138945. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített piperido-oktahidrofenantrének előállítására

138945. esetben funkcionális származékokká alakít­hatók. Diazotálással és főzéssel az amino­vegyületből a piperidö-oktabidrofenantrén megfelelő, jól1 kristályosodó oxi-származé-5 kaihoz jutunk, amelyeket acilálással, vagy alkilálással a megfelelő észterekké, vagy éterekké alakíthatunk át. Valamennyi pipe­rido-oktahidrofenahtrén savakkal sókat ad, melyek részben vízben jól oldhatók. 10 \..A leírt eljárással olyan piperido-oktahidro. íenantrén-származékokhoz jutunk,- amelyek az aromás magban egy, Vagy több helyette, sítőt hordozpak. E vegyületek közül azok, amelyeknek egy amino-csoportjuk, vagy 15 egy funkcionálisan derivált amina-csoportjuk van, fro'ópiailag hatásosaknak mutatkoz­tak. Különösen kifejezett, a morfinhoz ha­sonló hatásuk van azoknak a helyettesített piperidö-oktahidrofenantrén - származékok'. 20 nak, amelyeknek az aromás magban egy, vagy'több oxi-csoportjuk van, melyek éte­rezve, vagy eszterezve lehetnek. így az 1'-. metil-p: perido:-(2\3\4':9,í4,13)-3-oxi-5,6,7,8, 9,10,13,14-oktahidrofenantrén és ennek esz-25 terei és éterei gyógyászati célokra felhasz­nálhatók. Az eljárás termékei további, gyó­-gyászatilag értékes anyagok közbülső ter­mékeként is szolgálhatnak. A III. képletű kiindulási anyagokat úgy á» állíthatjuk elő, hogy az l,3-dioxi-5,6,7,8,-. tetrahidro-izokinolint (Basu U. Journ. In­dian Chem. Soc. 8. 0931), (319. lap) az l,3Ldiklórvegvületté alakítjuk át, ebből kata­lizisesen aktivált hidrogénnel 5,6,7,8-tetra-35 hidro-rzokinolint állítunk elő, ez utóbbit az izokinolinnal kapcsolatban leírt módszerrel. (Freund M. Bode. B. 42. (1909) (1750. lap) 1-araKkil-,'2-alkil-1,2,5,6,7,8 -hexjahidro;-Ízo'ki­noliinné alakítjuk át. Ebből katalizises hidro. 40 génezéssel az oktahidto-vegyületekhez ju­tunk, melyek foszforsavval való melegítés­kor a piperido-oktahidrofenantrénné (l'-al­kil.-,piperido-(2\3',4J :9,14,1 a,)! -5,6i,7,8,9,10,13, 14-oktahidrofenantrén) változnak át. A III. 45 képletű kiindulási anyagként ezenfelül a ta­lálmány szerint, minden olyan nitrálássai, majd a nitrocsoport utólagos átalakításával kapott piperido-oktahidrofenantrén-szárma­zékot használhatunk, azzal a már említett 60 megszorítással, hogy legalább egy Y (Y,Y\ Y",Y'") hidrogént jelent. 1. pé 1 d a. 241 súlyrész r-met:l-piperido-(2',3',4': 9, 55 i 4,13)-5,6,7,8,9,10,13,14-o'ktahidrofehantlréri­nek 500 térfogatrész jégecetben való, jéggel hűtött oldatához, kavarás és hűtés közben, !+10 C° alatti hőmérsékleten, 700 térfogat­rész jégecetnek és 1200 térfogatrész füs­tölgő, kb. 1.0.0% -os salétromsavnak hideg 60 keverékét csepegtetjük. A hozzácsepegtetést úgy szabályozzuk, hogy a hőmérséklet soha­sem emelkedjék +10 C°Jö\é. Miután min­dent becsöpögtettünk, 24 órára állani hagy­juk, miközben az oldat lassan a közönséges 65 hőmérsékletet veszi fel. 24 óra múlva a kb.'2000 súlyrész, jégre öntött oldatot, kavarás és hűtés közben, tö­mény ammóniával fenolftaleinre gyengén meglugosítjuk. Az ekkor kiváló sárga olajat 70 benzollal felvesszük és ettől deszfillálás út­ján ismét elválasztjuk. A két nitro-vegyü­letnek ékkor száraz állapotban visszamanadó keverékét (kb. 250 súlyrészt) 250 térfogat­rész acetonban feloldjuk. Ezt az oldatot 250 15 súlyrész pikrinsavnak 1000 térfógatrész acetonban való oldatába öntjük. Állás köz­ben,' de még gyorsabban beoltás esetén, kb. 250 súlyrész, acetonban rosszul oldódó pik­rát kristályosodik ki, melynek olvadáspontja 80 248 C°'. Ebből sósavval való hevítés, éteres kivonatolás, vákuumbesűrítés és vízben való átoldás után az r-metíl-piperido-(2',3',4': 9, r4,13)-3-nitro-5.6,7.8.9,lÖ,13,14 - dkAahidra'­fenantrén-hidnoikLoridihoz jutunk, melynek «5 olvadáspontja 268 C° E nitrotest 350 súlvrészét 1500 térfogat­rész vízben felold tuk és (3.5 súh/rész pallá- *" dnimnak megfelelő) palládiumszén jelenlé­tében, közönséges nyomáson hidrogénezzük. 90 A hidrogén felmelegedés közben könnyen felvevődik. A katalizátortól elkülönített ol­datot ammóniával fenolftaleinre gvengén meo-lnorosí+ink, a kicsanódó ámino-vecrvü­"letet benzolban felvesszük, ezt ledesztillíliuk 95 és a maradékot magas forrásnontú petrol­éterből átoldiuk. Az l'-met''l-DÍDérido-(2'.3\ 4* r9.l4,13V-3-amino-5.6.7.8.9,10U,'3.14-okta­hidrofenantrén 114—115 C°-on olvad. Az ebből ecetsavanhidriddel való melegí- íoo . tés útján kapott r-metil-pipen; do-(2',3',4' : 9, 14;l l3)-3-acetamtno-5,6 l 7,8.9,í0,l3.l4 - okta­hidrofenantrén hidrbbromid alakjában, kris­tátyvízzer kristályosodik és 113—116 C°-on olvad. 105 256 súlyrész l'-metil-piperido-(2',3'.4': 9, '14,13)-3-amino-( 5.6,7,8,9,Í0 ; 13vl4-ok"tahIdro­fenantrént 2000 térfogatrész 3n kénsavban feloldunk és kavarás közben 0—5 C°-ig le- •' hűtjük. Az ' anyagba 69 súlyrész nátrium- no nitritnek 300 térfogatrész vízben való oldatát csepegtetjük lassan be és így diazotáljuk. A hideg diazotált oldatot vékony sugárban, kavarás közben, 1500 térfogatrész tömény kénsavnak és 1500 térfogatrész víznek 11» 60—70 C°-ra melegített elegyébe öntjük,

Next

/
Oldalképek
Tartalom