138836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymértékben polimer anyagok készítésére

2 Í3&S3Ő. leges gáz atmoszférájában végezzük mind­addig, amíg iá sav egész mennyisége reak­cióba nem lépett. Adagolhatunk a keverék­hez isimert eszterizáló katalizátorokat, így 5 pl. 'hidrogénkloridot, p-toluén szulfosavat, vagy kámío'r szulfosavat, melyek célja, a reakció e részének gyorsítása, mert a vegyfoíyamat katalizátorok nélkül napokig tart. Hia az egész sav reakcióba lépett, a 10 glikol fölös mennyiségét vákuum-desztijliá­lással eltávolítjuk és a maradványt tovább hevítjük olvadáspontja fölé semleges gáz pl. nitrogén áramában, amelyet előnyösen átbuborékoltatunik az olvadékon, vagy vá-15 kuumban olykép, hogy kapilláris csövön semleges igáz kis mennyiségét vezetjük be. E hevítőfolyamat alatt a megolvadt anyag . vizkozítása ési olvadáspontja fokozatosan növekszik, illetve emelkedik, a melegítést 20 pedig addig folytatjuk, amíg a hidegen húz­hatóság tulajdonságai elő nem állanak. A vegyfoíyamat első részét előnyösen úgy is megvalósíthatjuk, hogy a glikolt a tereftálsav alacsonyabb alifás eszterévei 25 hevítjük szabad tereftálsav helyett, az esz­terkicserélő folyamatot elősegítő katalizátor jetenlétében. Ha ezt az eszterkicserélő fo­lyamatot használjuk, a glikol-tereftalát lé­tesítésére szükséges, idő lényegesen csök-30 ken és tisztább terméket kapunk, amely a •maga részéről jobb polimert ad a követ­kező hevítési folyamat alatt. Ezt a heví­tést ugyanúgy folytatjuk le, mint a fenti kiviteli módnál. 35 Ismeretes már általában véve az eszter­kicserélő vegyífolyamat, mely az alacsony alifás észter, így pl. metileszter hevítésé­ből áll nagyobb molekulasúlyú alkcfhollal, hogy ilyen módon a magasabb fokú alko-40 hol észterét állítsuk elő, többnyire kis mennyiségű nátriumnak mint katalizátor­nak a jeleriléte mellett. Hia azonban a ta­lálmány szerint magasfokú tereftalát poli­mereket állítunk elő, a nátriumtól eltérő 45 más fémeket használhatunk katalizátor ként, vagy előnyös más fémeket a nátrium mellett használni és ezek a fémek nem­csak az észter cserebomlását katalizálják, ami az eljárás első részlete glikol tereftalát 50 előállítására, hanem a glikol tereftalátnak magasabb, hidegen Ihúzható polimerekké átalakítását is gyorsítják. Az általunk kipróbált és többé vagy ke­vésbbé jónak talált fémek a következőik: 55 litium, nátrium, kálium, kalcium, berillium, magnézium, cink, kadmium, aluminium, króm molibdén, mangán, vas., kobalt, nik­kel, réz, ezüst, higany, ón, ólom, bizmut, antimóri, platina és palládium. E fémek kö­zül egy néhány, így pl. a litium., kálium, 60 kalcium, magnézium, cink, kadmium, man­gán, vas, nikkel, kobalt, ón, ólom és biz­mut olyanok, amelyeket hatásos katalizáto­roknak találtunk, ha egyedül alkalmazzuk azokat, de jó eredmények érhetők el akkor 65 is, ha kis mennyiségű alkáli fémet haszná­lunk, így pl a metil tereftalát súlyára szá­mítva 0.025-től 0.1-ig iterjedő százalékos mennyiségű nátriumot és egy vagy több más csoporthoz tartozó fémet is adagolunk 70 még, pl. •berilriuimot, magnéziumot, cinket, kadmiumot, rezet, ezüstöt, alumíniumot, krómot, rnolibdént, mangánt, vasat, nikkelt, kobaltot,! higanyt, ónt, ólmot, bizmutat an­timont, platinát és palládiumot. Ezek a fé- 75 mek poralakban használhatók, vagy forgács, törmelék, szalag, huzal alakjában, vagy bárminő más megfelelő formában. Azt is megállapítottuk, hogy az eljárást gyorsítja a bór jelenléte, vagy a tisztán 80 felületi katalizátorok alkalmazása így pl. üvegtörmelék vagy szilikagél egy kevés al­kálifém jelenlétében. Alkáli vagy alkáliföldfémek oldhatók a gMkoliban mielőtt az alacsonyfokú alkil te- 85 reftalátot adagolnók, vagy oldhatók meta­nolban és alkáli vagy alkáliföld metoxid alak­jában vihetők be. A többi fémek tapaszta­lataink szerint számottevő mértékben nem oldódnak a glikolhan. 90 A tereftalát magasabb polimerjei kissé az olvadáspontjuk fölötti hőmérsékleteken rendkívül vizkózus, átlátszó folyadékok. Ha ebben az állapotban ezeket az anyagokat pl. vízbemártással hirtelen lehűtjük úgy 95 átlátszó, üvegszerű, szilárd anyagokká me­revednek és ebben az állapotban túlhűtött folyadékoknak tekintendők. Ha az anyagot ebben a formában hevítjük kissé az olva­dáspont alatti hőmérsékletre, az hirtelen 100 kristályosodik és az .üvegszerű anyag tej­szerűvé válik. A kristályos, tejszerű meg­jelenési forma akkor is. előáll a .poliészte­rekben, ha az olvadékot lassan engedjük lehűlni. 105 Ennek a kristályos vagy mikrokristályos poiimer-glikoi-tereítalátnak pontosan meg­határozott olvadáspontja van és ha ezt az anyagot megolvasztva húzzuk, vagy nyílá­son átsaltoljuk, olyan szálak keletkeznek, 110 amelyek azután hosszuk több száz százalé­kával hidegen húzhatók. Emellett molekulá­risán rendezett szerkezet keletkezik, amely­nek nagy a szilárdsága, és igen hajlékony. E szempontból tehát a politereftalátok a meg- 115 felelő alifás észterekhez hasonlítanak, ame­lyek a HOOC/CHs/nCOOH sorozathoz tar­tozó savak szánmaizékai, mely képletben (n)

Next

/
Oldalképek
Tartalom