138975. lajstromszámú szabadalom • Égetetlen tűzálló kő és eljárás ennek előállítására

Meg-jelent 1948. évi november hó 15-én. MAGYAR SZABADALMI BIEÓSÍG SZABADALMI LÉTRÁS 138975. SZÁM. XVir/c. (XII/f.) OSZTÁLY. — K-1T389. ALAPSZÁM. Égetetlen tűzálló kő és eljárás ennek előállítására. Dr. Konopicjsy Kamillo mérnök, Radenthein-ban, mint Österreichische Magnesit Aktiengesellschaft, Kadeiitheim jogutódja. A bejelentés napja: 1947. évi augusztus hó 23. Osztrák elsőbbsége: 1946. évi szeptember hó 7. Fémkohászati kemencéket vagy hasonló­kat már készítettek égetetlen, áajtolá,s út­ján készített tűzálló kövekből, pl. ^zsugorí­tott viagy megomles'ztett magnéziából, 5 kromitból vagy kromit és magnézia keveré­. kéből, vagy pedig a kemencéket ily kövek­kel bélelték. így a kövek égetése a kemen­cének eiiső, rendeltetésszerű használatbavé­tele alkalmával történt. Megkísérelték a kö* 10 veket szerves, vagy szervetlen kötőanyagok hozzáadásával megjavítani. Sikerült is az égetetlen kövek nyomószilárdságát növelni, de a kövek éleinek szilárdsága elégtelen ma­radt, úgyhogy az ily köveket csak szűk 'kor 15 látok között használlak. Már azt is javasol­ták, hogy az égetetlen köveket öt oldalon zárt vascsövekbe vagy szekrényekbe sajtol ják.-Az ily kövekből készített kemencék hő­mérsékletváltozásokkal szemben ellenállók, 20 de a kövek ily mechanikai szilárdítása nem gazdaságos, mert túlnagy vasfogyasztással jár. Még fokozottabb mértékben áll ez oly kövekre, amelyeknél bázikus, tűzálló anya­gokat, pl. magnezitet vagy krómmagnezitet 25 előégetett, poralakú állapotban, minden oi­, dalon zárt .acéí- vagy vastartályokba töltve használtak a kemencék építésére vagy béle­lésére. Ajánlották már azt is, hogy a tűzálló 80 anyagot égetés előtt saluzásba csömöszöl­jék és így állítsanak elő ipari kemencét, amidőn is a isaluzásba helyezett drótháló­kat vagy egyéb fémrészeket csömöszöltek be. Ezek a fémrészek saluzásba egészben elkészített építményrésznek, a jelen eset- 35 ben pl. kemenceköpenynek, vagy kemence­födémnek a vasbetonszerkezetektől átvett vasbetétjét képviselte. A kemence egyes_ építési egységeinek, mint köveinek élvédel­méről ily esetben szó sem fchet. Végül is- 40 méretes az is, hogy a kőmasszába az égetés \ előtt, rövid, egymással nem érintkező vas­rudiakat ágyaznak be egy vagy több réteg­ben. De ezzel az eljárással sem lehet a kö­vek éleit kellőleg megszilárdítani, különösen 45 pedig fokozott húzószilárdságot elérni, mert az egymástól függetlenül beágyazott vasrudacskák nem alkotnak végigmenő, hú­zásra igénybevett fegyverzetet. A találmány nagy eltenállóképességű élű, 50 égetetlen, tűzálló kőre vonatkozik, amelyet az jellemez, hogy az élek, viagy egyes élek, különösen a hosszélek mentén futó fém-, főképpen vasbetétek vannak. Célszerűen szegletvasakat használunk, rajtuk lévő le- 55 horgonyzószervekkel, pl. nyelvekkel, fülek­kel, peckekkel, amelyek a sínek anyagából a lehorgonyzandó helyeken viannak kiala­kítva, vagy a sínekre vannak erősítve, avagy pedig áttört falu, "pl drótfonatból, 60 drótrácsból, vagy Iyukgatott lemezből álló szegletsínéket. E betéteket a legegyszerűb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom