139146. lajstromszámú szabadalom • Egyszerű vagy dupla üvegezésü ablakkeret
Megjelent 1948. évi december hó 15-én. . " ' •' MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 139146. SZÁM. ' ' . VIII/d. OSZTÁLY. — H-13449. ALAPSZÁM. Egyszerű vagy dupla üvegezésű ablakkeret. Hegyi József mérnök, Budapest. , A bejelentés napja: 1947. évi december hó 11. A találmány vasból vagy fémből készült, egyszerű és dupla üvegezésű, olyan ablakkeret, amelynek az a jellegzetessége, hogy az üvegtábla, illetve üvegtáblák mindkét ol-5 dala ragacsban fekszik, ami egyrészt pormentes zárást biztosít, másrészt az üvegtábla kiesése ellen jobb védelmet nyújt és a , ragacs kihullását is meggátolja. A találmány lényege raz ablakkeretből be-" 10 felé szögellő, az ablaküveg síkja felé dűlő, olyan borda, melynek az említett síkra merőleges pereme van. Kettős 'üvegezésül a'b. iáknál a két nyúlvány,' lényegében, V-alakú szelvényt alkot. 15 A találmány célszerű kiviteli alakjánál az ablaküveg síkja felé dűlő borda, illetve kettős üvegezésű ablaknál a két borda alkotta, V-alakú profil az ablakkal egy szerkezeti elemmé van egyesítve, célszerűen, a kerettel 20 egybe van öntve vagy hengerelve, miáltal ' az ablakkeret megmunkálása egyszerűbbé ' és olcsóbbá válik. .• ' . < Eltérőleg az ismert kettős üvegezésű ablakkeretektől, amelyek a belső ablaksíkbarí 25 fekvő, különálló belső és a külső ablaksíkban fekvő, 'különálló külső szárnyból voltak öszszetéve, amely szárnyak külön-külön voltak üvegezve és egymástól függetlenül azaz külön-külön voltaik nyithatók, a találmány 30 szerinti, kettős üvegezésű ablaknál a két ablakszárny közös keretbe van foglalva. , , A mellékelt rajz két példaképem kiviteli alakot szemléltet. Az 1. ábra kettős üvegezésű ablak keresztmetszete. A 35 2. ábra egyszerű üvegezésű ablak részletrajza, ugyancsak keresztmetszetben. (1) az ablaktok (1. ábra), (2) a keret, amely ferde (3) és (4) síkokban csatlakozik a tokhoz, ami pormentes záródást biztosít. Egy- 40 szerű üvegezésű ablaknál (2. ábra) a .(2) keretből befelé nyúló, a (9) ablaküveg síkja felé dűlő (6) borda szögel ki, amelynek a (9) ablaküveg síkjára merőleges (7) peremén fekszik az ablaküveg. Mivel a (8) ragacs a 45 (2) keret (11) dudora, a (2) keret, a rézsútos (6) borda és a (7) perem közötti teret kitölti, a (9) üvegtábla mindkét oldallá ragacsban fekszik. Az, 1. ábra szerinti megoldásnál befelé 50 széttartó, rézsútos (5, 6) bordák V-alakú pro. fiit alkotnak, mely a (2) kerettel egybe van öntve vagy hengerelve. Az (5) borda (7) peremén a (9), a (6) borda (7') peremén a (10) üvegtábla fekszik fel. 55 Mint az 1. ábra mutatja, a (7, 7') peremek tartják a (9, 10) ablaküvegek belső felületének (8) ragacsoíását, mely ragacsrétegek'az üvegtáblákat mindkét oldalon körülveszik és így a ragacs nem eshet iki és nem szorulhat fio a két üvegtábla közé. Szerkezeti részleteiben a találmány, az igénypontok keretén belül, sokféleképen módosítható. Szabadalmi igénypontok: HŐ 1. Ablakkeret, jellemezve a kerettől befelé szögellő, az ablaküveg síkja felé dűlő,