138862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jóízű, drazsírozásra és/vagy egyéb élvezeti vagy tápláló anyagokkal bevonható puffasztott termék előállítására
Megjelent 1948. évi november hó 2-án. MAGYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZAáDALMI LEÍRÁS 138862. SZÁM. IV/e. OSZTÁLY. — E-6184. ALAPSZÁM. Eljárás jóízű, drazsirozásra és/vagy egyéb élvezeti vagy tápláló anyagokkal . .felvonható puffasztott termék előállítására. Első Békéscsabai, Miskolci és Debreceni István Gőzmalmok Részvénytársaság-, Miskolc. A bejelentés napja : 1946. évi augusztus hó 27. A bejelentő 129.206. sz. szabadalmából olyan eljárás vált ismeretessé jóízű puffasztott termék előállítására búzából;, amelynek lényegié, hogy hántolt búzaszfeime-5 ket zárt, célszerűen forgatható és fűthető dob alakjában kiképezett térben, előbb a búzaszemek saját nedvességéből! keletkező gőzben melegítünk 4—8 perc hosßzat, majd a dobba gőzt vezetünk be, olykép, hogy 10 ennek nyomása 3—6 perc alatt 12—^légkörre emelkedjék, végül a gőzölt terméket, a nyomásnak például a forgó dob egyik homlokfalának nyitásával történő hii'telen megszüntetése mellett, a környező 15 térbe löveljük ki és ebben lehűtjük. Célszerűnek mutatkozott a hevítést, a melegkezelés kezdetétől számítva, mintegy 10 perc után csökkenteni. A bejelentő megállapította, hogy a puffasztott termék jó 20 íze és kellemes aromája, amely ia gőzölés alatt lejátszódó ízképző reakciók folyománya, jórészt a szemekben foglalt pentozánokból a száraz gőz hatására előálló hidroliizis-teíímékdkre vezethető vissza. így 25 például xilánból xilóz ési anabinóz keletkezik. Kitűnt továbbá, hogy a puffasztott termék íze azzal is javul, hogy a búziaszemek fehérjét, például megnedvesítés ós 60— 80°-ra való melegítés útján, irreverzibilisen 30 koaguláljuk. Az így kapott búzatermék főkép drazsiíbzott, vagy cukros viagy karamelles, vagy egyéb élvezeti és/vagy tápanyagokkal) bevont élvezeti cikkek elő állítására való. A puffasztott búzaszemeknek ilyen cé- 35 lókra való felhasználásakor azonban nehézségek, illetve hátrányok mutatkoztak, amelyek az egyes szemeknek egyeneten, szabálytalan alakjából és egymás között eltérő nagyságából adódnak. Mindez nem- 40 csak a bevont termékek külső megjelenését befolyásolja kedvezőtlenül, hanem az egyes szemek, szabálytalan alakjuk folytán, a bevonásukra szánt élvezeti szert túlságosan vagy túlk evéssé, de minden eset- 45 ben egyenlőtlenül veszik fel. Hasonló élvezeti cikkeknél azonban a kedvező külső megjelenés különöskép fontos, olyannyira, hogy ennek megjavítása műszaki feladat. Nem kevésbé fontos azonban az is, hogy 50 a szemek a viszonylag di'ága bevonószerrel egyenletesen és ezzel kapcsolatosan aránylag olcsón legyenek bevonhatók. A szóbanforgó hátrányok megszüntetésére irányuló kísérletek, amelyek közül 55 egyesek a szemeknek már a hámozásakor kezdetüket vették, a gyáiitás költségeit mindenesetre növelik, azonban nem vezettek kellőkép kielégítő eredményre. További olyan sorozatos kísérletek, amelye- 60 ket a bejelentő más terményekkel végzett, még kevésbé voltaik kielégítőek, annál kevésbé, inert az ezekből előállított termékek íze és aromája messze elmar'adt a