138918. lajstromszámú szabadalom • Berendezés terjedési pálya mentén sík hullámhomlokkal terjedő hullámenergiának másik terjedési pályára való átvezetésére
138918. különben megegyezik az 1. ábra szerinti berendezés működési módjával és így nem szorul bővebb részletezésre. Az 5. ábra a találmány olyan kiviteli 5 alakját szemlélteti, amelyben a közös tengelyű (60) iés (61) vezetők alkotta fővezeték külső (61) vezetőjének megnövelt átmérőjű (63) szakasza van. A mellókvezetákíe.t ugyancsak két közös tengelyű vezető alkotja, 10 amelyek közül az egyik a fővezeték belső 60 -vezetőjével közös tengelyű, mindkét végién nyitott, a külsőd (61) vezető (63) résziében levői, üreges (62) vezető. A mellék!vezetéfc másik vezetőjét akár a fővezeték 15 belső (60) vezetője, akár külső (63) vezetője alkothatja, amely tehát mindkét vezeték résszéire közös. Az ábrázolt esetben az alább ismertetendő célszerűségi okokból a (63) vezetőt alkalmaztuk a mellékvezietéjk 20 második vezetőjeként. A mellékvezetéíkíet alkotó vezetők olyan méretűek, hogy a két vezeték együttes ellenállása egyenlő legye» a (60), (61) fővezetéknek a (62) vezetőn kívüleső pontján mért hulláméllenállásá-25 val és hogy a két vezeték között a kívánt mértékű villamos" és mágneses csatolás adódjék. A fővezeték hullámellenállása e vezeték' egész hossza mentén akkor egyforma, ha a külső (61) vezető bővített (63) 30 részének átmérője úgy aránylik a (60) és (62) vezetők átmérőjéhez, hogy ez az arány i'cielégíti a következő egyenletet: . RV = |/R3 (fV+ K s ) (ö) ahol 85 R"o a fővezetéknek a mellékvezetékBn kivüleső pontján mért hukámellenálása, ll3 a .(60) és (62) vezetők alkotta vezetékdarab hulláme^enállása és ' Rj. a (62), (63) me lékvezeték hüllám-40 ellenállása. A mellék vezeték egyik végén az e vezetéket alkotó vezetők között (64) ellenállások vannak, amelyek a mellék vezetéket iig\ /árjsík le, hogy a fővezetékben a meli,-, íék\c/eték cnle, egyik vége irányából' a mellé k\c/r lék inásik vége irányába haladó hullámenergia a mellékvezeték eme másik végén nem idéz elő hullámenergiát. A (64) ellenállásoknak ehhez szükséges értéke a .-,() következő: Ezt az ellenállásértéiket a következő egyenlettel is kifejezhetjük: Bfl = E,fP^ (7) amelyben (k) a fővezeték és a mellékveze- 55 ték közötti villamos és mágneses csatolás együtthatója, amelynek nagysága a következő: i-/S , 7a> A gyakorlatban általában előnyös, ha a 60 mellékvezeték' másik végét is lezárjuk olyan (66) eleinál'ásokkak amelyeknek nagysága megegyezik a (64) ellenállásokéval. A mellékvezeték egyik végéinek ellenállással való lezárása ugyanis a fővezeték hul- 65 lámellienáHásának a fővezeték, egész hossza menti egyformaságát csak az egyik irányban haladó hullámenengiára nézve biztosítja, hogy ezt az előnyt a másik irányban haladó hullámenergiára nézve is elérjük, "0 a mellékvezetékét mindkét véglén le kell zárnunk ellenállással. Ha a vezetékeket á 3. ábra szerinti mérőberendezéshez hasonló . módon kívánjuk felhasználni, iákkor a (64) és (66) ellenállásokkal (65) és (62) csatla- 75 feozó vezetőket köthetünk össze. A mellék -vezeték a (62) vezető mentén, villamos és mágneses csatolásban van a fővezetékkel. A legszorosabb csatolás elérése végett e vezető hosszának a fővezetékben, átvitt hul- go Iámenergia páratlan számú negyedhulíámhosszávai kell egyenlőnek lennie. A berendezés hatásfokát a (4) egyenlet adja. meg, ha ebben a ß nagyság a (62) vezetőnek az átvitt hullámenergia hullámhosszának ív- 85 egységeiben kifejezett hosszát jelenti. Mint már említettük, a mellékvezetéket a (62) és (63) vezetők: helyett a (60) és (62) vezetők is alkothatj ák, mjmellett a (64) és (66) ellen állásokat e vezetők közé kell kap- 93 csoíni. Hogy ez esetben is csatlakoztatni lehessen áramköröket az ellenállásokhoz, a (60) vezetőinek üregesnek kélt lennie, mert ez esetben a (65) és (67) csatlakózóvezetőket a (60) vezető belsejében kell kivezetni. Az 95 (5); , (6), (7) és (7a) egyénietek erre az esetre is érvényesek, ha felcseréljük bennük az líj és R2 nagyságokat egymással. Az 5 .ábra szerinti berendezés működési módja azonos az 1. ábra szerintiével, avva! 100 a különbséggel, hogy az 5. ábra szerinti berendezéssel sokkal' nagyobb csatolási (k) együthatót lehet elérni. Ennélfogva az átviteli hatásfok is sokkal nagyobb mértékben változhatik az átvitt huTIámenergia hul- 105 Iámhosszától függően és ezért a berendézjéist ki lehet úgy alakítani, hogy frekvenciafüggő átviteli, illetőles? csillapítási jellemzéfee legyen. Ezt a 6. ábra mutatja, amely az átviteli hatásfokot a mellékvezctéknek az át- 110
