139164. lajstromszámú szabadalom • Fahulladékból előállított láda

Megjelent 1949. évi január hó 3-án. M AGYAR SZ A B A DALMI BIRÓSÁ0 SZABADALMI LEÍRÁS 139161. SZÁM. VIÍI/c. OSZTÁLY. K-I7451. ALAPSZÁM. Fahulladékból előállított láda. Krausz József ládagyáros, Könnend (Vas íttegpe). A bejelentés aapja: 1948. évi január hó 19. A vékony léceik alakjában kieső fahulla­dékokat eddig a ládagyártás céljaira nem lehetett megfelelően felhasználni, mert ezekből a láda oldallapjait vagy fedőlapjait •r » elkészíteni igen körülményes és költséges lett volna. A találmány igén egyszerű mó­don lehetővé teszi, hogy e fahulladékokat a ládagyártás céljaira felhasználjuk és ez olcsó anyagból igen • kis. előállítási költség-10 gel kitűnő ládákat készíthessünk. A találmány lényege fahulladékokból előállított láda, melyre az a jellemző, hogy a ládát alkotó lapok oly hulladéklécekből állanak, melyeket a beléjük vágott nyíláso-15 kon áthaladó, valamint a végeiken levő be­marásokba illetőleg kivágásokba illeszkedő ' fa- vagy fémlemezek, előnyösen fémszalla­gok szögezés útján rögzítenek. A szögezés­sel egyúttal • a lécek végein a ládalapok is 20 egymáshoz szögezhetők, azaz így a telje­sen kész láda elkészíthető. A legtöbb eset­ben a hulladéklécek egymás mellett párhu­zamosan vannak rögzítve és így alkotják a láda lapjait. Ugyanannál a ládánál nem 25 okvetlenül kell a láda összes lapjait ily hul­ladéklécekből elkészíteni, hanem úgy is el­• járhatunk, hogy csupán a hosszabb lapokat állítjuk elő ily keskeny hulladéklécekből, míg a rövidebb lapokat a szokásos széles M deszkákból ikószítjük el. A rövid deszkákat ugyanis mindig könnyebben és olcsóbban lehet beszerezni, mint a, ládagyártásra al­kalmas "hosszabb deszkákat. A láda összeállításához a vékony hulla-35 déklécek dacára sem 'kell több szög, mintha bármilyen széles anyagból volna az össze­állítva. A hulladéklécek nyílásain áthaladó, valamint a végeiken levő bemarásokba illeszkedő fa- vagy fémlemezek megakadá­lyozzák, hogy a ládalapokat alkotó lécek HÍ hosszirányban eltolódjanak vagy síkjukra merőlegesen kihajoljanak. Éppen ez az oka annak, hogy nem kell minden hulladéklécet külön leszögezni, mert a végeiken levő be­marásokba illeszkedő, valamint a nyílásai- í"> kon áthaladó lemezek az összes léceket le­szorítják és rögzítik. A hulladéklécekből előállított ládalapokat úgy szögezzük rá a láda többi lapjaira, hogy a szögeknek csak egy ' része hatol f>u bele a ^keresztirányú lécezés homlokfelüle­teibe, míg a többi szögek a keresztléceket összefogó lécekbe hatol bele. Így a láda jobb rögzítését érjük el, mert a szögek egy része ugyan szálirányban illetve rostirány- r5 ban hatol bele a keresztlécek homlokfelüle­teibe, de a másik részük a keresztléceket összefogó lécekbe a rostirányra merőlege­sen van a lécekbe beverve. A hulladékléceket hosszuk mentén egy- 60 vagy két helyen lehet oly nyílásokkal ellátni, amelyeken az azokat összetartó lemezek . keresztülhaladnak. Rövidebb léceknél ele­gendő egy nyílás is, míg hosszabb léceknél általában két vagy több nyílást alkalma- 65 zunik. . A találmányt közelebbről még a csatolt rajz ábrái alapján is magyarázzuk, melyek annak példaképeni kiviteli alakját szemlél­tetik. Az - 70 '

Next

/
Oldalképek
Tartalom