139267. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új imidazolinok előállítására

13936t. 5 kénhidrogénnal vízfürdőn az ammóniákfcj­lődés befejezléig hevítünk. A reakciótcrmé­kct két ízben, alkohol'lal vákuumban lepá­roljnk és a maradékot eeetészter és higítoM 5 sóis,av keverékével kezeljük. A sósavas ki­vonat csökkentett nyomás mellett való Ív­sűrítéskor kristályokat szolgáltat, melyek alkoholban való áloldás után 210°-os olva­dáspontot mutatnak. Hzek higiloll lúgban 10 tisztán oldhatók, ami azt bizonyítja, hogy az aoetilcsoport lehasadl. A 2-[N-(p-meli'l­-l'enil)-N-(m'-oxi-fenil)-aiui'nomelil]-imida­zolin így kopott hidrokloridja a 2. pél'da szerinti hidrokloi iddal keverve nem mulat 15 olvadásponl-csökkeinésl. Ugyanezt a hidro­kloridot kaphatjuk akkor is, ha a kénhid­rogén helyett 0.1 •súlyresz szénkéncgel hasz­nálunk. A fcnli példában alkaíi'niazoll nitrill ;i •JO következőképpen állííhaljuk eik'í:. A N^p-mielil-fenilj-m'oxifenilamin nát­r'iumsójának 230 léríogalrész száraz ben­zolban szuszpendáll 14,3 súilyrészél, vízhű­tés mellelI. cseppenként 16,1 súlyrész. aoe­•>b tllkloridflal keverjük össze, majd néhány órán át szobahőmérsékleten és rövid Ideig forráshőmérsékléleu keverjük. A benzol­oldatot hideg, higítotl nálromiúggaL- azután vízzel mo.suk, szárítjuk, azután vákuumban :;o bepároljuk. A visszamaradó N-(p-melil-Fc­uil)-m'-acetoxi-fenilamia higított -alkohol­ból kristályosodik és (>0°-on alvad. E vegyü­letből 21,13 súlyrészt 150 lórfogatrész jég­ccelbcn 1,71 súlyrész 93o/0 -os para-í'ormal­.55 dehiddel és 13,02 súlyresz káMumcianiddal. 30 lérfogatrész vízben, zárt edényben, 40°­on 12 órán át rázunk és azután 500 \&s­fo'gatrész vízbe öntjük. A leváló otiiajat éter­ben felvesszük, vízzel, szódaoMaltal és új-40 ból vízzel mossuk. A meglehetősen tiszta, N-(p-metil-lenil)-N-(m'-aceloxi-fenil)-ami­noacetonitrilből álló étermaradékot közvet­lenül továl)b használjuk fel. 12. példa. •15 11,91 súlyresz N-(p-rnetil-fenil/ )-N-(in'­•-oxi-fenil)-,aminoaoetonilri'l't (melyet a 11. példában, alkalmazott N-(p-metil-fenil)-N­-(m'-acetoxi-feuil)-aminoacetonLtril enyhe. alkális efezappanosílása utjy.n kaptunk) és ."so 7,21 súlyrész <e)ülénd£.amint, 0,3 súlyrész kénhidrogén jelenlétében, vízfürdőn az am­moniákfejlődés befejezléig hevítünk. A re­akciólermékeil a 11. példában ismertetett módon dolgozzuk fel, amikor is az a 2-[N-55 -(p-metü-fenil)-N-(m'-oxi-f enil')-aminoine­lil]-imidazolin-hidrokLoridat szolgállatja, mely a 2. példa szerinti hidrok'loriddal ke­verve sem mulat olvadáspont-csökkenést. Ugyanezt a hid'rokloridot kapjuk akkoir is, ( ha N-(p-melil-fenil)-N-(m'-oxi-fe!nii - no -aminoacetonilrilt és eliléndiamin-mono-p­-lolualszulfonátol olajfürdőbein az ammo" niákfejlődés befejezléig hevítünk, a reakció­termékből a bázist szabaddá tesszük és azt hidrokloriddá alakítjuk ál. t>,~> 13. példa. 50,30 súlyrész p,p'j diioxi-dil'enilamml és 19,38 súlyrész 2-klórmetil-imidazolin-hidro­kloridol. nitrogénatmoszférában 150 . tér­fogairész butilalkoholban 8 órán át vissza- 70 folyatásra állított híílő alall hevítünk. A butilalkohol-oldalot ezután vákuumban el­párologhatjuk. A maradékot a könnyen old­ható dioxi-difenilamin-hidroklorid eilkülö­nítése végett először vízben oldjuk és lel'í- 75 teli konyhasúoldaltal kicsapjuk. Az ol'aj­szerű imidazolin-hidroklioridot vízben új­ból felvesszük, nátriumacetátoWattail össze­keverjük és a d'ioxi-difenilamin maradékait éterrel többízl)en kivonatoljuk. A vizes so ' részekből a gyorsan kéken színeződő bázist szcdaotdaltal kicsapjuk és azonnal higított sósavban felvesszük. Az oldatot csökkentett nyomás alatt bepároljuk és a 2-[N.N-(píp'­dioxi-djfeiii.l)-aminomelil]-imidazolin így 85 kapoll hidrokloridját alkohol'-ecel.észlcrből átcsapatjuk. Ennek olvadáspontja 227—230° és képlete HO-/ , — N - <'" *) —OH Jí-Ctí, CH3 Cf | HCl N-CH2 I H Szabadalmi Ujény pontok:. 90. 1. Eljárás új imidazolinok előállítására, melyre jellemző, hogy a 2-oxialkil-ímjt­dazolinok valamely reakcióképes észte­rét legalább egy gyűrűheJyzetű helyette­sített vagy helyeltesítellen oxicsoportot'9ö tartalmazó valamely difenilaminaal vagy pedig valamely olyan N.N-difenil­amino-alkán-karbonsavat, illetőleg annak valamely reakcióképes savszár -mazékát, mely legalábbis egy gyűrű- íuo . helyzetű .helyettesített vagy helyettesí­letlen oxicsoporlol tartalmaz, valamely olyan alkilén-diaminnal, melyben az aminocsopoiiok szomszédos szénatomo­kon vannak, reakcióba hozunk. 105 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás fogana­losítási módja, melyre jellemző, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom