138975. lajstromszámú szabadalom • Égetetlen tűzálló kő és eljárás ennek előállítására

Meg-jelent 1948. évi november hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIEÓSÍG SZABADALMI LÉTRÁS 138975. SZÁM. XVir/c. (XII/f.) OSZTÁLY. — K-1T389. ALAPSZÁM. Égetetlen tűzálló kő és eljárás ennek előállítására. Dr. Konopicjsy Kamillo mérnök, Radenthein-ban, mint Österreichische Magnesit Aktiengesellschaft, Kadeiitheim jogutódja. A bejelentés napja: 1947. évi augusztus hó 23. Osztrák elsőbbsége: 1946. évi szeptember hó 7. Fémkohászati kemencéket vagy hasonlókat már készítettek égetetlen, áajtolá,s útján készített tűzálló kövekből, pl. ^zsugorított viagy megomles'ztett magnéziából, 5 kromitból vagy kromit és magnézia keveré. kéből, vagy pedig a kemencéket ily kövekkel bélelték. így a kövek égetése a kemencének eiiső, rendeltetésszerű használatbavétele alkalmával történt. Megkísérelték a kö* 10 veket szerves, vagy szervetlen kötőanyagok hozzáadásával megjavítani. Sikerült is az égetetlen kövek nyomószilárdságát növelni, de a kövek éleinek szilárdsága elégtelen maradt, úgyhogy az ily köveket csak szűk 'kor 15 látok között használlak. Már azt is javasolták, hogy az égetetlen köveket öt oldalon zárt vascsövekbe vagy szekrényekbe sajtol ják.-Az ily kövekből készített kemencék hőmérsékletváltozásokkal szemben ellenállók, 20 de a kövek ily mechanikai szilárdítása nem gazdaságos, mert túlnagy vasfogyasztással jár. Még fokozottabb mértékben áll ez oly kövekre, amelyeknél bázikus, tűzálló anyagokat, pl. magnezitet vagy krómmagnezitet 25 előégetett, poralakú állapotban, minden oi, dalon zárt .acéí- vagy vastartályokba töltve használtak a kemencék építésére vagy bélelésére. Ajánlották már azt is, hogy a tűzálló 80 anyagot égetés előtt saluzásba csömöszöljék és így állítsanak elő ipari kemencét, amidőn is a isaluzásba helyezett dróthálókat vagy egyéb fémrészeket csömöszöltek be. Ezek a fémrészek saluzásba egészben elkészített építményrésznek, a jelen eset- 35 ben pl. kemenceköpenynek, vagy kemencefödémnek a vasbetonszerkezetektől átvett vasbetétjét képviselte. A kemence egyes_ építési egységeinek, mint köveinek élvédelméről ily esetben szó sem fchet. Végül is- 40 méretes az is, hogy a kőmasszába az égetés \ előtt, rövid, egymással nem érintkező vasrudiakat ágyaznak be egy vagy több rétegben. De ezzel az eljárással sem lehet a kövek éleit kellőleg megszilárdítani, különösen 45 pedig fokozott húzószilárdságot elérni, mert az egymástól függetlenül beágyazott vasrudacskák nem alkotnak végigmenő, húzásra igénybevett fegyverzetet. A találmány nagy eltenállóképességű élű, 50 égetetlen, tűzálló kőre vonatkozik, amelyet az jellemez, hogy az élek, viagy egyes élek, különösen a hosszélek mentén futó fém-, főképpen vasbetétek vannak. Célszerűen szegletvasakat használunk, rajtuk lévő le- 55 horgonyzószervekkel, pl. nyelvekkel, fülekkel, peckekkel, amelyek a sínek anyagából a lehorgonyzandó helyeken viannak kialakítva, vagy a sínekre vannak erősítve, avagy pedig áttört falu, "pl drótfonatból, 60 drótrácsból, vagy Iyukgatott lemezből álló szegletsínéket. E betéteket a legegyszerűb-