139125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metil-aril-szilikonok és bevonó, impregnáló vagy kötő elegyek előállítására

139125. ben mindegyik metilgyök és ariigyök köz­vetlenül van sziliciuimatomokhoz • kötve. A találmány iszerinti metil-a'r'ilszilíkonoik elő­állításakor bármilyen ariigyököt bevihetünk 5 a szililkonszerkezetbe. így az arilgyökök pl. a következők lehetnek: fenil, mono- és polí­-alkilfenilek mélyek példái a tolil, xilil, mono-', di- és trietilfenilek, mono-, di- és tripropilfenilek, stb.; naftil, mono- és poli-10 -alkilnaftilok, pl. metilnaftil, dietilnaftil, tri­propilnaftil, stb.; tetrahidronaftil; antracil; ilyen gyökök halogénezett származékai, ne­vezetesen a klór'-, fluor-, bróm- és jódszár­mazékok.' A találmány szerinti szilikonok 15 tehát nemcsak metil-arilszilikonokat, hanem metil-aril-haloszilikonokat, pl. metil-klór­íenil-szilikont is felölelnek. A találmány szerinti új szilikonok előál­lításához bármely alkalmas módszert: alkal-20 mázhatunk, rneLvnek választása nagyrészt az elérendő hozamtól függ. így pl. az új vegyületek előállítása végett CH;i A —SiX* képletű vegyületet tartalmazó masszát 25 hidrolízisnek vethetünk alá. E képletben A valamely halogénezett vagy nem halogéne­zett ariigyök és X halogénatom, különösön klóratom. A hidrolízis termékét dehidráljftk, hogy a megfelelő szilikont normális (szoba) 30 hőmérsékleten, vagy — még gyorsabban — fokozott hőmérsékleten, légköri vagy iszubatmoszférikus nyomáson megkapjuk. Példa : (1) 1.35 mol, fenil-magnéziuimbromid ás 85 2.19 mol metil-magnéziumbromid éteres ol­datait összekevertük és 1.9 mol szilícium­-tetraklorid éteres oldatához lassan hozzá­adtuk. A reakcióelegyet visszafolyatás köz­ben több órán át kavartuk és hevítettük. A 40 szilicíum-tetraklorid metilfenil-származékíii képződtek többféle reakció szerint, melyek­nek egy példája: CeHsMgBr+'CHsMgBr+SiCU • CHs •- —» CdHs—SiCl2+2MgBrCl (2) A tiszta éteres oldatot a szilárd mag-45 néziumsókról leöntöttük. Az éteres oldatba;] tartalmazott metilfenil-magnéziumdiklöridot úgy hidrolizáltuk, hogy a hideg oldatot aprított jégre öntöttük: CHs , CHs I ; • . CfiHs—SiCl2 +2H20+C6H 5 —Si,(OH) 2 -f 2HC1 (3) A kapott hidroxivegyületeket vagy ftO szilikolokat a fölös siav eltávolítására víz­zel kimostuk, majd az éternek és a víz egy részének desztillálásával részben sziliko­nokká kondenzáltuk. A részleges kondenzá­lás termékei vízben nem oldódnak, szerves 55 oldószerekben, pl. benzolban, toluolban stb. azonban oldhatók. Az étermentes masszához toluolt adtunk és az oldatot több órán át lassan forraltuk, hogy több kondenzvíz párologjon el, mire 60 viszkózusabb folyékony polimer' maradt vissza. Ezt a barnás, viszkózus, gyantás masszát közvetlenül felhasználhatjuk mint bevonó vagy impregnáló lakkot. A szilikol kondenzálása szilikonná termé- (>•"> szetesen nem egyszerű reakció, hanem fo­kazatos dehidrálás. A toluololdatos részié* ges kondenzálás (ill. polimerizálás) folyé­kony terméke tehát valószínűleg főként a következő képletű polimerek, ill. kondenzá- 70 lási termékek keveréke: CH» CHs* OH — S: — O — Si — OH l CfiHs GiHr, CHs GH8 CHs 1 . I ' I OH — Si — O — S: — O — Si — OH • . i I i GiH5 CoHr, G«H,v CHs SIO • i CfiHr, _ gyűrűs trimer; stb. (4) Az előző művelet termékét további hő­kezeléssel tovább polimerizálhatjuk, ill. kon­denzálhatjuk, így pl. azt vékony rétegekben 75 polimerizálhatjuk 30 percig tartó, 120 C°-os hevítéssel, mely az oldószert (toluolt) eltá­volítja, ami után kb. 150—225 C°-on, pl. 15—25 percig 175 C°-on tovább hevítünk Vastagabb rétegekhez hosszabb idő kell, pl. so 175 C°-on 3 óra. A kapott'polimer szívói«, ' erős, nem ragad, hevítéskor meglágyul, de nem cseppfolyósodik és hidegen nincs szaga. E termék egy anyagban egyesíti a hő hatá­sára kötő, nagy sziliciumtartalmú metil- 85 szilikon tulajdonságait az oxklálásnak e1-lenálló ariiszilikonok tulajdonságaival. E termék továbbá kitűnő kötőanyag,. mely üvegrosttömegeket hatásosan nedvesít és

Next

/
Oldalképek
Tartalom