139133. lajstromszámú szabadalom • Kerékterelő szerkezet kettőnél több tengelyű vasúti járművek kerékpárjaihoz

Í39133. 3 közbenső (25) kerékpár a vezető (23), (24) kerékpárok tengelytávolságainak közepébe esik, vagyis a vezető kerékpárok között részarányosán van elrendezve, a (26) ;pá-5 lyaíven való Haladáskor a középső (25) ke­rékpárnak gyakorlatilag sugárirányban való beállás végett mindössze, .önmagával párhuzamosan el kell tolódnia. Ennek biz­tosítása végett a (19) (20) rúdrészekbő! 10 álló osztott (27), (28) terelőrudakat • egy­mással párhuzamosan rendezzük el. A (27";, ;(28J terelőrudak egymással párhuzamos el­. rendezése a csuklós négyszög elve alapján elmozdulás esetén biztosítja a 'középső' (25) 15 kerékpár önmagával párhuzamos eltoló­dását. A rajzon az eltolódott helyzet foly­tonos, az alaphelyzet eredményvonallal , van feltüntetve. A 3. ábrán oly elrendezés, látható, amely-20 nél ia jármű harmadik kerékpárja, előfutó (29) kerékpárként van alkalmazva. A (26) pályaíven való haladáskor az előfutó (29) kerékpár elrendezése következtében gya­korlatilag sugárirányban csak akkor áll-25 hat be, ha nemcsak eltolódik, hanem füg­gőleges középvonal körül el is fordul. Minthogy iaz eló'futó (29) kerékpár kiköté­sei az ábrázolt péiclakénti kiviteli a1 ak ese­tén az előfutó (29) kerékpár és az ezzel 30 szomszédos vezető i(23) kerékpár közé, vagyis a jármű közepe felé esnek, a talál­mány szerinti terelőszerkezet a közelítően sugárirányban való beállítás követelmé­nyét csak akkor elégítheti ki; ha a (27). 3i> (28) terelőrudak 180°-tól különböző szöget zárnak be egymással, amely csúcsával a jármű közepe felé mutat. Ez a 'követel­mény nyilvánvaló a rajziból, - amelyen az előfutó (26) kerékpár eltolt helyzete foly-40 ionos, alaphelyzete .eredményvonallal van feltüntetve. A 4. ábra szerinti, elrendezés abban kü­lönbözik a 3. ábra szerintitől, hogy az, elő­futó (29) kerékpár lekötései nem a jármű 45 közepe, hanem vége felé esnek, a (27), (28) terelőrudaknak azonban ez _ esetben is I80°-tól különböző oly szöget" kell bezár­niuk egymással, amely a terelőszerkezet alaphelyzetében csúcsával a jármű közepe 5'» felé mutat, amint ez ugyancsak kitűnik a rajzból, amelyen az eltolódott helyzet foly­tonos vonallal, az alaphelyzet eredmény­vonallá1 , van ábrázolva. Ha a vezető kerékpárokon kívül alkal-55 mázott további kerékpár a vezető kerék­párok között részaránytalanul va<n elren­dezve, tehát mint közbenső, de nem kö­zépső kerékpár kerül alkalmazásra, akkor közelítően sugányirányú beállás biztosítása végett a terelőrudak nem lehetnek egy- 60 mással párhuzamos elrendezésűek, hanem ugyancsak 180°-tól különböző szöget kell bezárulok egymással, amely csúcsával szintén a jánmű közepe felé mutat. Az 5. és 6. ábrán a találmány szerinti 65 'erdőszerkezet; oly példa kéntli ikvviteli alakja látható, amelynél a kardános (21) (22) felfüggesztések mindegyike kardán- -csuklókból áll. A kardános if21) felfüggesz­tésnél a (19), (20) terelőrúd lengéseinek 70 lehetőségét vízszintes síkban ,a (16) csap* ágyon ágyazott függőleges (30) csukló- , csap, függőleges síkban a vízszintes (31) csuklócsap biztosítja. A kardános (22) fel- ; függesztésnél ezeket a szerepeket a függő- 75 leges (32) csulócsap, illetőleg a (18) tartón ágyazott vízszintes (33) csuklócsap bizto- , sít ja. A 7. és 8."ábra-szerinti példakénti; kivi­tel' alak abban különbözik az előbbitől, 80 hogy a kardán os ,(21), (22) felfüggesztések egyike, nevezetesem a (10) csapágyhoz csatlakozó kardános (21) felfüggesztés kardáncsukló helyett (34) gömbcsuklót tar­talmaz. Minthogy a (34 ) gömbcsukló 'ehe- 85 tővé teszi a terelőrúdnak hossztengelye körüli felfordulását, a (19), (20) terelőrúd egyetlen danabot alkothat. Á 9. és 10. ábra1 szerinti példakénti kivi-, teli 'alakja annyiban tér él az előzőtől, !>ü • hogy a kardános (22) felfüggesztésnél is a kardáncsuklő (34) gömbcsuklóval van he­lyettesítve. A 11. és 12. ábrán oly példakénti kiviteli alakot tüntettünk fel, amelynél a kardános 95 (21) felfüggesztést a (15) kerékpár csap­ágyai alkotják. Evégből a (35) csapágy­csésze a (36) csúszócsapágy (37) csapágy­tokjában görhbcsuklószerűen van ágyazva és így a (19) (20) terelőrúd lengése} mind a íoo (15) kerékpár (38) tengelyén átmenő síkok­ban, mind: a (38) tengelyre merőleges sík­ban lehetővé vannak téve. A (19),.(20) te­relőrúd a (37) csapágytokkal mereven van összekötve, nevezetesen az ábrázolt példa- i05. kénti kiviteli alak esetén iá (37) csapágy­tokkal egy öntvényt alkot. A 13. és 14. ábra szerinti példakénti ki­viteli alak abban különbözik az előbbitől, hogy csúszócsapágyak helyett görgős csap- no ágyakat alkalmaztunk, amelyek szférikus önbeálló -(39) csapágyakként vannak kiala­kítva. A (40) görgők külső (41) pályája gömbfelület,, ameiynek kozeprjom'tja körül a 1(19), (20) terelőrúd a (15) "kerékpár (38) 115 tengelyének'síkjában elfordulhat. A (T9), (20) terelőrúd lengései tehát mind a (15) kerékpár (38) tengelyének síkjában, mind

Next

/
Oldalképek
Tartalom