138906. lajstromszámú szabadalom • Önműködő erősítésvezérlő berendezés

I Í3S906. cillátor ki van kapcsolva. Ekkor a (31) oszcillátor rezgéseit, a vett jel erősítőként működő (29) rádius-modulátoron, valamint a jobbra kapcsoló (30a) modulátoron át, a 5 (27) primer elembe vezetjük, amelynek a (26a) szekunder elemhez ké-jest elfoglalt helyzete az e primer és szekunder elemek közötti csatolást határozza meg. Ily módon a (26) szekunder elembe oly rezgések vezet-10 tétnek, melyeknek amplitúdója a (27) és (26a) elemek közötti viszonylagos mozgás*nak megfelelően modulált. A (26) elemben keltett, a 3a. ábrában feltüntetett görbékkel jelképezett rezgések a (31) szinuszhul-15 lámú oszcillátor keltette rezgéseknek felinek meg, melyeknek amplitúdója és polaritása a (27) és (26a) tagok közötti viszonylagos mozgásnak megfele'.ően modulált. A 3a. ábra szerinti görbékkel jelképezett rez-20 gések modulált jelnek tekinthetők, melynek modulációs komponensei csak oly szinkrón vételből származtathatók le, melynél a jel modulációs százaléka nem változik meg. Ezeket a rezgéseket, a (35a), (36b) és (37a) 25 elemeken át, a (38) egyenirányítóba vezetjük. Hogy e rezgések modulációs százaléka az eredeti modulációs százaléknak megfeleljen, a (31).oszcillátor keltette színuszhuilámokat, a vízszintes összetevőt erősítő 30 (37a) erősítőn át a (38a) egyenirányítóba vezetjük. Hatásuk abban nyilvánul, hogy a 3a. ábra szerinti rezgések oly jellé alakulnak át, mely 100%-os vagy ennél kisebb mértékben amplitudómodulált, ahogy ezt a 35 3b. ábra szerinti görbék jelzik. A vízszintes (38a) egyenirányító veszi le e jel modulációs .komponensét, amely a (26a) és (27a) tagok közötti elmozgásnak megfelelően változik. E komponenst a 3c. ábra szerinti í0 görbe szemlélteti. A (38a) vízszintes erősítőből jövő jelek, a 3d. ábra szerinti görbével szemléltetett módon, átlagban 0 értékű jellé alakulnak át azáltal, hogy a (39a) egységre negatív potenciált kapcsolunk és e 45 jelet a vízszintes irányban kitérítő (33), (ói) lemezekbe vezetjük. A (33), (34) lemezekre adott feszültség, a (13) motor egyenletes forgássebességét feltételezve tehát szinuszhullám-alakú, ahol is a hullám periódusa a 50 (13) motor forgási periódusával azonos. Mivel a függélyes irányban kitérítő rendszer lényegében azonos a vízszintes irányban kitérítő rendszerrel, hasonló feszültségét vezetünk a (40), (41) kitérítő lemezek-55 hez, mely feszültség azonban a. (33), (34) lemezekre kapcsolt feszültséghez képest fázisban 90°-kal el van tolva, miután a (26) és (27b) elemek egymással 90°-os szöget zárnak be. Ez okból a 4a.—4d. ábrák szerinti görbék általában hasonlók a 3a.—3d. 60 ábrák szerinti görbékhez és a függélyes irányban kitérítő rendszer megfelelő potenciáljait szemléltetik. Az ismertetett elrendezés folytán a (15) katódsugárcső sugara a (16) fluoreszkáló ernyőn az irányított ka- 65 rakterisztikájú antenna forgásával szinkronizmusban, kört rajzol. Ha a (29) rádiuszmodulátor a (23) egyenirányítóból nem kap jelt, amint azt a feltételezett működési helyzetben így is van, a rádiuszmodulátor 70 el van reteszelve, amikor is a (15) cső sugara a (16) ernyő középpontja közelében pontot, vagy igen kis kört rajzol Tételezzük fel már most, hogy a (10), (11) antennarendszer, forgása közben, su- 75 gárzott jelt vesz és hogy a vett jel beérkezésének irányát kívánjuk megalapítani, vagy a jel alapján kompasz-szerű irányjelzést kívánunk elérni. Minthogy a (10), (lí) antennarendszer állandóan forog, a vett jei 80 az antenna irányított karakterisztikájánaK függvényében amplitudó-modulált. Ezt a jelt vezetjük az első vevőberendezésbe, miálta' a (23) egyenirányítónak kimenőkörében egyenirányítóit jel keletkezik, amelynek 85 amplitudóváltozásai az antenna irányított karakterisztikája rajzának felelnek meg. Ily módon az 1. és 2. ábra szerinti berendezés a (16) fluoreszkáló ernyőn oly vonalat rajzol, amely a (10), (11) antennarend- 90 szer irányított karakterisztikájának képét szemlélteti. A rajzolt vonal az 5. ábrán szaggatottan rajzolt (A) vonal, míg az ábrán teljes vonallal rajzolt kör a (15) katódsugárcső ernyőjét jelzi. A (15) katódsugár- 95 csőben rajzolt vonal folytonos és csak az ábrán van iszaggatottan rajzolva. Ha feltételezzük, hogy a jobbra kapcsoló (30a) modulátor ki van kapcsolva és a baloldali (30b) kapcsoló-modulátor működik, míg 100 a négysteöghullámú (32) oszcillátor nincs összekötve a i(30b) kapcsolómodulátorral, akkor a most leírt rendszerben az egyetlen változó nagyság egy primer elem fizikai forgásának tekint- 105 hető, amely helytálló (26a) és (27b) szekunder elemekben rezgéseket kelt. Ai feltételezett esetben a (28) primer elem a működő szerv. Ennek következtében a felvett feltételek mellett a (15) katódsugárcső (2. ábra) HQ ii ányított karakterisztikát rajzol, mely ábra az előbb leírt ábrához képest el van tolva és pl. az 5. ábra (B) görbéje szerinti te'jes vonallal rajzolt irányított karakterisztika