138918. lajstromszámú szabadalom • Berendezés terjedési pálya mentén sík hullámhomlokkal terjedő hullámenergiának másik terjedési pályára való átvezetésére
läsöis. a értünk, amelynek külső és belső vezetője! van, tehát minden olyan árnyékolt vezetéket, amelynek visszavezetője körülveszi a belső vezetőt. A külső vezetőnek emellett nierd 5 kell á belső vezetőt teljesen körülzárnia, hanem pl. háromoldalú, derékszögű keresztmetszetű olyan vályút is alkothat, amelynek: negyedik oldala nyitva van, mert sok olyan eset van, amelyben a belső vezetőnek 10 jlyen módon való árnyékolása is kielégíti!, A fentemlített első hullámvezetőt a következőkben fővezetéknek nevezzük, hogy megkülönböztessük a berendazósben továbbá alkalmazott, a következőkben mellék vezeték-15'nek nevezett második hullámvezetőtől. A mellékvesétek, amely ugyancsak két közös tengelyű vezető alkotta hullámvezető, a fővezeték egyik oldalán van és hosszának legalább is egy részén párhuzamos a 20 fővezetékkel. A mellékvezeték belső (12) vezetője egyforma távolságban van a fővezeték külső (10) vezetője ráhelyezett és evvel vezető összeköttetésben álló, derékszögű. keresztmetszetű, villamos-. 25 ságot vezető anyagból készült (13) tok oldalfalaitól1 . A (13) tok elülső oldalát ugyancsak villamosságot vezető anyagból Jdészült oldalfal zárja le, ezt azonban a rajzban elhagytuk, hogy láthatóvá váljék a tok 30 belseje. Bár ez a rajzból az ábrázolás világossága érdekében nem tűnik ki, mégis ki- : vánatos, hogy a fővezeték és a mellékvezeték hossza átmérőjüknél és tengelyeik kölcsönös távolságánál lényegesen nagyobb legyen. 35 Az átvivőiberiendezíésneik továbbá olyan szervei vannak, amelyekkel a mel'jélkvezeték a fővezeték tengelyiéhez harántirányban eltolható, hogy a két vezeték közötti csatolásnak ilymódon foganatosított változtatása 40 útján szabályozni Lehessen a két vezeték közötti energiaátvitelt. Ezeket a szerveket a (13) tokban mozgatható, villamosságot vezető anyagból készült (.14) válaszfal ps ezt tartó, a (13) tok tetejében elhelyezett 45 (18) hüvelyben eltolható (17 rúd alkotja. A (14) válaszfalban (15) es (16) nyílások vannak a (12) vezető számára es a válaszfal a kerületén lévő (19) érintkezőrugók útján villamosságot vezető összeköttetésben áll a 50 (13) tokkal. A két (10), (11) és (12), (13) vezeték egymással párhuzamos részének csak egy darabján áll mágneses és villamos csatolásban' egymással. Ezt a csatolást a két ve-55 zeték külső vezetőinek közös részében levő hosszúkás (20) rés létesíti, amelynek hossza és szélessége határozza meg a csatolás mértókét. A rés hosszától függő csatolás akkor a legszorosabb, ha a rés hossza a fővezetékben átvitt jelenergia hullámhosszának nie- 60 gyedével, vagy enne'k páratlan számú többszörösével egyenlő. A rés hosszának ilyen méretezéae nem csak a legszorosabb csatalást eredményezi a két vezeték között, hanem biztosítja azt is, hogy a fővezetékbíőjl 65 a mellékvezetékbe való energiaátvitel mértéke az említett hullámhosszat tartalmazó ,bizonyos hullámhossz körzeten bélül ínégközelítőleg egyforma. További előnye a rés említett méretezésének az, hogy ez esetben' 70 a fővezetékben átvitt hullám páros rendszámú felhuliámai nem vezetődnek át a mellékvezetékbe, ami számos alkalmazási esetben nagy jelentőségű. A (12), (13) mellékvezeték mindkét vé- 75 gén a belső (12) vezetői és a (14) válaszfal közé kapcsolt (21) és (22) ellenállásokban végződik. A mellékvezeték egyik végét lezáró ellenállás nagysága olyan, hogy a fővezetékben a mellékvezetőnek az említett 80 ellenállással lezárt vége irányaiból a mellékvezeték másik vége irányában haladó energiafolyamból nem vezetődik át hullámenergia a mellékvezeték' eme másik végére. Ezekkel az ellenállásokkal alább még rész- 85 letesebben foglalkozunk. A fővezetéknek és a mellékvézetéknek a (20) réssel létesített villamos és mágneises csatolása a rés körzetében megváltoztatja ezeknek a vezetékeknek a hülJámellenállá- 90 sát. Ez okból a (11) és (12) vezetőknek a. rés körzetébe eső része nagyobb átmérőjű, mint többi részük, hogy ilymódon az említett vezetők adott kölcsönös távolsága melletti hullámellenállás mindkét vezeték egésk 95 hossza mentén egyformává váljék és az említett vezetők más kölcsönös távolsága esetén adódó hullámellenállásoknak a kívánt értéktől való eltérése a lehető legkisebb le-' gyen. Ezt a megnagyobbított átmérőt a 100 rajzban a világosság kedvéért túlzottan ábrázoltuk, mert mértéke a valóságban a két vezeték közötti csatolás aránylag laza volta miatt nagyon kicsiny. Az 1. ábra a berendezést csak egészen 105 vázlatosan szemlélteti, ezért a belső (11) vezetőt a külső (10) vezetőben megtámasztó és a belső (12) vieZetőt a (14) válaszfalra erősítő szigetelőszerveket nem ábrázoltuk. 110 A berendezés működési módját a 2. ábra nyomán ismertetjük, amely az 1. ábra szerinti berendezés helyettesítő kapcsolási vázlata. Ebben a (10), (11) fővezeték hullámellenállását Ro és a (12), (13) mellék- 115 vezeték hullámellenállását H'o jelzi. A fővezeték egyik vége S jelforrással áll összeköttetésben, másik végét pedig a fővezeték
