138878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás láncszij előállítására

S 138878. Míg az eddigi rendezetlenül vegyes fűzés mellett, mikor ia legkülönfélébb nyulékonyságú szemek kerültek azonos harántsorba, az erőátvitelmerőben bizonytalan volt és so-5 hasem lehetett tudni, vájjon a láncszemek sokaságából melyik és mily mérvben vesz részt a terhelésből, ezenkívül iá láncnak, a sokféle helyi nyúlás miatt, össze-vissza kellett torzulnia, addig az új eljárás szerint, az 10 erőátvitellei járó igénybevételek egyenletesen oszlanak meg, a láncszíj egész szélességében. A nyúlás tekintetében egymásétól eltérő harántsorokat ritmusosan váltakoztatjuk, 15 hogy a szíj üzemben lehető nyugodtan viselkedjék. Az egymáséval gyakorlatilag megegyező nyúlású szemeket a láncszíj egy-egy hoszszanti sorává is égybefűzhetjük. Ilymódon 20 a szíjon végig átmenő és iazt mintegy fegyverző ereket kapunk. Ha a különböző nyúlású, hosszanti sorokat szimmetriásan fűzzük a láncszíjba, akkor domború szíjdoi>hoz, valamint keresztezett hajtáshoz alkal-25 mas kivitelt kapunk. Ha viszont a különböző nyúlású, hoszanti sorokat a láncszíj egyik szegélye felől a másik felé egyértelemben, vagyis akár csökkenően, akár növekvően, fokozatosan változó sorrendben 30 fűzzük a láncszíjba, akkor félkeresztezett hajtáshoz alkalmas kivitelt kapunk, amelynél a 90°-os elfordulás milatt — a szíj egyik szegélye sokkal nagyobb nyúlásra van igénybevéve, mint a másik. 35 Az újítások további és szintén alapvető lépése, hogy a láncszemeket hossztengelyükre merőleges hengerpalásttól eltérő paiástú fűzőnyílásokkal törjük át. E megoldás előnye, hogy a fűző csapszeggel közve-40 tített húzóerő bizonyos előfesztíés útján adódik át, amely a harántsorok egyes szemeire kiegyenlítőén hat. Az ilyen helyi kiegyenlítés önmagában, valamint a már ismertetett intézkedésekkel kapcsolatosan, lé-45 nyegesen közrehat az új láncszíjak használhatóságának kiterjesztéséhez. A rajzok vázlatosan tüntetik fel az új láncszíj kiviteli példáit. Az 1—3. ábra egy-egy láncszíj részleges 50 hosszmetszete. A 4. és 5. ábra láncszemek hosszmetszetei. A 6. és 7. ábra egy-egy láncszíj, .kis léptékű, összeállítási sémája. 55 A rajzokon a legáltalánosabb kivitelre, a bőr láncszíjakra voltunk tekintettel. A bőr színoldalát vastagabb vonallal jelöltük, mint a húsoldalt. Az 1. ábra szerint, az (1) láncszemeket a hengeres (2) nyílásokon áthatoló (3) csap- 60 szegek fűzük össze. A találmány értelmében összeválogatott szemeket szimmetriásan rendeztük el A húzóigénybevételek — tudvalevően — elsősorban a kevésbbé nyúlékony szemeket terhelik. Eddig, úgy tör-* 65 tent, hogy az egyik harántsorban p. o. csupán a bal szélső, a másikban esetleg a jobb második, a következőben viszont talán egy vagy két közbenső szem, stb., stb. volt igénybevéve, a többi pedig terheletlenül ma- 70 radt. Most ellenben, egyforma nyílású szemeknek összeválogatása és harántsorokká egybefűzése esetén, mindenkor a teljes harántsor terhelődik. Bármekkora előforduló különbség van is az egyes harántsorok nyú- 75 lékonysága között, azok mindegyike feltétlenül terhelődik, mégpedig, mindenkor keresztben végig, a teljes harántsor. A láncszíj, a jelzett eddigi, szeszélyes terhelődés folytán, szükségképen eltorzult, 80 most azonban a káros torzulások elmaradnak. A rajz érzékelteti, hogy még az olyan eltorzulásokat is kiküszöbölhetjük, amelyek máskülönben a színoldal és a húsoldal rétegnyúlása közötti különbségből szármáz- 85 hatnak. Egyébként ha különböző nyúlású, hoszszanti sorokat rendezzük el szimmetriásan akkor módunkban áll a végigmenő erek nyúlását úgy beosztani, hogy a láncszíj az 90 erőátviteli szíjdobok palástjának domborulatához vagy egyenességéhez igazodjék. Az előbbi esetben középre kerülnek a nyúlékonyabb hosszanti sorok, az utóbbiban pedig keresztben végig váltakoznak ezek a ke- 95 vésbbé nyúlékonyakkal. A 2. ábra szerint, egyik végük, mégpedig a színoldal felé bővülőén kúpos (4) fűzőnyílásaink vannak és valamennyi (1) táncszem egyformán, vagyis színoldalával és 100 természetesen húsoldalával is, azonos irányba néz. '•Az (1) láncszemek egy-egy ponton fekszenek fel a (3) csapszegekre. Ha már most az egyes szemekre, bármi okból, első sorban 105 különböző nyúlékonyságuk miatt, különböző • húzóigénybevétel esik, akkor a kúpok érintkezőélei, ennek megfelelően, különböző mérvben lapulnak el, úgyszólván az egyes ~ szemek befogóhossza is eszerint módosul, no így ama erőfeszítés, amely végleges terhelés előtt deformálja a kúpéleket, bizonyos tekintetben minden egyes láncszemnél helyileg kiegyenlítőén hat. Ha az egyfelé forduló szemek mellett, 115 úgy osztjuk be a hosszanti sorokat, hogy