138951. lajstromszámú szabadalom • Katódsugároszcillográfcsöves berendezés, főleg mérőberendezés
138951. 3 Az ábrákban a berendezésnek csak a találmány szempontjából lényeges részeit tüntettük fel. Az 1. ábrán látható berendezés (1) 5 katódsugároszcillográfcsövének (la) ídőeltérítőlemeze földelt, i(lb) Lemeze pedig az eltérítőfeszültséget kapja, a rajzon látható példánál a i(3) feszültségforrásból állandó erősségű árammal táplált (2) potenc.iométe-10 ren át, mely az időeltérítőfeszültséget létrehozó '(4) kondenzátor , földetlen sarkához van 'kapcsolva. A (4) kondenzátort az (5) elektroncső a (6) áramforrás áriamával csak a rácsára vezetett (V») feszültségtől függő 15 állandó erősségű árammal tölti, a megfelelő időpontokban való kisűtését pedig a '(7) elektroncső végzi, a rácsára vezetett (Vi) feszültséggel vezérelten. Ha feltételezzük, hogy a (V*) feszültség 20 állandó, a (Vi) feszültség időbeli lefolyása pedig ia.4. ábra szerinti, akkor a (2) potenciométerre — és a (2a) érintkező bal szélső helyzete esetén az (lb) lemezre is — a 2. ábra szerinti eltérítő'feszültség jut. Az (5) 27) cső úgy van beállítva, hogy a rajta átfolyó áriam erőssége . anódjának feszültségétől, azaz a kondenzátor töltési állapotától —legalábbis a fűrészfeszültség által megkívánt feszültségtartományban — független. ab Ekkor tehát a cső ernyőjén, "ha a cső a; mplitudóeltérítőlemezei feszültséget nem kapnak, a 8. ábra szerint: képet látjuk. A (2) potenciométerreli viszont az eltérítőfeszültséghez időben állandó, beállítható feszültsé-35 get adhatunk, és ennek kellő beállításával a cső ernyőjén pl. iá 9. ábrán látható képet ^kaphatjuk, melynél tehát az eltérítés az eltérítőfeszültség (0) nullpont jától, jobbra és balra történik. A fentemlített berendezés — 40 a (2) potenciométer közbeiktatásától eltekintve — lényegileg ismeretes alka*ú és ennek folytán, ha a cső atnpr'tudóeltérítőleimeze're az 5. ábra szerinti lefolyású feszültséget kapcsoljuk, az ernvőn a 10. ábra sze.45 rinti képet kapjuk, melyből tehát a feszültséglökés rövid időtartama folvtán függőleges vonal alakiában megjelelő feszültséglökés pörbealakja meg nem állapítható. A találmány szerint az (5) cső rácsáram-50 körébe a (8) készü'ékben foglalt olyan esz. közök vannak beiktatva, me'veik a ÍV») rácsfeszültség periodikus változását idézik elő. úgy, hogy annak időbeli • lefolyása pl. a 7, ábra szerint1 lesz. Ennek köve+Wmé-55 nyeként a (4) kondenzátor a (Ta^ időneriódusokban erő^ebb árammal töltődik, és' ezért az eltérítőfeszülteéggörbe a 6. ábrán látható lefolvásúvá válik, azaz a katód• sugár az időtengely mentén ezen (Ta) -Időszakokban gyorsabban vándorol. Ennek kő- 60 vetkeztében a cső ernyőjén a 11. ábrán látható kép jelenik meg, melyet a (2). potenciométer beállításával a 12. ábra szerinti, pontos megfigyelés és mérés szempontjából kedvező helyzetbe tolhatunk el, és mely a tö feszültséglökés görbéjét már mutatja. A 13. ábrán látható, hogy a '(V2) feszültségnek ezen ábra alsö részén látható lefolyása esetén az eltérítőfeszültség az á'bna felső részén látható lefolyású lesz, tehát a katód- 70 sugarat két (Tai) és (\) időtartamú tartó- , mányban futtatjuk meg, az -a- szöggel jellemezhető normális sebességénél nagyobb, és egymástól is eltérő, a -ß- és -yszögekkel jellemezhető sebességgel. Erre pl. 75 akkor lehet szükség, ha mindkét szóbanforgó periódusszakaszban lépnek fel vizsgálandó feszültséglökések, melyek közül a (Tb) szakaszban fellépő a rövidebb időtartamú. 80 A (V2) feszültség kívánt periodikus változását előidéző, a (8) készülék tartalmazta, eszközök igen különbözők lehetnek, pl. azon ismert eszközökhöz hasonlók, melyek a (Vi) feszültség periodikus változását idé- 85 zik elő. Minthogy e berendezésnél ama (Tf) időt (7. ábra), melynek a periódus kezdetétől való eltelte után a katódsugár gyorsabb megfuttatásia elkezdődik, az eltérítőfeszültség értékétől függetlenül pusztán a (V2) fe- 90 szültség változásának törvénye szabja meg, a (Vs) feszültséget változtató eszközök szabják meg a meglfuttatási periódus helyét, időtartamát és' a megfuttatás sebességét is, és így olyan alkatúak is lehetnek, hogy e 95 tényezők mindegyikét tetszés szerint állíthassuk be. Használhatunk viszont olyan kapcsolásokat is, melyeknél ezen eszközöket maga a vizsgálandó feszültség befolyásolja,, illetve vezérli a kívánt értelemben, pl. 100 a (8) készülékbe vezető (8a) csatolás útján. A 14.—20. ábrák a találmány szerinti berendezésnek torzítőerősítővel dolgozó foganatoeítási alakjaira vonatkoznak. A 14. ábrán teljes vonallal egy erősítőcső rács- 105 feszültség-anódáram karakterisztikáját tüntettük fel, mely nagy ellenállásnak a rács elé való kapcsolásával az eredményvonallal jelzett alakúvá válik. Ennek oka az, hogy negatív bemenőfeszültségek változat- 110 lanul je'entkeznek a rácson, pozitív bemenőfeszültségeik esetén v:szont a fellépő rácsáram miatt a rácsfeszültség értéke a bejövőfeszültség értékénél a rácsáram és ellenállás szorzatával kisebb lesz. • A -15. áb- 115 rán egy olyan berendezés elvi kapcso'ása látható, merynéle jelenséget hasznosítjuk és melynek (1), (7) jelzésű szervei, az 1.
