérlése az ütőszeg- rendkívül egy­szerű és biztos vezérlését teszik lehetővé. Amint a 8. és 9. ábrán látható, gömbölyű (9) zárószervek két marással előállított nr, (15) és (16) mélyedése van, amelyek az ütőszeget vezérlik. Maga a (17) ütőszeg a

Next

/
Oldalképek
Tartalom