139030. lajstromszámú szabadalom • Légüres és gáztöltésű elektromos kisütőcső bura elektródjainak újrendszerű kivezetése

139030. vülről a (15), (21) aljzatnak ia peckeit alkot­ják, azzal a rendeltetéssel, hogy beillesztőd­jenek a hüvely-kapcsolóba. Az a'apzatveze­tőknek (22), (26) hüvelyei össze vannak 5 gyűjtve iá (27) szigetelőanyagból levő talap­zaton, amely a lámpa aljzatát alkotja. A találmány szerint a kimenő vezetőket (2. ábra) egyik végükön zárt, a másikon nyi­tott fémcsövek alkotják, melyeket (28), (34) 10 je'ölésekkel láttunk el. Ezek a csövek zárt oldalukon la lámpa elektródjaihoz vannak kapcsolva és azokat tartják, nyitott végükön pedig a (13) tégely, vagy az (1) ballon üveg­falába vannak beforrasztvia és ezeken átha-15 tolnak, vízhatlan illesztést alkotva-. A találmány szerint e csöves kivezetések­nek a lámpa áramköreivel való összekötte­tése peckek útján van megvalósítva, melye­ket az ábrán (35), (39) jelekkel láttunk el. so E peckek jó vezető fémből, például foszfor­bronzból készülnek és bizonyos rugalmassá­guk van. Ha átmérőjük olyan, hogy a túl­ságos merevség kockázata áll fenn, iákkor öntik őket, vagy körülcsíszolják, vagy oly 25 alakot adnak ezeknek, hogy elegendő rugal­masságuk legyen. Mechanikailag a (27) szi­getelőanyaggal vannak egy talpazatban egyesítve, amely a lámpa aljzatát alkotja. A talapzaton levő szerelésüket, ha szüksé-30 gesnek mutatkozik, bizonyos játékkal foga­natosítják, vagy bizonyos rugalmasságot ad­nak nekik, hogy meglegyen az illeszkedés lehetősége, követvén az ismert és a tégely­alapú lámpák talpazatánál alkalmazott el-35 rendezéseket, abból a célból, hogy elkerül­jek a cső üvegfalából kilépő kivezetések fe­szülését és a csőfal megrepedését. Megjegy­zendő egyébként, amint azt később kifejt­jük, hogy a találmány egyik sajátsága az, 40 hogy az ilyfajta feszüléseket lecsökkenti. Teimészetesen az ismertető jellel való ellá­tás minden eszköze felhasználható a lámpá­nál és az aljzatnál, hogy elkerüljük, hogy a vevő az aljzatra való elhelyezésnél téved-45 hessen (például az egyik pecek nagyobb, mint a többi, változás a hézagokban és így tovább). A találmány folytán előálló előnyöket a következőkben soroljuk fel: 50 1. Elsősorban meg kell említeni az össze­köttetések hosszának csökkentését, melyek a vevő elektródjait a posta berendezéséhez kapcsolják (összehasonlítandók az 1. és 2. ábrák), ez az induktancia csökkenését 55 okozza és a csövet hatásosabbá teszi a nagy­frekvenciáknál, 2. A vevőberendezés általános nagy hely­szükséglete igen lényegesen csökken, külö­nösen abban a gyakori esetben, amikor a kivezetések a vevőberendezés felső részén no vannak. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett esetek­ben a túlnagy hely elfoglalásának csökken­tése a magassági értelemben 22%. 3. A rendes tégelyláb kényelmetlensége (1. ábra) miatt törékenység áll fenn, különö- 6;"> sen a vevő kezelése és szállítása alatt. Ez a törékenység abból a tényből származik, hogy a kivezetések kinyúlnak a burából. Ez a törékenység a találmánynál teljesen ki van küszöbölve, illetve a törékenységnek ez az 70 oka, minthogy az üvegbe forrasztott egyet­len egy rész sem áll ki a vevő burkolóvona­liaiból és következésképen nem akadhat bele véletlenül valamibe. 4. A xendes tégelylábakban (1. ábra) gyak- 75 ran állapítanak meg repedéseket, amelyek a vékony szárként kialakított vezetők és az úvegközt levő tágulási különbségből szár­maznak. A csövek, melyek az új eljárásnál kivezetésül vannak felhasználva, könnyen de- 80 formálhatók és az üvegtől származó külön­féle erőknek engednek. Ezt a jelenséget a 3. és 4. ábrák szemléltetik; az üvegtől eredő erő a nyíl irányában maga után von egy lenyakazást vagy repedést egy vezeték szár 85 esetében (3. ábra), míg a cső könnyed de­formációja minden kellemetlenség nélkül ,a jelen bevált megoldásnál lehetővé válik (4. ábra). 5. A rendszer a lábak gyártását kisipari- un lag lehetővé teszi. Valóban a szárak vezeté­seinek forrasztása rendszerint kézierővel történik. A vezetékszárak helyettesítése csö­vekkel a forrasztást könnyűvé teszi nagy­frekvenciájú indukció útján. í'ft Szubcídalmi igénypontok: 1. Elektródákat tartalmazó vízhatlan, illetve tömített edény, melynek elektródjai ki­vezetések útján elektromos összekötte­tésben vannak az edény külsejével, azzal íoo jellemezve, hogy fémcsőből való kiveze­tése van, mely az egyik végén zárt, a másikon nyitott és mely cső az edény belsejében van elhelyezve, nyitott vége felőli oldalán hozzá van forrasztva az 105 edényhez, míg zárt vége felőli oldalán össze van kötve a megfelelő elektróddal 2. Az 1. igénypont szerinti vízhatlan, illetve tömített edény kiviteli alakja, azzal jel­lemezve, hogy a kivezetést alkotó cső no

Next

/
Oldalképek
Tartalom