139184. lajstromszámú szabadalom • Helyesbítőelemmel ellátott, Schmidt-féle optikai rendszer
139184. 3 kapunk. Meglepő, hogy a kép jó imiarad addig, míg ia lencse gyenge, tehát olyan gyujtóponttávolságú, mely a tüköréhez képest nagy. 5 Negatív helyesbítőién cse' vagy negatív helyesbítőlencserendszer előnyös leihet, mert ia teljes rendszert erősebbé teszi a helyesbítő rendszer 'átmérőjének növelése nélkül. Ennek az eszköznek segélyével lehetlü ségesnek bizonyult, hegy a kamarának i .: 0,8 értékű nyílást iadjunk. Ezekben az esetekben, melyeikben tehát a 'helyesbítőelemet véges, erősségű lencse vagy lenesérendszer alkotja, a találmány szerinti rend u> szer a Schmidt-féle rendszertől elvileg abban is különbözik, hogy az utóbbinál a belyesbítóelem az objektív erősségéhez nem járul hozzá. Hibák még anniak következtében léphet-20 nek fel, hogy a- ferdén beeső fénysugarak a lencsefelületeket, a tengely felett és alatt, erősen eltérő szögek laliatt metszik. Ezeket a hibákat azzial ^csökkenthetjük, hogy mind ia pozitív, mind a negatív lencsét is iazonO'S 25 értelemben, vagy pedig, ha egyenlő e.'őjelü két- lencsét használunk, ezeket ellentétes értelemben görbítjük. Ezzel elérjük azt, '. hogy azok iá sugarak, melyek az erősen görbített első lencsébe, pl. a 3. ábna szerinti 30 negatív lencsébe, ögen ferdén- esnek, az ez ábna szerinti második, pozitív lencsébe szintén ferdén esnek, úgy hogy mind a divergencia, mind a konvergencia is . erőseb'b, m.'nt normálisabb beesés esetében. A -két 35 ábrázolt fénysugár, mely eredetileg egy•• mással párhuzamos volt, a második lenese ~. elhagyása után gyakorlatilag még mindig párhuzamos, csupán a fénysugaraknak csekély, a'z ábrán gyakorlatilag felismerhetett 40 len eltolódása következett be. Azok a sugarak, melyek az első lencsefelületre merőlegesebbek, a második lenesén szintén me• rőlegesebben haladnák át. Olyan lencséknél, melyeik amint pl. azt a 4. ábna mutatja, 45 ellentétes értelműen görbülnek, a teljes eltérítés a beesési szögtől: közelítőiéig .független. Hogy azonban a görbületeket lehetőleg kicsinyre szabhassuk, a találmány szerint előnyös lehet, hogy legalább az 50 egyik 'encse üvegének nagy törési indexe legyen. Míg a 2. ábra szerinti példánál párhuzamos fénysugarakból álló, beeső fénynyalábról volt szó 'és a helyesbítőelem összeállí-55 tásánál olyan, parabolas tükörből indultunk ki, mely a szférikus tüiköire! való • összehasonlítás alapján a helyesbítőeleim alakját meghatározta, hasonló módon abban az esetben, ha az optikai rendszertől! véges távolságra levő tárgyat kívánunk leképezni, 60 elképzelt eii.psz'oidiüköirbő'1 levezethetjük a szférikus tükörhöz tartozó helyesbítőelemet. Ily módon heiyesbítőe'emet szerkesztettünk 1*6 cm sugarú szférikus tülkör számára, rríelyet véges távolságban levő; tárgy- 65 nak kb. 15-szörös kicsinyítéssel való leképezésére alkallmaztunk; ez a helyesbítőélem két, bikonkáv, negatív leneséből állott, melyek körbületi sugara 7,5 és 7,9 cm törés-' • mutatója pedig 1,55 volt. Ennél a .példánál 70' a legnagyobb szórási1 kör 2,5X2,5 om 2 -es képben, a rendszer 1 :0,9 nyilásaránya mellett, zavarólag többé nem hatott, míg e szórási kör átmérője ugyanennél a tükörnél, helyesbítőélem nélkül, kb. 2,5 mm-t 75 tett.ki. A fellépő harántaberrációk mindkét esetben az értékek felénél kisebbek. A találmány szerinti helyesbítőelemet számos esetben alkalmazhatjuk. A találmány szerinti rendszert előnyösen .80 pl. fényképezőgépben alkalmazhatjuk. Ez esetben a találmány egyilk előnyös foganatosítása szerint a .fényérzékeny anyag_ a szférikus tükör nyujtópontjában elrendezett, a tükörfelülettel koncentrikus asztalon 85 nyugszik. Itt közelítőleg a 2. ábrán feltüntetett szerkezetet kapjuk, melynél a (15) és (16) lencséket, a (8). tükröt és a (17) asztalt a szakadozott vonalakkal ábrázolt (18) henger egy egésszé egyesíti. Ha emellett 90 a kép nagysága 16X12 mm2 , az optika közönséges szemüvegből állhat, melyek.természetesein különlegesen csiszolt lencséknél olcsóbbak. A teljes 12X16 mm2 -es képfelületen szemüvegekkel kb. 1 : 0,9 objek- 95 tívnyilás mellett kb. 20 milkron élességet kaphatunk. A fényképezőgép] átmérője kb. 5. cm, hossza pedig kb. 10 cm. lenne; a filmvezetgörgőket kis oldaltoldalékokban lehetne elhelyezni. Az említett segédeszkö- loo zökkel Igen olcsó fényképezőgépet lehet előállítani, mely szálmos célra alkalmas lenne és nagy nyílása ellenére elégséges mélységi élességet adna. A találmány szerinti rendszer vetítőcélokra is előnyösen 105 alkalmazható, mimeilett a tárgy kicsiny, a kép pedig nagy. • A találmány szerint: rendszer továbbá sikeresen alkalmazható távcsövekbein is. Mivel az ilyenf ajtajú tácsöveknél gyakran no csupán kisértékű félfogószögekről van szó, a helyesbítőelem ez esetben előnyösen egyetlen lencséből állhat. Szabadalmi igénypontok: 1. Schmidt-féle optikai rendszer, azzal jel- 115 lemezve, hogy a helyesbítőelemet szfé-
