139249. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aromás vegyületek előállítására

6 139»4Q. eljáráshoz tartozó grafikonokat iaz 11. és 2. ábrák tüntetik fel. Valamennyi eredményértéket a kiindulási anyag 1 kilogrammjára számítottuk réz-vas katalizátorokkal. 5-Betáplált anyag .... X Y Hőmérséklet . . . . 650 C° 650 C° Katalizátor . . • . . . réz-vas réz-vas Sebesség g/óra . . . . 167 203 Gáztérfogat . . . . 3561 2821 10 Sűrűség .... 1.18 (1.1) Súly 420 g 310 g összes folyadék . . . 496 g 644 g Könnyű (fbrírpont 180 C° alatt) ... 288 g 320 g 15 Nehéz íforroont • 180 C° felett) . . . 208 g 324 g 80 C° alatti forrpont . 22.1 g 21.3 g Benzol ..... 74.1 g 38.2 g To'-uol 81.9 g 124.0 g 20 Etilbenzol . . . . 69.9 g 89.8 g Magasabb alkilbenzolok .... 40.3 g 46.9 g Gázösiszetéitel a 650 C°-on feldolgozott „X" mintából. 25 Térfogat »/0

Súly % Hidrogén 11.25 0.8 Metán 36.90 22.3 Etán 12.10 13.7 Etilén 15.95 16.9 80 Prooán 2.40 3.9 Pronilén 11.05 17.5. Rutinok °-R5r

!-2 ButéV-ek 3.90 8.2 j7o-hntilének . . . 2.20 4.6 35 Pentánok és Derítenek . 2.30 6.1 Hexánok és hexének . 1.40 4.5 összefoglalás. Az alacsony forrpontú aromás szénhidro' gének, mint ilyenek vagy azok keverékei •to különböző célokra használhatók, beleértve a na<?v fűtőértékű alkatrészeket belső égésű erőgépekhez és más termékek szintéziséhez. A magasabb alkilbenzolok (forrpontjuk 140 —180 C°), amelyekre fefit, mint az eljárás 45 egyik termékére utaltunk, jól használhatók ' fel motorok tüzelőanyagához való keverésre, miután azok keverési értékét 119-ben határoztuk meg. A leírt eljárás módot ad arra, hogy ala-50 crony forrpontú benzineket aromás, egyfajta, jól meghatározott szénhidrogénekké, vagy aromás vegyületek keverékévé alakítsuk át, meg nem változtatott, vagy nem teljesen arómásított (cikío-parafinoe; defines) 55 szénhidrogénekkel. Az átalakítás körülményeinek, nevezetesen a hőfoknak és a sebességnek megváltoztatása — legalább is bizonyos határok között — lehetővé teszi, hogy azt az arányt, amelyben az arómásított termékek egyes 6° összetevői keletkeznek, megváltoztassuk. Ez az arány ugyancsak függ a kiindulási anyag szerkezetétől és a molekulák alakjától (forrpontkörzet), mimellett a kiindulási anyag parafinos, naftalinos, aromás vagy 65 kevert alapú, nyersanyagokból, azoknak oldószerekkel kapott kivonataiból, finomítvanyaiból vagy keverékeiből választható ki. Kísérletekből kitűnt, hogy a kiindulási adag sűrűsége és a ikitenmelt aromás folya- 70 dék mennyisége között egyenes arányosság áll fenn. Minél nagyobb a sűrűség, annál több folyadék és kevesebb gáz keletkezik. Ez a megállapítás technikák szempontból lényeges, különösen alkalmas kiindulási 75 anyagnak azon körzetekből való kiválasztása szempontjából, amelyek a kívánt termékhez jellegzetesen alkalmasak. Mivel a szénhidrogének sűrűsége növekszik az egyenesláncú parafinok —> elágazó parafinok 80 —» olefinek —> naftalinok egymásra következésében, á fenti kísérletek azt mutatják, hogy nafténes olaiok jobban krakkolódnak aromás vegyületekké mint az olefinesek és ezek jobban, mint a paraflnosak. 85 S&aibadatmi igénypontok: 1. Eljárás természetes petróleumokjfriakciók átalakítására, amelyek egészükben 150 C°—250 C° hőmérsékletek között forrnak, oly termékké, amely aromás 9" anyagok folyékony keverékéből áll, melyre jellemző, hogy az említett kiindulási anyagot 500; C°—750 C° közötti hőmérsékleten hidrogénezésre és de> hidrogénezésre alkalmas katalizátor be- 95 hatásának tesszük ki és ekközben oly sebességgel áramoltatjuk, hogy a katalizátor 1 liternyi térfogatán óránként az anyag 0.1—0.5 liternyi mennyisége áramlik át. íoo 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganiatosítási módja, amelyre jellemző, hogy •az.'eljárást 600 C°—750 C° közötti hőmérsékleten foganatosítjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás 105 foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy oly fémes katalizátort alkalmazónk, melynek férne króm, kobalt, réz, vas, mangán, rrtoübdén, nikkel, a pte-