139087. lajstromszámú szabadalom • Fedél- ill. szigetelőlemez és eljárás ilyennek előállítására
í 39087. S részéről is — többek közt — vízmentesít és kiszáradástól óvja az ágyazóréteget. A találmánynak magán a terméken közvetlenül is mutatkozó további újítása ia lemez-5 lencse- ill. pikkelyszerű, vagyis olyan szenicsézettségű hintőanyaga, hogy a szemcsék szélessége js, hosszúsága is, legalábbis vastagságuk kétszerese. Az új eljárással ez ilyen hintó'ianyag is, amellett 1() hogy szemcséi szorosan összeékelödneík, mélyen az ágyazórétegbe sajtolódik és uninfogy szemenkint belegyökerezve marad, úgy hogy -pl. ;a tetőn cserépfedélsze rűen vezeti !e az esővizet, árnyékoljia a 15 tövében lévő' ágyazóanyagot és szétszórtan veri vissza a rásütő napsugarakat. Az új eljárás p é 1 d1 á d : 1. Alapanyag: Kéregpapír. Agyazóréteg. 53% kátrány 20 10% zisírkőpor 2% kovaföld 15% mészpátliszt, 15% csillámliszt 5%Jahezit (-pternye-25 ' féleség. Hintőanyag; szürke palazúzalék. 2. Alapanyag; Kéregpapír. Agyazóréteg: 55% bitumen 20% mészFszt BÜ 15% nemes csillámliszt 5% zsírkőpor 5%Jahezit (-pernyeféleség. 35 Hintőanyag: piros porfirzuzalék. A találmány szerinti termék rendeltetésszerű jó tulajdonságai messze felülmúlják laz eddig forgalomba került, ilynemű árukéit. Ha pl. "a fedőlemezt tekintjük, í0 amely főként az időjárás viszontagságaitól és a tetőnjárásból keletkező igénybevételektől szenved, úgy találjuk, hogy az új lemez tulajdonképpeni szigetelőanyaga — amint ez az eddig előadottakból kitűnik — 45 az előforduló legforróbb hőmérsékleteknél sem csepeg le és nem is szárad ki. Az új lemez általában v'iharálló, gyakorlatilag hőérzéktelennek mutatkozik és nem szorul gyakori utólagos mázolásokra. Tetőnjárás-50 sal szemben iákként viselkedik, mint valami fordított makadám úgy, hogy a helyi igénybevételek egyrészt eloszlanak, másrészt rugialmasan, vagyis végeredményben nyomtalanul adódnak át. Így tehát iá rendszerinti 55 kéregpapír lalap átszakadásának veszélye elhárul. Az agyazóréteg legcélszerűbb adalékösszetételei esetenként egy-két kísérletlel könnyen megálliapíthiatók úgy, hogy a kű- m lönböző érdességű, szemcsenagyságú, fajsúlyú és fajlagos hőfelvevő képességű őrlemények egymást jól kiegészítsék. Az agyazóréteg sem gyártáskor, sem utóbb nem szivacsosodik el, azonban mégis mód- (>r> jában vian mintegy lélekzenie. Így tehát a? agyazóréteg az eddiginél sokszorosan vastagabbra és súlyosabbra készíthető. Az új lemez, a leírt sajtolásos rétegeződés mellett, • úgyszólván rugalmiasan rög- 70 zítl a gyártás folyamán felvett sajtolónyomásokat. Hajlítási nuilvona1 a gyakorlatban előnyösen helyezkedik el úgy, hog\ az új lemez, nagyobb vastagsága ellenére is, sokkial hajlékonyabb, mint a vékonyabb 75 régiek. A hintőanyag eddig, a beszórás közben, levegőt vitt be a szigetelőrétegbe, most azonban felvitelekor messzemenően _ légmentesül. ' 80 Az új lemez átlapolásait, iaz edd: g szokásos módok szerint, egymáshoz ragaszthatjuk és ,a nagasztószegélyeket a felhasználási helyen is, pl. valamely nyomógörgővel, összesajtolhatjuk. ' 85 Az új lemez messze felülmúlja az eddigi szabványokkal megkövetelt sajátságokat és sokkal nagyobb, főként hosszabb és súlyosabb darabokban gyártható, mint .az eddigiek. - <>o Szabadalmi ií^t'U v póniol; : 1. Eljárás ú. n. behintett fedél-, ill. szigetelőlemez előállítására, azzal jellemezve, hogy a hintőanyagot 20 C°-nál melegebb ógyiazórétegre sajtoljuk, 9' J amely kátrány, bitumen vagy más efféle, melegítéssel ömleszthető szigetelőanyag és ennek összesen legalább 30 (célszerűen 40—60) súlyszázalékára rúgó, többféle kőzet-, ill. ásványőrle- 10l) meny yagv más porfincmságú, azaz legfeljebb 5 mm szemcseátmérőjű- adalékanyag elegye és amelyet előbb ugyancsak sajtolással vittünk fel ia termék lémezaliak-biztosító- pl. kéreg- 1 °5 papír vagv szövedék- alapjának egyik vagy m'lndkét oldalára. 2. Az 1. Igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a leime zaláW-biztosító alapot, az ömleszt- no hető szigetelőanyagot, az őrleményeket, ill. egyéb adalékokat, úgyszintén a hintőanyagot előbb kiszárítjuk, 'ill. víztelenítjük, majd az egyes rétegeket egymásétól eltérő hőmérsékleteken és nr>
