139120. lajstromszámú szabadalom • Sebességváltó áttétel

139120. A találmány előnyös foganatosítás: alakja szerint a csonkakúpalakú lemezek hornyainak fecskefarkalakú keresztmetszetük van. További foganatosítási alak szerint az 5 említett hornyok középsíkja a femezek forgástengelyével szöget zár be éspedig olyan irányokban, hogy az egyes rudak csapjad a szóbanforgó rúd tengelyén átméirőlrányban átmenő sík két ellentétes oldalán legyenek. 10 A találmány-további részletei a csatolt rajz ismertetéséből tűnnek ki. Ez a rajz a találmány szerinti sebességváltó áttétel pél- daképeni foganatosítási alakjait vázlatosan szemlélteti. Az ' l;> 1. ábra a találmány szerinti sebességváltó áttétel vázlatos képe, a 2. ábra a szíjnak a találmány szerinti sebességváltó áttétel rúdjain való elhelyezkedését szemlélteti. A 20 3. ábra a rudak felületének egy másik foganatosításul alakja, azon a ponton, ahol a szíjjal érintkeznek, míg a 4. ábra a csonkakúpalakú lemezek egy párjának,- valamint az ezeket összekötő 2ó rudaknak távlati képe..Az 5. ábra a trapézalakú szíjnak a találmány szerinti sebességváltó áttétel rúdjain való elhelyezkedését vázlatosan szemlélteti, ahol is a rudakban a szíj keresztmetszetének 30 megfelelő bemetszések vannak. A 6. ábra az 5. ábrában feltüntetett rúd egy részének távlati: képe, a 7. ábra a 4. ábrában szemléltetettől eltérő sebességváltó áttétel egy lemeze csonkakúpi!5 alakú felületének nézete,, a 8. ábra pedig a 7, ábra szerinti sebességváltó egy rúdját távlati képben szemlélteti ' és azt mutatja, hogy a forgo lemezekkel, melyeket összeköt, hogyan van egyesítve, A •i<) 9. ábra a 8. ábra szerinti rúd, valamint az általa összekapcsolt lemezek egy részének vázlatos felülnézete. A 10. ábra az előző ábrákban szemléltetett isebességváltó áttételtől eltérő sebességváltó 15 áttétel egyik lemeze csonkakúpalakú felületének nézete. A 11. ábra a 10. ábra szerinti sebességváltó áttétel egy rúdját azokkal a forgó lemezekkel kapcsolatban, melyeket összeköt, távlat1 50 képben szemlélteti, míg végül a 12. ábra all. ábra szerinti rúd, valamint az általa összekapcsolt lemezek egy részének vázlatos felülnézete. Az 1. ábrán látható sebességváltó áttétel 55 egy pár csonkakúpalakú (2) lemezből van, melyeket egymással a (4) forgástegellyel párhuzamos (3) rudak kötnek össze. A lemezek erre a tengelyre vannak felékéivé. A sebességváltó áttétel másik (5) csonkakúp. alakú lemez'párja a fentiekhez hasonló. Eze- í>° ket a lemezeket a (3) rudakhoz hasonló (6) rudak kötik egymással össze. A (3) és (6) rudakon egy vagy több (7) szíj halad. A (2) lemezek közötti távolság azzal szabályozható, hogy azokat (4) tengelyük mentén axi- 65 álisan elmozdítjuk. A lemezek közötti: távolság megváltoztatása azzal az eredménnyel jár, hogy az a távolság, mely a rudakat ra (4) tengely mértani forgástengelyétől elválasztja, módosul, mert ia (3) rudak csap- 70 alakú végei a (8) hornyokba fogódznak. E hornyok a lemezek csonkakúpalakú felületei alkotóinak irányába esnek. . A (2) lemezek közötti távolság növelésének az a következménye, hogy az '(5) le- 75 mezek közötti távolság az ellenkező értelemben változik. Ennek a távolságnak a megváltozása pedig kényszefmozgásúan a (6) rudak "és a forgástengely távolságának ellenkező értelmű megváltozását hozza 80 létre. JEzért, amikor a (2) lemezeket összekötő (3) rudakon futó (7) szíj vagy szíjak gördülési sugara növekszik, ugyanekkor az (5) lemezeket összekötő (6) rudakat körülfogó 85 szíj vagy szíjak gördülés: sugara arányosan csökken. Ebből viszont az következik, hogy ha a (4) tengelynek, amelyre a (2) lemezek fel vannak ékelve, forgási sebessége állandó <X) marad, akkor annak a tengelynek, amelyen , az (5) lemezek csúsznak, forgási sebessége változtatható. A sebesség akkor, amikor a (3) 'rudak a (4) tengelytől távolodnak, a (6) rudak pedig tengelyükhöz közelednek, nö- 95 vekszik, míg akkor, amikor a (3) rudak tengelyükhöz közelednek, a (6) rudak pedig tengelyüktől távolodnak, csökken. Az 1. ábrán a (6) rudakat abban a helyzetükben tüntettük fel,, amelyet akkor fog- ioo iáinak el, amikor a velük kapcsolatos'(5) lemezek forgástengelyéhez legközelebb vannak. Ebben a helyzetben a rudak egymással érintkeznek. A találmány egyik jellemzője szerint ebben a helyzetben a rudak külső K)5 felületei egyazon hengeres forgástest részeit alkotják. Ha. a rudak tengelyüktől eltávolodva, pl. az 1. ábrán a (3) rudak számára rajzolthoz hasonló helyzetbe jutnak, akkor egymással no már nem érintkeznek, külső felületük már nem folytonos. A szíj ekkor a 2. ábrán vázlatosan feltüntetett módon körívalakú felületek sorozatán fut. 115