138934. lajstromszámú szabadalom • Átvivőelem nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok átvitelére

138934. anyagok egymással váltakozó rétegei alkotják. Ha a lencse vékony, azaz nagy gyújtótávolságú, akkor az (I) nyíllal jelzett, rétegezés adja meg a lencse kívánt hatását, 5 ha nem is tökéletesen. A legjobb hatási! kiváltképen rövid gyújtótávolságú lencsék esetében, az 5. ábra szerinti ékalakú rétegek a'kalmazásával érjük el. A (H) és (E) nyilak az elektromágneses hullámok terje-10 désének ama módját adják meg, amelynek a lencsék megfelelnek. Mint látható, a mágneses (H) erővonalaknak párhuzamosaknak kell lenniök a lencse rétegeivel, a villamos (E) erővonalaknak pedig merőiegeren kell 15 állniok a rétegekre. A lencse törési (n) tényezője a következő egyenletből adódik: I n = C r—— Í5l Ebben (C) állandó, (k') és ^' pedig a lencse dielektromos állandója és mágneses átbo-20 csátóképessége. Ai (36) lencsében tartalmazott nemvezető és' mágneses anyagok mennyiségének arányát úgy választjuk meg, hogy a lencse mágneses átbocsátóképessége és dielektro-25 mos állandója közötti arány 1 legyen és a lencse ennélfogva a szabad tér hulláme'len'állásával' azonos hullámellená*lásc

al rendelkezzék. A lencse enné'fogva elektromágneses hullám ráeső hengeralakú sugarát (P) 30 gyújtópontjába összpontosítja ané kül, hogy akár az egyik, akár a másik lencsefelületen visszaverődés keletkeznék. A (P) pontból kiinduló elektromágneses hullámot viszont hengeres sugárrá fogja össze a lencse, 35 ugyancsak anélkül, hogy visszaverődés létesülne. A 6a. és 6b. ábrák kürtalakú sugárzóba szerelt hengerlencsékként kialakított átvivőelemeket szemléltetnek. Kürtalakú sugár-40 zók tudvalevőleg élesen összpontosított elektromágneses hullámenergia kisugárzására valók. Az ábrázolt (37) sugárzót, amelynek derékszögű keresztmetszete van, (39) dipolantefina gerjeszti. A sugárzó párhuza-45 mos falú részében (41), (42) és (43) hengerlencsék vannak, bővülő (38) részét pedig (44) hengerlencse zárja le. A (39) dipo'antenna ábrázolt elrendezése annak a hullámfajtának a gerjesztését biztosítja, amelyhez 50 a lencsék alkalmasak. E hullám mágneses (H) erővona'ai párhuzamosak a lencsék rétegeivel, villamos (E) erővonalai pedig merőlegesek a lencsék rétegeire. A lencséknek a találmány szerinti kialakítása következ-55 tében nem létesül hullámvisszaverődés a lencsék felületein és ennélfogva nem keletkeznek álló hullámok a sugárzóban, amelyek növelnék a sugárzási veszteségeket és . ezenfelül nem kívánatos irányú sugárzásokat is előidéznének. 60 A 7a. ábra (45) csővezetékben haladó elektromágneses hullámok haladási irányának megváltoztatására való hasába'akú (46) és (49) átvivőelemeket szem'éltet. A csővezetéknek három (50), (47) és (48) ré^ze van, 65 amelyek közül az első kettő derékszöget alkot egymással, a (48) rész pedig tompaszöget zár be a (47) résszel. Ilyen alakú csővezetéket eddig gyakorlatilag nem lehetett használni, mert törési 70 pontjain hullámvisszaverődés következtében jelentős energiaveszteség és a hullámhomlok nagymértékű torzulása adódott vo'na. AI találmány szerint kia'akított (46) és (49) hasábok visszaverődés nélkül változtatják 75 meg a hullámok haladási irányát úgy, hogy a hullámok ilyen csővezetékben olyképen haladnak, mint egyenes csővezetékben. A . szaggatott vonal a hullám haladási irányát jelzi. 80 Ha a hullám mágneses (H) erővonalai párhuzamosak a csővezeték részar

ányossági síkjával, mint a 7a. ábra szerinti példa esetében, akkor a (46) és' (49) hasábok rétegei is párhuzamosak ezzel a részarányos- 85 sági síkkal, ahogy ezt az (L) nyilak jelzik. Ha azonban a hullám villamos (Éj erővonalai párhuzamosak a csővezeték részarányossági síkjával, mint a 7b. ábra szerinti példa esetében, akkor a hasábok rétegeinek me- 90 rőlegeseknek kell lenniök a csővezeték részirányossági síkjára, mint ezt a 7b. ábra szerinti csővezetékben alkalmazott (46') hasáb szemlélteti. A hasábok törési tényezője mindkét esetben az (5) egyenletből adódik. 90 Szabadalmi igénypontok: 1. Átvivőelem nagyfrekvenciás elektromágneses hullámok átvitelére, amelyre jellemző, hogy nemvezető és mágneses anyagokból összetett. 100 2. Az 1. igénypont szerinti átvivőelem kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy nemvezető anyagból és ennek legalább egy részében finoman elosztott mágneses anyagból összetett. 105 3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti átvivőelem kiviteli alakja, amelyre jellemző, hogy egy vagy több nemvezető rétegből és egy vagy több mágneses rétegből összetett. no