139264. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-helyettesítés-3-ciánguanidinek előállítására
13926á. Az 1 -heíyettesítésű-3-ciánguanidinek előá! lítására alkalmai? primer és szekundér ami' nok alifásak, arcmásak, vagy heterociklikusak lehetnek. Ezen .aminők szerves gyökei -5 ben reaktív aminogyökökön kívül, különféle behelyettesítések lehetnek. A: találmány szerinti reakció végrehajtására az alábbi tipikus aminők alka A 1 i í á s aminők. 10 Metilamin, dimetiiamin,> etilainin, dietil-; amin, propilamm, dipropilamin, izopr'opilamín, diizopropílamin, butilamin, dibutilafliin,. hexilamin, dihexilamin, - 2-etilhexilamin, di-2-etilhexilamin,; oktilamin, dioktil-15 lámiri, dodecilamfci, didodecilatnin, oktadecilarhin, dioktadecilamin, allilamin, diallílamin, oktadecenilamin, beta-szulfoetilamin, gamma-szulfopropilarriin, «tiléndiamin, propiléndiaimin, tetrametiléndiamin, hexameti-20 Iéndiamin, dekametiléndiamin, dietiléntriamin, triétilerttetramin, tetraetilénpentamin. ciklohexilamin, diciklohexilamin, cikloperrtilamrn, benzilamin, dibenziiamin, beta-feniletilamin, naftilmetilamin, glicin, beta-alanin, 25 aminovajsav. Artímás aminők. Anilin, alfa-naftiiamin, beta-naftilamin, o-aminodifenil, szulfanilsav, szulíanilamid, 2-szulfanilamidopirimidin, szulfanilguanidin, 30. 2-szulfaniJamidopirazin, 2-szulfanilamidopi; ridin, 2-szúlfanilamldotiazol, aminonaftalínezulfonsav, amjnotoluolszulfonsav, amino-fenilék, aminonaftolok, metilaminofenólok, aminotioíenileky tohiidinek, xilidinek, metil-35 naftilaminok, . aminoetilbenzölok, feniléndiaminok, naftiléndiaminok, ;amino,benzoésavaky etil-aminobenzoátok, aminobenzamidok, íenilglicinek, aminofenilglicinek, atninobenzaldehidok, etiianilinok, metilanilinok, "ío klóranilinok, brómanilinok, nitroanilinok, anizidinek, diaminofenolok, diaminonaftolok, diáminodifeniimetánok. " • ' i. Heter o-ciklikus.'a tninok.Piperidin, aminopiridin, hiorfolin, liornor-45 íoíin, pirrol, pirrolin, pirrolidin, prperazin, amino-1,2-diazol, amino-1,3-diázol, amino-1,2,3-triazol. amino-1,2*'4-triazó1,' furfurii?min. A fent felsorolt aminők és sóik tipikusak 50 ez l-helyctte.sítésü-3-ciánguanidiri előállításához a diciánimiddeí vató reagálásra. A szóbanforgó amiuckbe különféle szerves gyökök vagy oiv elemek helyettessíthef 4. tők, amelyek reakciójukat diciánimiddeí nem gátolják. A fenti felsorolásban jmá, számos v> helyettesítés szerepel. A találmány szerinti reakció oidó- és-vagy higítószer jelenlétében, vagypedig a reagensek összeolvasztásával hajtható végre. A reakciót mintegy 50—125 C° hőmérsékleti <:<> határok közöít, azonban célszerűen 75—115 C° között végezzük. H,a a rteakció végrehajtásánál diciánimidíémsőt használunk, úgy erre azok a sók alkalmasak, amelyekből a diciánimid felsza- <•"> badítható. Célszerűen kalcium-, nátrium- és kálium-sókat használunk, mert ezek a legolcsóbbak és a legkönnyebben előállítható diciánimidsók. Ha a reakció aminforrásakéht amin-sót használunk, úgy a közönsér 70 gesebb sókat, pl. kloridokat, szulfátokat és acetátokat, részesítjük előnyben. Azonban bármely só alkalmas a találmány céljára, amelyből az amin felszabadítható. Az alábbi példák a tipikus 1-helycttesítésű- :;> -3-ciánguanidinek előállítását mutatják be. '.példa. 1 -fenil-a-ciángüanidin H NH H / • .• •• í • II I • . • <; . ;,_N— C-N-CN ,. -ßeaktänsok: Moláris-viszony: 80 káliumdiciáninrc! * -02 anilin • ' , 1.00 • • sósa<? !.0Q víz- • ' 15.30 A káliumdiciánimidet a fent megadott víz- i» mennyiségnek mintegy 3 /4-részében oldjuk és a reakcióedényben az anilinneí keverjük, majd pedig mintegy 90 C°-ra melegítjük. A sósavat a fennmaradó vízmennyiséggel hígítjuk és cseppenként adjuk a meleg, kavart m reakciókeverékhez. Ha a savnak mintegy •felét'hozzáadftuk, az oldatból kristályok válnak, ki. A reakeiókevérék hevítését mintegy 90 C°-on folytatjuk, mintegy félannyi ideig, mint amennyi a híg sav hozzáadásához kel- 95 lett. A reakciókeveréket ezután lehűtjük és kevés sósavval vagy ecetsavval megsavanyítjuk, mire a kikristályosodott szilárd anyagot elkülönítjük és vízzel mossuk. A szárított 1-fenil-3-ciánguanidin 194—195 ion C°-nál olvad. Vízben híg savban és" alkáliban oldhatatlan,.de vizes etanolban gyengén oldható. Alkalikus rézszulfáttál nem ad 'szírié^ komplex vegyületet.
