138926. lajstromszámú szabadalom • Kiegyenlített, hangolható, igen nagy frekvenciás rezgéskeltő

138926. 3 rövidrezáró szervek beállításával meghatá­rozott hatékony villamos hossza egyenlő a rezgéskeltő kívánt üzemi- frekvenciájának megfe'elő hullámhossz negyedrészével. Mint 5 ismeretes, ilyen hosszúságú rezonanciás ve­zeték párhuzamos kapcsolású rezonanciás körként hat, minél, fogva mindegyik rezo­nanciás vezeték és ennek röyidrezáró szerve a rezgéskeltő egy-egy, azonos frekvenciára 10 hangolt hangolókörét alkotja. Az üzemi frekvencia nagyságát a rövidrezáró szervek állása, a rezonanciás vezetékek elosztott induktivitása és kapacitása, valamint e ve­-_ zetékek lézáróelenállása szabja meg. Ak lo utóbbit a jelen esetben a (10), (11) csövek anódája és vezérlőelektródáia közötti kapa­citás fele alkotja, mert a (12), (13) és (14), (15) vezetékek párhuzamosan kaocso'tak. A (18), (19) és (20). (21) vezetékeknek a rö-20 vidrezáró (16),'(17) szervek állásától fü^fret­len, a rezgéskeltő mindenkori "üzemi frek­venciájánál nagyobb rezonanciás frekven­ciáiuk van,, ezek a vezetékek tehát a (12), (13) és (14), Cl5) vezetékekkel csatolt in-25 duktív ellenállásokat alkotnak, amelvek a rezo-ések fenntartásához szükséges vissza­csatolást létesítik. A (12), (13) és (18), (19) valamint, a (14), (15) és (20), 21> vezetékek közötti csatolást elsősorban a (22), (23) 30 hurkok létesítik, mert a ve 1 ük- mágnesesen csato't rövidrezáró (16) ós (17) szerveken állékony rezgési viszonyok mellett egy-egy, árammaximum adódik.­A fentiekből nyilvánvaló, hogy a 2. ábra 35 szerinti kancsolási vázlat az 1. ábra sze­rinti berendezés helyettesítő kapcso'ási váz­lata. Ebben a (12), (13) és (14), (15) veze­tékek elosztott induktivitását az (L) tekercs, a vezetékek e'osztott, kapacitását és a (10), 40 (11) csövek anódáia és katódáia közötti ka­pacitást pedig a (C) kondenzátor ábrázolja. A (18), (19Hs (20), (21) vezetékeket az (L0 teker cs helyettesíti, amely kölcsönös (M) csatolásban áll az (L) tekercsel. A 2. ábra iő szerinti kapcsolási elrendezés használatos e'lenütemű kancsó1 ású rezgéskeltőt alkot, amelynek működési módia közismert és így nem szorul bővebb részletezésre. Ilven . rézo-éskeltő- kielégítően álléko^v működésű, 50 ha hangolóköreinek induktivitását á# kapa­citását tekercsek és kondenzátorok a'kot'ák. könnven ingadozóvá válik azonban, ha az 1. ábra szerint a csövek két o'dalán rész­aránvosan elrendezett rezonanciás vezete­ss kékből összetett hangolóköi-ei vannak. Fn­nek az ingadozásnak az oka a hangolókört alkotó, rezonanciás vezeték»k rezonanciá­jának nem kívánatos módjában keresendő. amelyet a (3a. és 3b. ábrák nyomán ismer­tetünk. * - fi() ,A 3a. ábra a (12), (13) és (14), (15) veze­tékek alkotta han'golókör rezonanciájának kívánatos módját szemlélteti. Ez esetben a csövek anódáján feszültségmaximumok és a vezetékek rövidrezárt végein árammaxi- 55 mumok adódnak. A vezetékek mentén való árameloszlás olyan, hogy a mindegyik vezeték két vezetőjében folyó áramok egy­mással ellentétes irányúak, mint ezt a nyi­lak jelzik. A rezonancia eme kívánt módja 70 , esetében a hangolókör villamos részará­nyossági tengelye egybeesik a rezgéskeltő vi'lamos részarányossági tengelyével és a rezonanciás frekvencia a rövidrezáró (16), (17) szervek beállításától függően változik, 70 A rezonanciának a 3b. ábrával ábrázolt nemkívánatos módja esetében mindegvik vezeték rövidrezárt végén adódnak feszü't­ségmaximumok, az, árammaximumok pedig . a csövek anódáján létesülnek. AI vezetékek 80 menti árameloszlás ez esetben olyan, hogy mindegyik vezeték két vezetőjében azonos irányú áram folyik. A hango'ókör villamos részarányossági tengelye merőlegesen áll a rezgéskeltő villamos részarányossá^ ten- 85 gelyére. Ebben az esetben tehát a (12), (13) vezeték, a (14), (15) vezetékkel párhuzamo­san kapcsolt olyan áramkörben, amelv a '(C) kondenzátorokon és a fö'dön át záró­dik. A kondenzátorokat szaggatott vonallal 00 , rajzoltuk, mert ezek a .vezetékek rövidre­zárt végei és a föld közötti kapacitást, ábrá­zolják. Kimutatható, hogy ez esetben a hangolókör rezonanciás frekvenciája meg­közelítőleg független a rövrdrezáró (16), 05 (\7) szervek beállításától. Ha a rezonancia kívánatos és nemkívá­natos módia a rezgéske'tőnek ugyanannál az üzemi frekvenciájánál fordul e'ő. akkor jelentősen csökken a kimenőtel jesítménv. 100 mert a rezonancia nemkívánatos mód iának az a, következménye, hogv a hango'ókör a rezgéskeltő terheléseként hat és e'nveíi a teljesítmény jelentő« részét. A talá'mánv szerint e hátránv elkerülése végett fö'delt 105 Í43) kondenzátort csatlakoztatunk a (14), (15) vezetékhez és evvel úgv terhe'jük me? a hangolókört, hogy a rezonancia r-ernkívá­natos módja c«ak a , rezgéskeltő üzemi frekvenciakörzetén kívüleső frekvenc'áná' no fordulhat elő. Minthogy a rezonancia kl'vá-N natos módia ecetében a (1.2), Í13) és H4V (15) vezetékek rövidrezárt végein feszültség­minimumok vannak, az ^pontok egyikéhez csatlakoztatott (43) kordenzá+fr "°m b^fe- 1.15 lyásolja a rez^ésksltő üzemi frekvenciáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom