138927. lajstromszámú szabadalom • Lengő visszacsatolásos vevőkészülék
138927. antennától. Énnek az a fontos előnye van, hogy a vevőrezgőkört az antennaellenállás csak kis mértékben terheli és így a vevőrezgőkör negatív vezetőképessége nagyobb érp tekéket érhet elr ami az erősítés megfelelő növelését jelenti. További előnye az említett ténynek abban van, hogy fokozza a vevőrezgőkör'üzemi állékonyságát és hogy az antennae'ienállás, illetőleg az antenna-10 terhelés változásai sem az erősítést, sem az állékonyságot nem befolyásomat ják kedvezőtlenül. A találmány szerinti vevőkészülékben a lengő visszacsatolás útján foganatosított 15 erősítés á'landó közbensőfrekvencia mellett adódik. Ennek az az előnye, hogy a vevő-1 készüléket aránylag nagy frekvenciakörzetre kiter jedőleg lehet hangolni anélkül, hogy az erősítés jelentősebben változnék. 20 ' Több okból kívánatos, hogy a közbensőfrekvencia • kicsiny legyen a vett jel frekvenciájához képest. Nagyon nagy (30—300 MHz^es) frekvenciájú vivőhu'lámú jelek vételekor az aránylag kis közbensőfrekven-25 cia alkalmazása lehetővé teszi a vevőrezgőkörnek olyan körülmények közötti üzemét, amelyek megkönnyítik a lehető legnagyobb erősítés elérését. Ezenfelül a vevőkészüléknek ez esetben lényegesen fokozott 30 érzékenysége van, mert a kis közbensőfiekvencia lehetővé teszi még sokkal kisebb lengési frekvencia alkalmazását, amely viszont biztosítja a vevőrezgőkör lehető legnagyobb üzemi állékonyságát. 85 Je'entős előnye végül a találmány szerinti vevőkészüléknek, hogy a vett vivőhuliámú jelnek közbensőfrekvenciás jellé va'ó átváltoztatásához szükséges lebegtetés foganatosítására és' a lengő visszacsatolás meg-40 valósításához csak egyetlen csőre van szükség. Logaritmusps működésű vevőrezgőkör esetében ez a cső a használatos lebegtető vevőkészülék" keverőcsövét, közbensőfrekvenciás erősítőcsövét és demodulá ócövél 45 helyettesíti, mimellett mindezeknek feladatát egyszerű trióda megoldhatja. Lineáris működésű vevőrezgőkör esetében ez az egyetlen cső szintén elvégzi az összes fentemlített csövek feladatát, kivéve a demodu-50 latorét; a demoduláláshoz itt járulékos csőre van szükség. A 3. ábra szerinti vevőkészülék csak az oltófeszültségnek és a helyileg létesített segédrezgésnek a vevőrezgőkörbe való beve-55. zetése módjában különbözik az 1. ábra szerintitől. Az 1. ábra szerinti vevőkészülék részeinek megfelelő részeket ugyanazok a hivatkozási jelek jelzik, mint ott. Az oltófeszültséget szolgáltató (20) rezgéskeltő k-i- " menőköre a segédrezgést szolga tató (26) 60 rezgéskeltő anódkörével csatolt. Az utóbbi rezgéskeltő itt olyan segédrezgést létesít, amelynek amplitúdója lényegesen nagyobb az 1. ábra szerinti vevőkészülékben létesített se^édrezgés amplitúdójánál. A (20) rez- e>5 péskeltő rezgései a segédrezgést modulálják, még pedig úgy, hogy a moduláció foka iega'ábbis 400%. Ez a modulált segédrezgés a (27) tekercsen át jut el a vevőcsőhöz, hogy ott létrehozza a lengő visszacsa- 70 tolást és egyúttal közbensőfrekvenciás jellé változtassa át a vett jelet. Bár a (10) cső. anódája itt csak váltófeszültséget kap, a vevőrezgőkörben a (10) csővel foganatosított fé hullámegyenirányítás folytán mégis 75 keletkezhetnek közbensőfrekvenciás rezgések, mert a cső az említett egyenirányításból adódó átlagos anódárammal úgy mű,ködik, mintha anódegyenfeszültséget kapna. A vevőkészülék működési módja kü'önben 80 azonos az 1. ábra szerinti vevó'Vészuékével és így nem szorul bővebb részletezésre. Ai 4. ábra. szerinti vevőké^zu ék abban kü'önbözik az 1. ábra szerintitől, hogy szakaszosan működő (41) rezgéseit őt tártai- «5 maz. amely a vett jel frekvenciájától a közbenc ő f rekvenciával _kü'önböző frekvenciájú, ismétlődő impulzusokat létesít. A lengő visszacsatolást . lé+rehozó o'tófe^zültséget -ebből a rezoé^keltőből származtatja le a 90 (42) ellenállással nárhuzamo=an kancsóit (43) kondenzátor. A ko"d^nzátor ha+ására az el'enálláson megközelítőleg fűrészfoga'akú oltófeszültség adódik, ame'y a (44) ellenálláson és a nagyfrekvenciás (45) foj- 95 tótekercsen át a (10) vevőcső (11) vezérlőrácsához jut. A (10) cső katódakörében (46) katódaellenál'ás van, amelyet (47) levezetőellenállás köt össze a (10) cső (12) an-dáját a (13) 10 tekercsen át anódfeszültséggel táp'á'ő -f-B feszü'tségforrással. A (4') rezgéskeltővel létesített impulzusok (48) kondenzátoron át jutnak el a (10) cső (11) vezér'ő'-ácsához. A (46) és (47) el'ená'lá-ok nagysága 10 olyan, hocv a (10) elektroncső csak azokban az időszakokban működik, amelyekben a (42) ellenálláson' adódó fűré"zfogalakű íeszü-tség megha'ad bizonyos küszöbértéket. Ezekben az időszakokban rendes lengő 11 visszacsatolás jön létre. , A (41) rezgéskeltővel létesített oltófeszültségnek olyan fázisa van, hogy a vevőrezgőkör mindig akkor válik a legnagyobb
