138879. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillin-sók tisztítására
wsmm 3' másodlagos oldószerek minden kombinációjánál; A továbbiakban egy általánosabb leírást adunk az új eljárás előnyös ki-5 viteléről": Először nyers penicillin oldatot készítünk a fentiékben meghatározott megfelelő oldószerrel. Kiindulási anyagul valamely nyers fémes sót használunk, előnyösen a 10 penicillinnek valamely nátrium vagy kalcium sóját és előnyösen olyat, mely a szóban forgó sóból 20%-nál kevesebbet nem tartalmaz, vagy ilyen sónak vizes oldatát, melynek töménysége 100o/0l -os tiszta 15 peniGÜílinKe számítva előnyösen, de nem szükségképen 7<>/o.-ig terjedhet; használhatunk egy olyan penicillin, fémsó oldatot, amilyent a penicillinnek a metaboliai oldatból való szokásos kivonási eljárá-20 savai nyerünk. Ha az ilyen oldatot erjesztéssel savanyítjuk mintegy 2.5 pH értékre, egy erős savnak, mint pl. foszforsavnak a hozzáadásával, akkor olyan penicillint állítottunk elő, amely kivon-25 ható egyes szennyeződésekkel együtt a leírt megfelelő szerves oldószerbe. Jelenlég előnyösen metilizobutilketont vagy dietilétert használunk. Abból a célból, hogy az ilyen kivonást hatékonyabbá tegyük, 30 előnyös;, hogy a vizes oldatban nátriumklorid vagy más hasonló anyag legyen jelen. Ezután előnyösen keverés közben egy megfelelő másodlagos oldószerből megfe-35 lelő mennyiséget adagolunk Jelenleg előnyösen 5—30 térfogat <y0 acetont vagy metiletilketont használunk másodlagos oldószernek, míg főoldószernek dietiléteírt. Ezután előnyösen keverés közben a ki-ÍQ választott szerves priméramint adagoljuk. Az amin mennyisége legalább is egyenlő leigyen a jelenlevő penicillin egy molár ekvivalensével. A pontos, molár ekvivalens esetfeg nem a legelőnyösebb mennyi-45 ség,. de a szerves prknéraminnak azt a mennyiségét,, amely a szóbanforgó esetben a legelőnyösebb, könnyen meghatározhatjuk a laJaoratóriuffiban a használt nyers fémes só kísérleti mintáiból szár-50 mázé ©Maiakén. A gyakorlatban általában azt tatóLtukv hogy megfelel a priméraniin adagolása addig, amíg további csapadék nem képződik,, de általában tanácsos, hogy a használt szerves priméiramin 55 mennyisége ne lépje túl a kezelt nyers penicillin oldat teljes savának megfelelő mennyiséget. Ezen folyamat eredményeként egy makro- vagy mikrokristályos test csapódik ki, mely keverve van, vagy nincsen, ke- 60 verve gumi szennyeződésekkiel és mely a penicillinnek a szerves priméraminnal .képezett sója. Ezt az anyagot, melyet jó kitermeléssel állíthatunk elő, szűréssel különítjük él 65 és. ha kívánatos, mosással és/vagy újra kristályosítással tisztíthatjuk az alább leírt módon. Ha a penicillinnek a szerves priméramninal képezett sóját a nyers penicillin- 70 nek a megfelelő oldószerrel való oly oldatából csapattuk ki, amelyhez a már leírt másodlagos oldószert nem adtuk hozzá, akkor a kicsapott só a nyers penicillin kezdeti tisztaságától, a hatóianya- 75 gok különleges kombinációjától és az oldószer természetétől függően vagy szilárd lesz, vagy olajszerű, vagy a kettő keveréke. Mindéi esetben viszonylag tiszta ál- 80 lapoíban nyerhetjük a kívánt sót ezen termékek bármelyikéből azáltal, hogy a terméket a fentiekben meghatározott megfelel ó másodlagos oldószerrel, vagy egy ilyen oldószernek és egy a fentiekben meg- 85 határozott fő oldószernek a keverékével mossuk vagy szétdörzsöljük. Amennyiben kívánatos, a penicillinnek a priméraminnal képezett sói tovább tisztíthatók újra kristályosítással. Ez megfelelően végre- 90 hajtható legkisebb térfogatú meleg etilalkoholban való oldással ós utána mintegy 3 térfogat dibutiléter hozzáadásával, lassú hűtéssel mintegy 0 C°-ra és szűréssel. Más alkoholokat és magasabb éte- 95 refcet is használhatunk. A penicillinnek a szerves priméraminnal képezett és így tisztított sóját különböző módszerekkel könnyen átalakíthatjuk fémes, pl. nátrium vagy kalcium pe- 100 nicillin sókká, melyek jóval tisztábbak lesznek, mint a kiindulási anyagok. Az átalakítás előnyös kiviteli módjánál a szerves primőraminnal képezett sót gyors keverés közben adjuk éter vagy 105 kloroform és foszforsav oldat keverékéhez, amely legalább is a kezelendő só szerves lúg tartalmának megfelelő menynyisígű foszforsavat tartalmaz, a szerves kivonatot elválasztjuk és a vizes oldat pH no értékét hirtelen 2.5-re hozzuk és további szerves oldószerrel kivonjuk. A kivonatokat összekeverjük és a keveréket valamely fémhidroxid, pl. nátriumhidroxid vizes oldatával kivonjuk, mikor is a fém- 115 hidroxid mennysiiége megfelel a szerves fázisban levő penicillin mennyiséginek és a vizeskivonatot fagyasztással szárítjuk.
