138909. lajstromszámú szabadalom • Hangolható berendezés igen nagy frekvenciás rezgésekhez

Í38ÖÖd. & ä (31) vonallal jelzett szintig nemvezető folyadékkal, pl.-olajjal telt, amely a (20) vezetéknek a tartályban levő részét teljesen borítja. Olyan dielektromos állandójú olajat 5 használunk, hogy a hg/ngolószerveknek a vezetékek mentén való egyforma mértékű eltolásakor a két vezeték üzemi frekvenciája közötti viszony változatlan maradjon. A (16) kengyelen a (30) fénytartáíy hom-10 lokfalaiba illesztett (34) és (35) szigetelőhüvelyekben ágyazott, csavarmenetes (33) rúd hatol át. A rúd végén (36) korong van, amellyel a (16) kengyelt a (33) rúd forgatása útján el lehet tolni a vezetékek mentén. A 15 (12) vezetőhöz rácslevezető (32) ellenállás, a (11) vezetőhöz pedig a cső anódfeszültségét szolgáltató -f-B feszültségforrás csatlakozik. , Említettük, hogy a (20) vezeték hatékony 20 villlamos hossza a berendezés mindenkori üzemi frekvenciájának megfelelő hullámhossz felével egyenlő. Ismeretes, hogy ilyen hatékony villamos hosszúságú, rövidrezárt, frekvenciafüggő vezeték átviteli tulajdon-25 ságai azonosak a soros kapcsolású rezonanciás kör átviteli tulajdonságaival, azaz látszólagos ellenállása a rezonanciás frekvenciánál nulla. Ennélfogva az esetben, ha a szokásos módon feltételezzük, hogy a katóda 30 és a (20) vezeték tényleges ellenállása elhanyagolható, ez a vezeték hatékonyan földeli a katódát. A rezgéskeltő helyettesítő kapcsolási vázlatának tehát a 2. ábra szerinti alakja van, amelyben a (11) vezeték (12) és 35 (13) vezetőinek elosztott induktivitását a Ll és L2 tekercsek jelzik, a (11) vezeték elosztott kapacitását és az elektródák közötti Cg-p kapacitást pedig a C kondenzátor jelképezi. A C17 zárókondenzátor,-mint 40 emaítettük, a (14) i(15) (17) hangplószerv részét alkotja. A 2. ábra szerinti rezgéskeltő lényegileg az ismert Hartley-féle rezgéskeítő kapcsolási elrendezéssel azonos. A rezgéskeltő hangolókörének. induktivi-45 tása és kapacitása a rezgéskeltő hiangolhatósága végett változtatható, mint a második ábrában jeleztük, még pedig a (14) (15) (17) hangolószerv mozgatásával. E hangolószervnek a (36) (33) ve'zérlőszerv útján fo-50 garaatosított elmozdítása a (23) (24) (25) hangolószervneK azonos mértékű elmozdulását is eredményezi és így a rezgéskeltő hangolásának változtatásakor a (20) vezeték a (11) vezetéktől egyenletes nehezítése kö-55 vetkeztében eltérő tulajdonságainál fogva mindig a (11) vezetékkel azonos frekvenciára hangolódik. Ily módon iá (10) cső katódájának földelése minden üzemi frekvenciánál egyformán jó marad és a rezgéskeltő lehető legjobb hatásfoka állandóan bizto- 60 sítva van. A 3, ábra a találmány más kiviteli alakját szemlélteti, A berendezés alkatrészei nagyjából azonosak az 1. ábra szerinti berendezés alkatrészeivel és ezért csak 65 részben ábrázoltuk őket. Azonos részeknek azonos hivattkozási jelük van. A i(20') vezeték egyenletes nehezítését ez esetben a vezeték mentén egyenletesen elosztott, nagyjából egyforma nagyságú (40) kon- 70 denzátorok alkotta vakellenállásokkal foganatosítottuk. A nehezítő (40) kondenzáto-, rok nagyságát úgy választjuk meg, »hogy a (11') és (20') vezetékek üzemi frekvenciája közötti viszony a rezgéskeltő hango- 75 lásakor változatlan maradjon. Az 1. ábra szerinti berendezést helyettesíthetjük a 3. ábra szerinltivel és ez esetben úgy választjuk meg a (40) kondenzátorok nagyságát, hogy a (11') ós (20') vezetékek üzemi frek- 80 venciája mindig egyforma legyen. Az ábrázolt kiviteli példák esetében a (11) és (20) vezetékeket lezáró látszólagos ellenállások különbségét a két vezeték hangolószerveinek egymáshoz képest való el 85 tolásával egyenlítettük ki. Nyilvánvaló azonban, hogy ezt a kiegyenlítést a (20) vezeték nyitott végéhez párhuzamosan kapcsolt kiegyenlítő ellenállással is foganatosíthatjuk és ez esetben nincsen szükség a 90 hangolószervek egymáshoz képesít való eltolására, ami lényegesen egyszerűsíti a (16) és (26) részek szerkezetét. A (11) és (20) vezetéket természetesen közös tengelyű vezetékek is a'lko'thatják. 95 Ez esetben az egyik vezeték egyenletes nehezítését megfelelő részének folyékony, nem vezető anyaggal, pl. olajjal való megtöltésével foganatosítjuk. Bár a találmány ismertetett kiviteli pél- 100 dái esetében kívánatos az egyik vezetéknek olyképen való nehezítése, hogy a két vezeiték üzemi ifrekvenciája 'mindig egyforma legyen, nyilvánvaló, hogy ez a frekvenciaviszony csak ipéldaképeni és nem kizáró- 105 lagos jelentőségű. Bizonyos ©setékben, pl. rezgéskeltővel egyesített modulátor esetében, felhasználhatjuk a találmányt két frekvenciafüggő vezeték üzemi frekvenciája közötti előre meghatározott, állandó kii- no lönbség ifenntartására. Ismeretes, hogy olyan rövidrezárt, (frekvenciafüggő vezetéknek, amelynek hatékony villamos hossza az üzemi frekvenciának megfelelő hulláimlhossz negyedrésze, ns