139150. lajstromszámú szabadalom • Sínleerősítő szerkezet

Megjelent 1949. évi január hó 3-án. »AGYAK SZABADALMI. I! 1 R (') S A fl SZABADALMI LEÍRÁS 189150. SZÁM. V/a/1. OSZTÁLY. — J-4891. ALAPSZÁM. Sínleerősítő szerkezet. Dr. Jáky József műegyetemi ny-..r. tanár, Budapest. A bejelentés ftapja: 1946. évi november hó 11. A találmány olyan szerkezet, melynek segítségével vasúti sínek betonból készült alátámasztószervekhez, elsősorban vasbe­tonaljakhoz vagy pl. betonfialakhoz az ösz-5 szes követelményeket kielégítő módon le­rögzíthetők. Vasúti síneknek, betonépítményekhez, falakhoz viagy betonaljakhoz való lerögzí­tésére mér számos megoldás ismeretes, 10 melyek egyike sem tekinthető azonban meg­felelőnek, főleg azért, mert a pályafenntar­tás szempontjából bizonyos hátrányokat'mu­tatnak iá talpfához való szokásos lekötés' módokkal — síncsavar, sínszeg — "szem-15 ben. E szempontokból a vasbetointestekkei kap. csontos sínle'kötőszer kezettel szemben min­denekelőtt hosszú élettartam a követelmény, m'jnthogy a vasbetonalj is hosszú élettár-20 tamú. A sinlekötőszerkezeteknek azonban ugyanakkor azokat a feltételeket is 'ki kel­lene elégíteniük, melyeket a talpfákkal kap­csolatos sínlekötő szerkezetekkel szemben támasztanak. Ezek közül legfontosabb, 25 hogy a sín oldalirányú eltolása, a vágány •nyombővítése és kiigazítása, .egyáltalában megoldható és a sínkapcsolószerek Cseréje a nehéz alj felemelése vagy a betonfal mégbo'ygatása nélkül legyen lehetséges. 30 Ez utóbbi feltételeknek az a legáltaláno­sabban használt leierősítés; mód, amelynél a vasbetonaljba elkészítése során faékeket helyeznek e', és ebbe a helyszínén fúrt . lyukakba csavarják be a síncsavart, sem 45 tesz eleget, mert az ékek tapasztalat szerint 35 6—8 év múlva tönkremennek, pl. elkorhad­nak vagy megrepednek, amikor is azokat új faékkel kell pótolni, amelynek tapadása a betonhoz már kisebb. Ha pedig a síncsa­var meglazul, akkor a keskeny faékben m nem lehet régi lyuk mellet új lyukat fúrni és ezért nyombővíteni sem lehet, miért is ia fa ékes vasbetonaljak alkalmazási lehető­sége csak kb, 400 m fölött1 sugarú íveknél áll íenn. Ismeretesek már az' irodalomból hosszabb élettartamú sínleerősítő szerkezetek létesí­tésére irányult törekvések is, melyeknél leg­alábbis ia lekötőszervek faalkatrészelnek el­hagyására törekedtek. így pl. javasoltiak 50 már olyan megoldást is, melynél a vasbeton- , testbe üreges vastesteket betonoztak be, és ezek palást felületeinek kivágásaiba kapasz-, ikodó 'kalapácsfejű csavarokkal erősítették 'e ia sínt különleges fából készült párna'.e­mezek alkalmazása mellett az aljzatókhoz. Ámde a sínre ható."oldalirányú erőket en­nél a megoldásnál a vastesteknek a beton­testből kiálló, az alátétlemezek, megfeleő felületeivel kapcsolódó fejei vették fel. Foly­tattak kísérleteket az irodalom szerint olyan szerkezettel is, rne'ynél magát az alátétle­mezt ágyazták be lenyúló szárak segélyével a betonba, de nyombővítés ezeknél se m volt lehetséges. A számos javiasolt megoldás kö­zött egy sem volt olyan, mely a fenti gya­korlati és gazdasági követelményeknek, va-. lammt az alant részletezett mechanikai kö-55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom