139149. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy hőfokú gáznemű közegek hűtésére
* 139149. kor is megszakítás nélkül történik, másodszor pedig a hűtendő gáz átáramlása a hííiőtest . visszahütésének időtartamára megszakítható. Az utóbbi esetben a hűtőő hatás még valamivel jobb, viszont a berendezés valamivel költségesebb, a különbség azonban sem az egyik, sem a másik szempontból nem számottevő. Fém-hjűtctelemek esetében igen célszerű 10 Raschig-gyűrűk, csődarabok vagy fémforgácsok halmazának alkalmazása, vagy pedig a hűtőtestnek csekély közzel, egymás mellé helyezett vékony fémlemezekből vagy fémszalagokból oly módon való felépítése, 15 hogy a. szalagok közti rések az átáramlás .'irányába essenek. Az alkalmazandó fémíóleségnek, már említett hőállóképességén felül, az égési gázzal vagy ennek vízben (lekötött komponenseiVeílf szemben' </?:rmé?' 20 szetesen vegyileg is ellenállóképesnek kell lennie, tekintve, hogy az esetleges vegyihatás a hűtőelemeken roncsolást vagy a hőátadás szempontjából hátrányos felületi változást is létesíthet. Ha a hűtőelemek 25 .minit fémszalagok kerülnek alkalmazásra, ezek lehetnek sík szalagok alakjában — egymástol koztartó darabkák vagy rajtuk kisajtolt szemollfcsök, barázdák, stb. állal elválasztva — párhuzamosan egymás mellé 30 helyezve, lehetnek azonban ugyanilyen koztartó módon esetleg egy-egy Hosszabb szalagból spirálisan is Teütekercselve, úgyhogy az ily módon egyesített elemek pl.. egyes lapos tárcsákat képezzenek. 85 A folyadékhütés, mint említve volt, pélkcpen a hűtő folytaknak a hűtőtestre váló rápermetezése (ráfecskendezése, ráporiasztása) útján történik; akár más kivitelű is azonban a hűtésnek ez a második mozza*° nata, annak úgy kell végbemennie, hogy a hűtőtestnek minél nagyobb, lehetőleg teljes felülete jusson érintkezésbe a hűtőfolyadékkal. Permetezés esetén pl! . a hűtőfolyadék a hűtőtest hézagain át saját súlya következ*5 tében lefelé átszivárog, s ez már a hűtőtest minden vízszintes keresztmetszetében átlagosan egyenletesen történik, ha ennek hézagolása átlagban szintén egyenletes, s felső szabad felületét a hűtőfolyadék nagykő jából egyenletes elosztásban éri. A leszivárgó hűtőfolyadék a hűtőtest befogadására szolgáló tartány alján gyűl össze, ahonnan (pl. víz alkalmazása esetében) akár véglegesen, akár pediig (pl. m'nt különleges hfí-55 tűközeg) cirkuláHatás céljából elvezethető. Ugyanezen a helyen vaey esetleg a tartányon kívül a berendezés különálló részeként, egy leválasztó készüléket (pl. örvénykészüléket) is elrendezhetünk, amelyben gazaram által tovaragadott ioiyaütl kek WeválasziásároJ gondoskocihatu azonban igénytelenebb módon esel gyűjtőtérben (pl. az említett tártát sabb alsó részeben) való ülepítéssel közölhető. Ha ezenfelül még a gáz 1'atCiag teljes kiszárítása (gőztelenj kívánatos, a hűtő mögé szárítót i iktatni, szárazoitás esetében azor oltógáz gőztartaima a felhasználási jelent akadályt. A főbb vonásaiban és változatai > ként vázolt eljárás egyesíti magába vezetőleg említett ismert hűtési mc előnyeit, sőt hatásában azokat : múlja, egyrészt (az egyszerű pe hűtéssel összehasonlítva) azért, mer a permetezett folyadéknak meleg közvetlenül!, hanem a hűtőtesten k adja át, amelyről a hőátadás a hű dék felé sokkal intenzívebb, m'nt k nül a gáz és a hűtőfolyadék közöl részt perig azért, mivel (különösen elemek nagy felületű kiképzése íoly áramló forró gázból hőtárolással s roló test kellő módon eszközölt lehí több meleget lehet elvonni, mint a hűt felületű hűtőkben. Pl. szakaszos hűi tén ez utóbbi szempontból a hűtésne tötest kellő hőmérsékleten való me; sét az a körülmény szabja meg, hog tötest hőmérsékletének emelkedés gáz és hűtőtest, közti hőátvitel linte csökken, s bizonyos határhőmérsékk a gáz a hűtőtestből melegen távozik bizonyos körzeten belül izlés szer: lasztható határhőmérsékletet tehát, nél a hűtőtest anyagának hőállóképe jellemző hőmérsékletnek természete: gyobbnak kell lennie, a hűtőtest hatá: érdekében nem ajánlatos túllépni. A találmány kvitelére szolgáló b zés három péidaképeni változatát a; ábrák mutatják, melyek szerint a hi nek hűtőfolyadékkal való elárasztás? ábrabeli változat esetében ai hűtőf< bepermetezésével, a 2—4. ábrabelj \ tok eceteiben pedig öntözáshez has történik. Az 1. ábi"a szerinti k'vitel esetében mint az ábr ázoijt többi "váHozatok es is) a hűtőbQre n dezés a hűtendő gáz term^kl előállítására szolgáló fi) kamrával e^vbe. van em'tve, ami n gáz feiWz+ése e^e+ében UrmeMa szempontíáb^' e'őnvös: ez azonban Í donképeni hűtőberendezésnek nem
