138775. lajstromszámú szabadalom • Mindkét függőleges széle körül nyitható ajtó

Megjelent 1948. évi október hó 1-én. MA fiYAR SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 138775. SZÁM. VIII/c. OSZTÁLY. - YV-Y612. ALAPSZÁM. Mindkét függőleges széle körül nyitható ajtó. Weidlinger Miksa kereskedelmi alkalmazott, Budapest. A bejelentés napja: 1947. évi február hó 26. A találmány ajtóra vonatkozik, mely mindkét függőleges széle körül nyitható. A találmány gyakorlati alkalmazási lehetősé­gei közül példaként mutatunk a személygép-5 kocsi-ajtóként való alkalmazásra. Az ilyen ajtó ugyanis, a találmány értelmében, mind a vezetőülésből, mind pedig az utasülésböJ egyformán, kényelmesen nyithatóvá tehető és emellett a kényelmes ki- illetve beszállást 10 is biztosítja. További alkalmazási lehetősége van a találmánynak oly helyeken, ahol ere­detileg egyetlen helyiségnek készült tér el­választása válik szükségessé olymódon, hogy a részhelyiségeknek külön bejárata le­lő g>'en (osztott üzlethelyiség). A találmány szerinti ajtó mindkét függő­leges széle mentén csuklóspántok vannak. Ezeknek pántcsapjai, szokásos módon, helytállóan vannak az ajtótokon megerő-20 sítve, a velük együttműködő, jobb- és balol­dali pánthüvelyek ellenben, külön, az ajtón egyenesben vezetett és külön kilincs révén elmozgatható, egy-egy jobb- illetve baloldali tolórúdon vannak elrendezve. Ha az ajtószéf 25 közelében lévő egyik kilincset lenyomjuk, akkor az e kilincshez tartozó tolórúd fel­emelkedik, ami a nyitni szándékolt ajtószél felőli pánthüvelyeknek az ajtótokon meg­erősített pántcsapjaikról való letolását vonja 30 maga után. Az ajtó kinyitása esetén a for­gás a másik ajtószél körül történik és az itt elrendezett másik tolórúd elreteszelődik úgy, hogy az ajtó — egyidőben — csak az egyik széle körül nvitható. A mellékelt rajz a találmány két példa- 35 képeni kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra a találmány egyik kiviteli példá­jának elülnézete. A 2. ábra e kiviteli példa egy részének víz­szintes metszete, nagyobb léptékben. A 40 3. ábra a találmány egyik alkalmazási le­hetőségét, vázlatos felülnézetben mutatja. A (Ib) ajtó két függőleges széle mentén ismert kiképzésű (c) pántcsapok vannak az (a) ajtótokon helytállóan megerősítve. Az tó ezekkel a pántcsapokkal összeműködő (d) pánthüvelyek, amelyek együtt a szokásos csuklóspántot alkotják, az ajtó egy-egy széle mentén, egy-egy (e) tolórúdon vannak meg­erősítve. Ez utóbbit a rajta lévő (f) ken- 50 gyeibe nyúló (g) harántrúd rögzíti helyzeté­ben. Az (e) tolórudak és a (g) harántrúd, (h) hasítékaik révén, az ajtón megerősített (i) csapokon vezetődnek. Mindegyik (e) tolórúd működtetéséhez egy-egy (k) kilincs tartozik, 55 amelyek tolórúdjuk közelében vannak elren­dezve. Mindegyik (k) kilincshez két (m, n) me­nesztő van erősítve. Az (m) menesztő a (g) harántrúd (o) peckére, a másik (n) menesztő 60 pedig az (e) tolórúd (p) peckére hat. Ha az egyik, pl. a baloldali (k) kilincset lenyom­juk, akkor e kilincs (n) menesztője az (r.) pecek révén kiemeli a (g) harántrúd balol­dali végét a balodali tolóka (f) kengyel ?bő' 65 úgy. bogy a lenyomott kilincs oldalán az (e) tolórúd felszabadul. Ezután éri el az (n) me-

Next

/
Oldalképek
Tartalom