138769. lajstromszámú szabadalom • Forgóalváz sinjáróművekhez, mélyen fekfő forgócsappal
t 138769. 1. ábra egy ilyen forgóalvázat keresztmetszetben, a 2. ábra a hozzátartozó alaprajzot, a 3. ábra a forgóalváz középrészének oldaís nézetét, végül a 4. ábra az 1. ábra egy módosítását ábrázolja. Az (1) szekrénynek ia forgóalváz mellett oldalt mélyen lenyúló (2) dúcai vannak, me-10 lyek alsó végére a (3) haránttartó szilárdan fel van csavarolva. E haránttartó külső végei, s velük együtt a szekrény, gömbcsapágyak útján beállítható (4) csúszódarabok közvetítésével, az (5) forgóalvázkereten ru-15 gózottan és lenghetően elrendezett himbána támaszkodnak. Evégett a (3) haránttartú alatt elrendezett (6) himbagerenda a hoszszanti (8) lemezrugók (7) rugókötegével szilárdan össze van kötve és iá (3) haránttartó 20 végeinek al&ó oldalán elegendő nagy (9) csúszófelületek vannak a (4) csúszódarabok megtámasztására. A (8) rugók végei a (10) ingák útján a forgóalvázkeretre oldalt lenghetően vannak felfüggesztve. A (6) 25 himbagerendát a forgóalváz hossztengelyé hez részarányos elrendezésű (12) csatlórudak, melyek egyrészt a (13) helyen a himbagerendához, másik végükön pedig az (5) forgóalvázkerettel szilárdan összekötött 80 (14) támaszok alsó végeihez vannak csuklósan hozzákapcsolva, a forgóalváz vízszintes haránttengelyével állandóan párhuzamos helyzetben tartják. Ez a párhuzamos helyzet egyéb eszközökkel is előidézhető 35 és fenntartható. A himbagerendának egyrészt' a. szekrény oldalirányú mozgásait kell követnie, másrészt pedig együtt kell forognia a forgóalvázzal. Ezért ez a (3) haránttartóval egy 40 az ez alatt-elrendezett, azon rögzített (15) segédforgócsap utján van összekötve, mdy a (16) ko útján, a jármű hosszirányában eltölhatóan, a (6) himbagerenda (.17) csúszóvezetékébe (kulisszájába) kapaszkodik. A 45 (16) kőnek e hosszirányú játéka folytán a (17) csúszóvezetókben, a hosszirányú erők a kocsiszekrényről nem vivődnek át a himbagerendára. Ezeket az erőket az' (5) forgóalvázon rögzített (20) fŐ-forgócsáp 50 viszi át, mely lefelé nyúlva, a- (21) kS útján a (3) haránttartó harántirányú (22) csúszóvezetékébe kapaszkodik, A (20) fő-forgócsap az (5) forgóalvázkeret (18) harántmerevítésébe hosszú dana bon be van fogva. 55 A járműszekrény a förgóalvázhoz képest oldalná: lengve, valamint függőlegesfen feles lefelé játszhat, mimellett a (20) forgó«-. csap (21) köve a (3) haránttartó (22) csúszövezetékében oldalra és függőlegesen szabadon mozog, anélkül, hogy a húzóerők vagy tio a fékezőerők hosszirányban való átvitelét zavarná. Ha a jármű kanyarulatba fut be, a (12) csatlórudak folytán a (6) himbagerenda iá forgóalvázkerettel együtt elfordul, miközben az oldalsó (4) csúszótámaszok 6.r > a kocsiszekrényhez képest a (15) segédforgócsap, mint középpont körül, körívben mozognak. A találmány szerinti elrendezés mélyenfekvő forgócsap mellett, a forgóalváz húzó-, :n illetőleg fékezőerőinek a szekrényre való kifogástalan átvitelét biztosítja hajlításra igénybevett himbagerenda elkerülése mellett. A forgócsapnak fő-forgócsapra és ettől elkülönített segédforgócsapra való ketté- 75 osztása révén, melyek közül az egyik csupán a hosszirányú erők, a másik pedig csupán a harántirányú erők átvitelére hivatott, elérjük azt a szükséges, szerkesztési szabadságot, mely e csapoknak mind az s<> igénybevételt, mind pedig a súlyt minimumra csökkentő elrendezését teszi lehetővé. Különösen a (20) fő-forgócsapnak az (5) forgóalvázkeret (18) harántmerevítésébe való befogása jó kihasználását nyújtja 85 ennek a forgóalváz merevítésére amúgyis. szükséges harántösszeköttetésnek-; azzal pedig, hogy a (20) fő-forgócsap lefelé nyúlva, a (3) haránttartóba körülbelül en«nek keresztmetszeti súlypontjában kapasz- 93 kodík, elérjük a kívánt mély forgócsapfekvést és e haránttartó minimális igénybevé* telét, amelyet egyetlen, ennek vízszintes, síkjában ható hajlítónyomaték határoz meg: Ahelyett, hogy a (20) forgócsapot a fűt- 05 góalvázon rögzítenők, ezt a 4. ábra szerint a (3) haránttartóra is felerősíthetjük* úgyhogy az felfelé irányul és a. forgóálváz. (25)^ haránt-csúszóvezetékébe kapaszkodik. Eb-bed az esetben a haránttartó egyidejű e§f íoö egy felfelé irányított (20) forgöcsapot és egy lefelé irányított (15) forgöcsapot ftoTü£ Ennek az elrendezésnek az 1. ábra szerinti elrendezéssel szemben hátránya, hogy ä haránttartót a (20) fő-forgőcsapot támadd 105 hosszirányú erők hajlításon kívül csavarásra is igénybeveszik, úgyhogy azt nehezebbre kell méretezni. A kétoldali (7) és (8) rugókat: nem keila rajzban ábrázolt módon egy (6) himba- tío gerenda útján' összekötni, hanem — amint- ' ezt a 212.978. sz. svájci szabadalmi leírás ismerteti — ezek mindegyike a szekrényhez képest hosszirányban külön-külön, párhuzamosan eltolható lehet és mindegyik 115.
