139018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pektinanyagok vízben való oldhatóságának javítására
2 13901Ö. rendes körülmények között csak egy, nem pedig két szomszédos pektinmolekulával reagál. A reakció nagysága szerint azonban egy pektin makromolekula több íormalö dehidmolekulával reagálhat. Ilyen módon a pektinanyagok oximetiléterei kelé ekéznek (íélacetáJok). "A pektlnmakrornoilekulához oldalláncok (—OCH2OH) csatlakoznak, amelyek a vízben való oldóképességet és 10 más tulajdonságokat megváltoztathatnak. Az oximetilpektinsav vízgőz elnyelése a vízben oldhatatlan kiindulási pektinsavval szemben nem növcks'zik. Ilymódon a készítmény hidrofil tulajdonságának lényeges 15 növekedése a leírt eljárás révén nem következik be. Az oldalláncok bevezetése nyilvánvalóan nehezíti a makromolekulák között oldhatatlan aszociátok képződését. A vízben oldható oximetilpektinsavak kü-20 lönöscn nagy vis'zkozitású vizes oldatokat adnak. A kiindulási pektinsavval foganatosítható közvetlen összehasonlítás itt nem lehetséges, mert az utóbbi vízben legnagyobb rés'zt oldhatatlan. A makromolekulák nagykő ságának közelítő összehasonlítása hígított nátronlúgban a nátriumpektátok oldatain végezhető el (lásd H. Deuel és F. Weber cikkét, Helv. chim. acta 28, 1089. oldal, 1945). Azt látjuk, hogy a formaldehidkeze-30 lés révén elbontás nem történik. A viszkozitás a formaldehiddel foganatosított kezelés után ezzel ellentétben többnyire valamivel emelkedik. Ezt valószínűleg, az anizotrópiát növelő, a makromolekulák közötti 3"> kismértékű kapcsolódással lehet magyarázni. Valószínű, hogy az újonnan bevezetett oximeti'-oldalláncok a v.szkozítást növelőén hatnak. Vizes pektinoldatoknál a metilesztercsoport is növel: \a viszkozitást. ÍO A pektincsoportoknak formaldehiddel létrejött reakciójának nagysága könnyen meghatározható a készítmények főzése révén hígított kénsavban és az átdesztillált formaldehid meghatározására. Egy ki nem csapott, íb tis'ztított oximetilpektinsav pl. 0.43'ló formaldehidet adott a száraz anyagra számítva. Ezt a készítményt úgy kaptuk, hogy 10 g pektinsavat 1 liter 20%-os formaldehidben hevítettünk 95 C°-ra 15 percen át. 50 Az oximetilpektinanyagok közvetlenül is előállíthatók feltárt növényi anyagokból. Treszternek vizes formaldehiddé való hevítésével alig lehet több pektinanyagot kioldani, mint egyedül vízzel. A protopektin 55 bekapcsolódása tehát nem oldódik. Ha azonban először tresztert pl. hígított sósavval Felelős kiadó: dr. Sályi Szikla I'-odaSmi es LapkiadóvíJlalat, Nyc Felelős nyomdavezető: kezelünk olykép, hogy a protopektin pektinsavvá alakuljon,, majd pedig vízzel kezeljük a sósav eltávolítására, akkor mármost lehet vizes1 formaldehid oldattal létesített hevítés 60 révén a pektinsavat gyorsan 'oldatba vinni. Hasonlóan mint a pektinanyagoknál lehet különböző, nagymértékben polimer poliuronidoknál és polisaccharidoknál formaldehiddel foganatosított megfelelő kezelés révén <«> az oldhatóság változás'át és más tulajdonságok • változtatását létrehozni. így pl. a lichen in, amely hideg vízben oldhatatlan, vizes formaldehidoldatban néhány perc alatt 75—100 C°-on való hevítés után hideg víz- 70 ben könnyen oldhatóvá lesz. Példa: Vízben oldhatatlan pektinsavnak vízben oldható oximetilpektinsavvá - alakítása jön létre, ha 10 g pektins'avat 1 liter vizes ftir- 75 maldchidoldatban (15—40% formaldehiddel) 10—30 percen át 90—100 C°-ra melegítünk. A pektinsav oldat félacetálját sósav-alkohollal kicsapjuk, hígított alkohollal szívatókészüléken átmossuk és s'zarítjuk. (80 C°- so nál azonos feltételek mellett a pektinsavnak csak kb. 40%-a lesz vízben oldható. 70 C°nál formaldehiddel számottevő reakció nem keletkezik.) Szabadalmi igény pontok. (sr> I. Eljárás' oly pektinanyagok előállítására, me'Jyek vízben vaCó oldhatósága javított, azzal jellemezve, hogy a pektinanyagokat vizes formaldehidoidattal hevítjük. 2 Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli r>n módja, melynek jellemzője, hogy előnyösen 2—20 g pektinanyaggal dolgozunk a vizes formaldehidoldat minden literére számítva. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás1 ki- 95 vitelt módja, melynek jellemzője, hogy előnyösen 75—100 C° között dolgozunk. 4. Az 1—3. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a íormaldehidoldatoí 5—60 percen át en- 100 gedjük a pektinanyagra hatni. 5. Az 1—4. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy a formaldehidoldatot növényi anyagban elosztott pektinanyagra engedjük hatni. 105 6. Az 1—5. igénypont szerinti eljárás' kiviteli módja, melynek jellemzője, hogy az oximetilpektinanyagokat a vizes formaldehidoldatból a pektiniparban szokásos eljárással elkülönítjük. 110 István szabadalmi^ bíró. mdai Rt., iíudapest, V., Honved-utca lu. Radnóti Károly. _
