139022. lajstromszámú szabadalom • Fektető, rögzíítő és nyujtó sínkészülék alsó végtagok töréseinek helyes alaki és korai mozgatásos kezeléséhez

2 139034. ezek az izmok a fels'ő törtvéget egyidejűleg kifelé is forgatják (rotálják), miáltal ennek a törtvégnek ú. n. „csavarásos eltolódása" jön létre. 5 Mivel a sebészeknek nincs módjában a combcsont felső törtvégére — különösen ha aiz rövid — befolyást gyakorolni, hanem csak az alsó, mozgatható törtvégre, ezért a Kul'enkampff-féle töréstani alapszabály ak-10 ként szól, hogy az alsó törtvéget — az izomfeszülés kikapcsolása, vagyis a törött végtagnak félig hajtott (szemiflexiós) közép­áF.'ásbia való hozása mellett — abba az irányba kett'l állítanunk, ahová a felső törtvég 15 mutat. Ebben az alapszabályban, valamint iaz ezen alapuló eddigi rögzítő és fektető vég­tiagsínekben azonban imindezideig egy íigen ' nagy hiány mutatkozik, mert az alsó tört­véget nemcsaik abba az irányba kell beállí-20 tanunk, ahova ,a felső törtvég mutat, hanem figyelembe kell vennünk azt is, hogy az alsó törtvég a szóbanforgó, vagyis az adott eset­ben mutatkozó irányba hogyan mutatí E kérdésen iazt kell értenünk, hogy vaj-25 jon a felső törtvégen áll-e fenn laz ú. n. „csa­varásos eltolódás", avagy sem? Mivel a csipő külsején és belsején eredő és a tom­porokon tapadó izmok szinte kivétel, nél­kül kifeléforgató izmok, ezért ez a hatalmas 30 izomcsoport ia combcsont felső törtvéget nemcsak távolítja (abdukálja) és hajlítja (ílektálja), hanem főleg kifelé is forgatja (rotálja), miáltal az említett „csavarásos eltolódás" létrejön. Ezen eltolódáshoz bonc-35 knilag a csipőizület, amely mint ú. n. „dió­izület" a háromtengelyű sziabad golyó-izüle­tek csoportjába tartozik, kiváló módot nyújt. Az alsó törtvóget tehát nemcsak kissé tá-40 volított és hajlított, hanem megfelelően ki­feléforgatott helyzetbe is kell hoznunk, ha azt akarjuk, hogy a két törtvégnek normá­lis bonctani helyzete helyreálljon. Erre an­nál is inkább szükség van, mert bonctani 45 tény az, hogy a nyugalmi (fekvő) helyzet­ben lévő ép. combcsont is kifeléforgatott helyzetben van; aminek bizonyítéka, hogy fekvő helyzetünkben a lábfejek kifelé néz­nek, nem pedig függőlegesen. 50 Az eztdeiig használatos fektető-nyújtó ké­szülékek, amelyek a végtag rögzítését cé­lozzák arra az időtartamra, amíg a' csontos összeforradás bekövetkezik, ezeket a fontom bonctani és élettani tényeket nem vették ' 55 figyelembe. Vannak ugyan már olyan nem­merev rendszerű sínkészülékek, amelyek a felső törtvég különféle fokú és az izmok ru­galmas, illetve gyulladásos összehúzódása következtében fokozott hajlított helyzetét figyelembe veszik és ferde szög alatt hossz- HII irányban be is állíthatók, de ismeretlen mind­ezideig olyan fektető sínkészülék, amely a felső törtvég csavarásos eltolódásával szá­mot vetne, illetve ezt figyelembevéve, ennek az igen fontos törtvég-eltolódásnak megfe- nr> lelően beállítható lenne. Mivel a combcsont nem egy egyenes hen­gerhez, hanem egy előregörbült prizmatikus oszlophoz hasonló, ezért könnyen elképzel­hető, hogy ha ez a görbült prizmatikus osz- 70 lop eltörik és annak felső iörtvége ugyan­ekkor kifelé is csavarodik, akkor a normális bonctani helyzet nem lesz helyreállítható pusztán azáltal, hogy az alsó, szintén gör­bült törtdarabot egyszerűen húzzuk, a felső 75 törtvégnek csavarásos eltolódásába azonban megfelelő kifelé csavarással (rotálással) be nem állítjuk. A találmány olyan alsóvégtag-sínkészü­lékre vonatkozik, amely ezt a fontos, kifelé- so forgató izomhatást is figyelembe veszi és lehetővé teszi azt, hogy az alsó törtvég való­ban abba a helyzetbe és úgy legyen beállít­ható, egyben a gyógyulás bekövetkeztéig tartósan rögzíthető, ahogyan a rövid felső sr> törtvég tényleg áll, vagyis a) kissé távolítva (abdukálva), b) többé-ikevésbbé hajlítva (flektálva) és c) többé-kevésbbé kifeléforgiatva (ro­tálva). 90 Azonkívül a találmány szerinti sínkészü­lék különleges kiképzésénél fogva arra is al­kalmas, hogy rajta — a törtvégek elmoz­dulásának veszélye nélkül — az annyina fontos korai mozgatás (gimnasztika) i» nr> eszközöltessék. A mellékelt rajz a találmány oly példa­képpeni kiviteli alakját tünteti fel, amely a gyógykezelésnél a betegágyba helyezhető alapkereten van elrendezve. Az 100 1. ábra a sínkészülék és szerelvényeinek oldalnézete; a 2. ábra az 1. ábra A—A vonala mentén vett metszet, a 3. ábra az 1. ábna B vonala szerinti met- íor szét; a 4. ábra a Steinmanm-szeghez való, külön­leges húzókengyel elülnézete; az 5.' ábra e kengyel egyik szárvégén és z szegen át vett metszet nagyobb léptékben; a 111 6. ábna a nyújtó-járom végnézete; :i 7. ábna a készülék keretének felső sín­jén állítható támasztó-hüvely keret felőli nézeted míg a 8. ábra a felső sín fogantyú felőli részé- ti? nek felülnézete. A '

Next

/
Oldalképek
Tartalom