138890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisosan helyettesített 9,10-dihidroantracén-származékok előállítására

2 138890. A 2,403.483. &z. 1946 július 9-i amerikai nyomtatott leírás analóg bázisos helyettesí­tett dihidro-antracén származékokat (spaz­fnolitikák, hisztamin-antagón hatással) is-5 mertet. Ebben a szabadalomban leírt vegyü­leteik azonban dimetilamino csoport helyett dietilamino csoportot tartalmaznak. Azt ta­láltuk, hogy a dimetilamino vegyületeknek, Világos, hogy a gyógyászati terület ki­terjesztése lényeges előny. A bázisosan helyettesített I általános kép-25 let szerinti 9,10-dihidro-antr'acén vákuum­ban bomlás nélküli desztillálható. A kapott bázisok szerves és. szervetlen savakkal! jól kristályosodó sókat adnak. Ali­fás vagy analifás alkoholok reakcióképes 30 észtereinek, pl. alkilhafogenidoknak, alkeni'l­halogenidoknak, alkilén-dihalogenkfoknak,­diaiikil-szulf átoknak, ar'alkil-hallogenidokniak vagy arilszulfonsav-esztereknek rétegezésé­vel a szokásom módon kvaterner arnmó-35 nluinsók keletkeznek. Az aminoxidokat elő­állíthatjuk oxidáüással, pl. hidrogénszuper­oxiddal vagy persavakkal. Az új bázisok sóinak és aminoxidjainak előállítása ugyan­csak a jelen találmány keretébe tartozik, éis 40 ezt szintén igényeljük.. A következő példákban, mélyekkel a ta­lálmányt ismertetjük, részeken mindig súly­részeket értünk. 1. példa. 45 36 rész 9,10-dihidro-antnacént 70 rész toloulban 8 rtész porított nátriumamiddal összehasonlítva a dietilamino vegyületek­kel, lényegesen [szélesebb körű gyógyászati l° hatásuk van. Ez kitűnik az alábbi táblázat­ból, amelyben a gyógyászatilag hatásos területet az állatkísérfletekből vett toxicitás (középső halálos adag (D. 150) egérnél intravénásán) és az antihisztaminhatáis ará- 15 nyából számítottuk ki. kavarás közben az ammoniaképződés befe­jezéséig 100—110 C°-on hevítünk. Lehülé,s után 24 rész béta-dimetil-amino-etilkloridot adunk hozzá és 8 óra hosszat 100—110 50 C°-on kavarunk. A reakciókeveréket jeges vízbe öntjük, sósavvá!! savanyítjuk, a savas vizes oldatot leválasztjuk és nátronlúggal alkáiliási'a állítjuk; a leválasztott bázisos olajat éterben felvesszük, az éteroldatot 55 nátriumszulfáttal szárítjuk és az oldószer lehajtása után a nyers bázist desztilláljuk. A 9-bóta-dimetil-aminoetil-9,10-dih; idro-an­tracént kapjuk, mely színtelen olaj, forrás­pontja 0,2 mim Hg nyomáson 140—142 C°. 60 Hidrokloridjia, mely fehér kristályos por, 244—246 C°-on dlvad. Azonos vegyületet kapunk, ha az eljárást a következőképpen foganatosítjuk: 50 rqsz finoman porított 9,10-dihidro-an- 65 íracént, 150 rész benzolt és 35 rész béta­-dimetil-amino-etilkloridot gyorsan 40 C°-ra melegítünk fel. Ezután 40—50 C°-on kava­runk és kavarás közben 11,6 rész porított náti'iumamid 40 rész benzolban képzett ?o szuszpenzióját csöpögtetjük hozzá, majd csatlakozóan a keveréket az ammoniakép­/\ /CHa \/y Hidroklorid Gyógyá­Vegyület R= \> ^CH-7 ^ 1 ^ Forráspont olvadás pontja szati terület /C,H5 R—CH,—CH2 —N< 1.1,2 XC 2 H 6 • /CH8 R—CH2 -CH 2 —N< XCH 3 Fp0 , 2 140—142° 244—246° 55 /CH3 It—CH— CH 3—N< Fp0>í 148-149° 203—205° .. 68 | XCH 3 , CHR .CH. R—CHS —CH—N< 1 X CH 2 .CH. R—CHS —CH—N< 1 X CH 2 Fpo,i 134—136° 212—214° 88 Cl a3

Next

/
Oldalképek
Tartalom