139292. lajstromszámú szabadalom • Villamos kisütőcső egy vagy több szekundéremissziós elektródával
Megjelent 1949. évi február hó 2-án. MAGYAR S55ABADAIMI BTRÓ8ÁG SZABADALMI' LEÍRÁS 13U292. SZÁM. VJI? d. OSZTÁLY. — 1^10658.-AJbAPSZAM. Villamos kisütőcső, egy vagy több ezekundéremiesziós elektródával. N» V. Philips' (íloeilímipenfabrieken cégr, Eiud.hoveii4>eii (Németalföld). «4 bejelentés napja.: 194$. évi április hó 16. Németalföldi elsőbbsége: 1942. évi április bó 17. A ba-iáhnány villamos kisütőcső egy vagy több- szekundéremisszrós elektródával, azaz olyan elektródákkal, melyek felületén oly tulajdonságú anyag van, mely könnyen ad r> le szekundérelektronokat, ha ezt iaz anyagot primer elektronáram éri. Ily anyagokként tudvalevőleg különösen jönnek figyelembe alkáliíémvegyületek, pl. céziumoxid. Ilyen, egy vagy több szekundéremissziós to elektródát tartalmazó csövekkel kapcsolatban ismeretes az öíektródarendszer felépítése akként, . hogy a szekundéremksszió.*> elektródái a primer katódról elillanó anyag közvetlenül ne érhesse. Ezt egyszerűen leiü het elérni-úgy, hogy a primer kiatóda és a szekundéremissziós elektróda között egy - vagy több ernyőt helyezünk el iákként, hogy egyenes-vonalú összeköttetés ezek között az efektródák között többé ne legyen lehetsé~o ges, továbbá elektrosztatikus és/vagy mág.neses eszközökkel gondoskodunk arról, hogy a primer elektronok á katódáról ehhez ia szekundéremissziós elektródához íveH pályákon vándoroljanak. Az itt tekin-35 ietbe jövő felépítés, -egyik sajátos kivitelénél az eleketronpáiíyák befolyásolására ívelt alakú elektródát alkalmaznak, mely körülveszi azit a teret, amelyen az >eíektronok\ nak át kell hatedniok. m Az eíőbb "ismertetett szerkezeti megoldá^ alkalmazásánál azt lehet várni, hogy mivel a katőda és a szekundéremissziós elektróda között közvetlen összeköttetésnem lehetséges, ennekfolytán tehát az :JÖ utóbb említett elektródára a katóda részéről közvetlen horásugárzás sem léphet fel—, a szekundéremissziós elektródán lévő, hatékony anyag túlhevüjéséből és az ezze! . • okozott elgőzölgéséhől • kifolyólag zavaró hatás nem fog jelentkezni-. Kitűnt, azon- w „ ban, Ivpgy .az említett elgőzőlgés mégis meglehetősen nagy-mértékben megy végbe, • ami azt .eredményezi, hogy a szekunderemisszió gyorsan visszaesik és hogy a cső élettartama megrövidül, K> Vizsgálatiunk azt mutatták, liog\ a jelzett hátrány azért jelentkezik, mert az az elektróda, -mdy az elektronpályák alakjai megszabja, a katödából kilépő hősugarak számára tükörként hat és ezeket a sugara- ;,o kai kisebb-nagyobb mértékben a szekundéremissziós étektródána visszaveri. Ennek következtében ez az elektróda nam kívánatosan felhevül, ez a felhevülés pedig att eredményezi, hogy á gyakran- már viszony- &:, lag alacsony hőmérsékleten elillanó, hatékony anyag gyorsan elgőzölög. Áz említett, nem kívánatos visszaverődés . mértéke függ az elektródarendszer felépítésétől és a visszaverő'tükörként ható elek- go -tTódának e felépítéssel meghatározott alakijától, így pl. attól, hogy ez az elektróda la. pos vagy ívelt atakű-e, továbbá attól, hogy • ez az, elektróda a szekundéremissziós elektródához képest .milyen helyezető. Kitűni fir, az is, hogy s,zámos esetben az olyan elren| dezés, mely az elektronpályák lefolyására különösen kedvező, a szekun-déremissziós elektródára történő hősugárzás szempontjából éppen igen kedvezőtlen, vagyis más 70 szavakkal, előfordulhat, hogy az olyan -C-*P elektróda, mely elhelyezése és alakja íol'y-