139197. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy molekulasúlyú pektinanyagok előállítására

Megjelent 1949. évi január hó 3-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG. SZABADALMI LEÍRÁS 139197. SZÁM IV/h/l. OSZTÁLY. — P-11412. ALAPSZÁM. Eljárás nagy molekulasúlya pektinanyagok előállítására. Dr. Pallmaon Hans tan« é8 Dr. Deuel Haas vegyész, mindketten Zoliikon/Zürich. A bejelentés napja: 1947. évi február hó 25. Svájci elsőbbsége: 1946. évi február hó 26. A találmány eljárás nagy molekulasúlyú pektinanyagok előállítására. A pektinanyagok műszakilag fontos sajátságai (a vizes oldataik nagy viszkozus-5 sága, a kocsonyásítóképesség, ragasztóképesség, film- és rostképződés, védőkolloídos- és emulgálóhatás, stb.) alapjában nagymolekulájú felépítésükben gyökereznek. Gyakran a pektinanyagok mégis kis mole-K) kulájú állapotba mennek át, ha a kiinduló . anyagok nem megfelelőek, a kivonási feltételek kedvezőtlenek, stb. A pektinmakromolekulák különben is viszonylagosan labilisek ós hidrolitos, oxidáló, vagy enzimiá hatásra kisebb törmelékdarabokra bomlanak. Ezért előnyös, ha a pektinanyagokat egyszerű kémiai eljárássál nagyobb molekulasúlyú termékekké alakíthatjuk. A találmány szerinti eljárás abból áll, 20 hogy kis molekulasúlyú pektinanyagokat aldehiddel kondenzálunk. Ezzel az eljárással elérjük azt, hogy több pektinmlakromolekiia fővegyérték-módjára való összekapcsolódásával . tetszésszerinti 25 nágymolekulájú pektinanyagokat kaphatunk. Kondenzáló szer gyanánt előnyösen formaldehidet alkalmazunk. A bifucionális formal' dehidmolekuia alkalmas feltételek betartása esetén két pektinmakromolekula két aikoho-30 los hidroxilcsoportjávai léphet reakcióba (metilénpektinanyagok, acetátok). Lényeges csak az, hogy'e reakciórendszerben a pektinanyagok töménysége elég nagy legyen, hogy a molekulaszálak között a metilénhidak a kívánt mennyiségben képződjenek. A ha- 35 táresetben az egymásra ható rendszer öszszes pektinmolekulái a »formaldehid segélyéivel egy háromdimenzió jú, teljesen oldhatatlan fővegyértékhálóvá egyesülnek. A legkedvezőbb kísérleti feltételek betartása.ese- 40 tében mégis lehetséges az is, hogy kisebb molekulasúlyú pektinanyagok még oldható nagyoibbmolekulájú vegyületekké alakuljanak át. Ezek azután pl. sokkal nagyobb viszkozusságot mutathatnak fel, mint a ki- 45 induló anyagok. Az összehasonlítás céljára a következőkben a fajlagos viszkozusságot a hígított nátronlúgos pektát oldatokban mindig a metoxilcsoportok teljes leválasztása után határoztuk meg. (Lásd Deuel H. 50 és Weber F. cikkét a nátriumpektát-viszkozusságról a „Helv. chim. acta" című folyóirat, 28. kötet, 1.089 old., 1945). Sőt a kocsonyásodó képesség, az oldhatóság, a vízhez; való -affinitás, a duzzadóképesség, az 55 áramlásoptikai viselkedés stb. szintén lényegesen változhatnak a metilénpektinanyagoknál a kiinduló anyagokhoz képest. A kondenzálódás mértéke szerint a találmány szerinti eljárással teszőleges sajátságú pek- 60 tinanyagok állíthatók elő. A pektinanyagokhoz hasonlóan a formaldehiddel kondenzálhatok más poliuronidek (alginsav, poliglukuronsav) és poliszakkharidák (cellulóz, líehemin, karubahemicellulóz) 65 is. A reakció feltételeit a kiindulási anyagok