138887. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa, béta-telítetlen karbonsavamidok előállítására
1888.8 V. 3 b) Az oxisavamidok hidroxilcsoportját savval is eszterezhetjük. Ebben az esetben a kettősvegyületet egy molekula sav leválasztásával kapjuk, és pedig akár hevítéssel, 5 akár savkötőszeres kezeléssel. így pél'dáisl béta-bejizoüoxaivajsav-N-meitil-io-klóranil^dból hevítéssel benzoesavat választunk le, mittníeliátt krotonsav-N-metil-o-klóraniilld képződik. Ebben az esetben X = OCOC''H.5 és 10 Y = H. c) A halogénhidrogén leválasztása megfelelő alfa- vagy béta-halogénsavamidokból (pl. X = H vagy Cl; Y = Cl vagy H)"teljesen analóg a fent említett alfa- vagy 15 béta-oxisavamidokból történő vízleválasztással. A halogénhidrogénlevála^ztasi legtöbbször savkötőszerekkel mint alkáliákkal vagy terc. aminokkal, pl. dimetilanilinnal vagy kinolinnal végezzük. Különö-20 sen alkalmas a halogénhidrogénleválasztás, alfa-halogénsavamidokból, mert ezek az alfa-halogén-savszármazékok könnyen hozzáférhetők, így pl. alfa-bróm-vajsavbromidot N-metil-o-toluidinnel hidegben alfa-25 -bróm-vajsav-N-metil-o-toluididdá alakítunk át, mely utóbbi dimetilanilinnal hevítve krotonsav-N-metil-o-toluididba megy át. d) Továbbá megemlítjük a halogén'eválasztást alfa-béta-dihalogénsavamidokból is, 30 amit úgy végzünk, hogy a savamidokat fémekkel mint cinkkel vagy rezesített cinkkel hevítjük (X és Y = halogén). így pl. •alfaVbéta-dibróm-alfa, béta, bcla-trimetil-propionsavat a savbromidon át N-eti'-p-35 -anizididdá alakíthatunk át, melyből a brómot cinkporos hevítéssel xilollá építiük le. Ekként az alfa, béta, béta-tfimetilaklirsav-N-etil-p-anizididet kapjuk, míg a lehasított bróm a cinkkel cinkbromiddá alakul át. 40 Az alfa, béta-telítetlen karbonsavak CH,—C=CH— CO—N\. RÍ Ra képlet szerinti amidjainak előállításakor (mely képletben Rí, R3 , R< és R5 a fenti meghatározásoknak felelnek meg) kiindultö hatunk a Z CH3 —C=C— CO—N—< 5 ' I x X R 5 Rí képletű amidokból (mely képletben Z hidrogénnel helyettesíthető csoport) és ezekben a Z gyököt hidrogénnel helyettesítjük, A Z csoport például karboxilgyököt je- 50 lenthet, mely hevítéskor mint széndioxid könnyen leválasztható. Ilyenfajta kiindulási anyagokat előállíthatunk, ha például a II képlet szerinti aminokat CH,—C=C—COOH 55 RÍ Z képlet szerinti alkiliidénmalonsavszármazékokkal vagy ilyen savak reakcióképes származékaival hozunk cserebomlásba. E képletben Rí a fenti meghatározású és Z karboxilcsoport vagy elszappanosítással karb- 60 oxi'xsoportba átvihető maradék, mint a karbalkoxi- vagy a -CN-csoport. Csatlakozóan a Z maradékot elszappanosítással a karboxilcsoporttá alakíthatjuk át és ezt egyidejűleg vagy utólag leválasztjuk. 65 Például izopropilidén-maloneszter-kloridot a II képlet szerinti valamely N-alkil-arilaminnal izopropilidén-maloneszter-N-alkil-ariliddá alakítjuk át. Ebben hidrolizáló szerekkel az esztercsoportot szabad karboxil- 70 csoporttá lehet elszappanosítani. Aiz izopropilidén-malonsav-mono-N-alkilarilidból hevítéskor széndioxid hasad le, miközben a megfelelő béta, béta-dimetil-akrilsav-N-alkil-arilid keletkezik. 75 A Z gyök acetilcsoportot is jelenthet. A COCH, ! CH3 —C=C-CO—N—xRi XR S Rí Rs kéolet szerinti amidok, melyek például alkilidén-acetecet-eszterekből és N-alkil-arilaminokból nyerhetők, a hidrolíziskor a 80 kívánt arilidokat adják. Úgyszintén előállíthatunk CH3 -C=C— CO—NH-/ X * I I x X R 8 Rí R2 szerinti amidokat pl. a fent leírt valamely módszerrel analóg módon és a kapott ami- 85 dókat nátriummal alkilálhatjuk. Ebben a képletben Rí, R2, R4 és Rs a bevezetés szerinti jelentésűek. Az alkiláláshoz a magukban véve ismert módszereket használhatjuk; alkilálószerek- 90 ként dialkilszulfátokat, alkilhalogenidokat vagy arilszulfonsavalkilesztereket használhatunk (v. ö. pl. Titherley, J. chem. Soc. London 79, 391, 1901). • A következő példákban, melyek az ismer- 95 tetett eljárás megvilágításara valók, része-
