139057. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cellulozásrostok fehérítésére
Megjelent 1948. évi december hó 1-én. M \ fi YA R S Z Ad! A |) A L MI I? I R f> S Ä fl SZABADALMI LEÍRÁS 1ÍÍUOÖ7. SZÁM. XIV/O. OSZTÁLY. — S-2044'J. ALAPSZÁM. Eljárás cellulózásrostok fehérítésére. Solvay *fc Cje céj» -, iiruxelles. A bejelentés napja: 1947. évi április hó 22. Belgiumi elsőbbsége: 1946. évi április hó 2/. A találmány olyan eljárások körébe tartozik, amelyekkel, rostos anyagokat, így lent, kendert, jutát stb. klóros és alkáliás fürdők váltakozó alkalmazásává! fehéríts-5 nek. Megállapították, hogy ilyen ikezeléstöl ia rostok kiváló ragyogó fényt és jobb szilárdságot kapnak. Eddig a legjobb eredményhez pl két klórfürdő alkalmazása vezetett, meni Iveket mésztelenítő lúgos fürdő választ c-1 egymástól, amint ezt a .457.938 sz. I)e! <;a szabadalmi leírásiunk ismerteti. A klór vizes oldatai azonban a legtöbb esetben csak folyékony klórból készíthetők, 15 már pedig ennek az aránylag drága alapanyagnak a fogyasztása a fehérítő eljárás gyártási költségeit növeli. Másrészt, amint ismeretes, bizonyos rostos anyagok, pl. a len, meghatározott hő-20 mérsékleti és pH-viszonyok mellett igen érzékenyek a lúgos és a hipokloritos oldatok hatására. A találmány célja az ismert hátrányok kiküszöbölése. Evégből a váltakozó kezeié-25 sek elvét a jelenlegi eljárásokra olyan viszonyok között alkalmazzuk, amelyek, a legrövidebb idő alatt, a cellulózára nézve legkevésbbé veszélves, de amellett legjobb hatást eredményezik. 30 A találmány szerint. a rostokat "először valamelv mésztelenítószernek, pl. Gnahamsónak jelenlétében lúgos für'dőben főzzük, (kilúgozzuk). A mésztelenítőszer leköti a (la- és Mg-iónokiat, melyek a nem-celluló-Zcis szennyezők molekuláris szerkezetének 35 stabilizáló elemei. Ezután a terméket savanyú klórozó fürdőben kezeljük,' amit, magában véve ismert módon, lúgos hipokloritkezelés követhet, még pedig akár közveilenül, akár pedig lúgos oldatban végzett öb- to lítés után. .Az első főzés'e'őnyösen 10,5 és 12 közé eső pH mellett történik (20 C° körül mérve). A lúgosságnak — amely előnyösen nátriumtól ered — és a felhasznált mésztele- fc"> nítőszernek együttes hatása megkönnyíti az p.lkáliföldfémiönok kicserélődését az alkálifémionokkal a lignin- é.s pektinmolekulák belsejében, melyek a lúgos közegben könynyebben oldódnak. A művelet a szokásos 50 kilúgozási (hőmérsékleteken végezhető an» nál is inkább, mert a pH értéke 12-t nem halad meg. Kielégítő eredményt értünk ,el 90—100 C° körüli kezeléssel. Ä rostok teljes kéregtelenítésé're az első 55 kezelést kiórozásnak kell követnie, mely a lignint megtámadja. Ezt a klórozást ia találmány szerint különböző módokon végezhetjük. Az első megoldás szerint kiórvíz-fürdőt no használunk. A lehető legegyenletesebb hatá.s elérésére előnyös, ha a folyadékot a textiltömegen átánarrioítat'juk. Az aktív klór gvengülését friss klór bevezetésével egyenlítjük ki, ahol is az abszorpció pl. 65 tisztítóban (scrubber) történhetik. Az aktív klór mennyisége, mely 5 g/liter körül van, valamint a 2 körüli pH-érték ilyen módon
