138754. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázkeverékek szétválasztására
f-' -Megjelent 1948. évi október hó 1-én.' WÁSYÁR SZABADALMI RIRÓSA8 SZABADALMI LÉTRÁS 138754. SZÁM. IV/i. OSZTÁLY. — S-203S2. ALAPSZÁM. Eljárás gázkeverékek szétválasztására. Solvay & Cie. cégr, Bruxelles. A>rtH$Bten&s napja: £946. évi november hó 22. Belgiumi elsőbbsége: 1944. évi január hó 21. (12900/1946. M. E. sz. rendelet alapján.) A. .taíáfaárty eljárás a gázkeverékek al.. karrészeinek szétválasztására, különösben olyan esetekben, amikor a tisztítandó vagy frakcionálandó gázkeverék kényelmi vagy 5 biztonsági okokból levegőben vagy valamely közömbös gázban oldva van. Is'meretes, hogy amikor valamely keverék különböző oldhatósága két gázból áll, melyeik közül pl. az egyik (A) gáz az (S) io oldószerben jobban oldódik, mint a másik (B) gáz, oldással részleges szétválasztást érhetünk el. Ha a keveréket az oldószerbe boosátjuik, iaz 1(A) gáz oldódik, ia l(B) gáz (pedig elkezd felszabadulni, mOhelyt 'az i(S) oils dószer {B\ gázban telítve van, mely utóbbit gyakorlatilag tisztán kapjuk meg. ismeretes továbbá, hogy valamely oldat gázait úgy is felszabadíthatjuk, hogy az olxiattia más gázt vezetünk. Ennélfogva az 20 A+B keverék részleges' szétválasztását Mt gázmosóban (scrubber) végezhetjük. Az fS) oldószer az (A) gázt az első mosótan elnyeli, a (B) gázt pedig e mosó felső réáfeében kapjuk meg, míg a mosó fenekén 25 -távozd oldat az (A) gázt vagy ennek legnagyobb részét tartalmazza és (B) gázban telítve van. Ez az oldat azután a második mosóba folyik, ahol (C) közömbös gázzal találkozik, mely az (A) és (B) gázt felsza-30'&sdítja, úgyhogy itt A+B+C keveréket kapunk. Az (A) gáz tehát mindig s'zenyreysä?ve van (B) gázzal és mennyiségeik aránya pontosan ugyanaz, mint oldhatóságuké • asf.^ oldószerben, Ismeretes végül, hogy a kevéSbbé oldható 35 (B) gázt úgy szabadíthatjuk fel külön az oldatból, hogy ebbe (A) gázt vezetünk, még pedig akár kívülről, akár pedig magából az oldatból., melyből tazt iement módszerekkel pl. az illető oldat frakcionáló des'ztillálásá- 40 val, nyomáscsökkentésével vagy hevítésével kaphatjuk meg. Ez utóbbi eljárások költségesek, különleges' berendezést igényelnek, aránylag sok hő- vagy mechanikai energiát fogyasztanak 45 ós állandó felügyeletet igényelnek. Ezenkívül azok nem alkalmazhatók olyan esetekben, amikor kényelmi vagy biztonsági okokból a keverék alkatrészeinek hígítása végett állandóan 6züks'ég van közömbös 50 gáz jelenlétére. Ilyen pl. a ClO+Cls+levegö keverék, mellyel kapcsolatban a találmány, amint alább kimutatjuk, jól alkalmazható. A levegő és a klór egy része ugyanis a szelektív elnyelés alkalmával 55 s'zabadulna fel, míg ekkor a CIO-öt az ebben a telített oldatból légköri nyomáson kapjuk meg, ami föltétlenül robbanást eredményez. Hasonló, oldatban levő CIO- és CMteve- 60 rékeket levegővel felszabadítottak, de ilyen körülmények kőzött Cls+QO+levegő-bői álló gázkeveréket kaptak. Ezt a műveletet szükségszerűen két különböző oszlopban kellett lefolytatni. , 65 A találmány célja mindezeknek a hátrányoknak g kiküszöbölése. A találmány se-