138752. lajstromszámú szabadalom • Katalikus átalakító rendszer
13875a. 5 hoz, miértis ennek további részletezése a jelen leírásban fölösleges. A leírt kiviteli példánál a katalizátor poralakú és résteecskéi kb. 10 ép 100 mikr> ron között vannak nagyságban vagyis a katalizátornak kb. 50%-a megy át egy 400 lyukú szitán. A találmány azonbari alkalmazható más katalizátorméretekkel is, föltéve perfeze, hogy a katalizátor méretei és 10 isűrűsége olyan, hogy gázosátható ós folyadékként kezelhető a már leírt módon. Nagyobb gáz- vagy gőzsebességek szükségesek a durvább, illetve nagyobb részecskéjü katalizátoroknál, de ezek a részek olyan 15 méretűek lehetnek, hogy azokat egy 400, 300, 200, 100, 50 esetleg 10 lyukú szita is visszatartja. Magának á katalizátorrészecskéknek a sűrűsége a 2600 kg/ms értéket isi elélheti, 2(1 de a katalizátor f ötöm egének sűrűáége 5 vagy 10 perces leülepedés után rendesen 400 és 650 kg/m3 között van. Egy kevés gázosítás után, vagyis olyan gőzsebe bégeknél, amelyek 0.15 és 1.5 méter közölt 2» vannak másodpercenként, az . 1—100 mikronos katalizátor főtómegenek sűrűsége kb. 320—480 kg/m3 . Ha a gőzsebesség kb. 0,3—0,9 méter másodpercenként, a íőtómeg sűrűsége az ilyen katalizátornál kb. 160— 30 320 kg/m3 , pl. kb. 240 és 290 között van. Ezeknél a gáz- vagy gőzsebességeknél a poralakú katalizátor megmarad a isűrű, örvénylő szuszpendált katalízis fázisában. Nagyobb sebességeknél vagy pedig a leüle-35 pedés zónáiban a katalizátor főtömegének sűrűsége kisebb lehet, mint 80 kg/m3 , sőt még 16 kg/m3 -nél kisebb lehet és ilyen körülmények között a katalizátorról azt mondjuk, hogy az a könnyű, diszpergált fázisáí0 ban van. Ez a híg fázis m3-ként mindössze 1,700 szemcsét tartalmaz. Általánosan kifejezve a katalizátor a sűrű, örvénylő, szuszpendált fázisban olyan sűrűségű, hogy a főtömeg 16—80, előnyösen legalább 10 kg/m3 íó rel sűrűbb, mint a könnyű, diszpergált katalitikus fázis fő-sűrűsége. A gázosított katalizátor a túlfolyató vagy álló csőben még akkor is, amikor a kiválasztó műveletet végezzük, a főtömegre nézve 320—480 50 kg/m3 vagy még nagyobb sűrűségű lehet, vagyis legalább 16, de előnyösen 80 kg/m3 rel nehezebb, mint a sűrű, örvénylő katalitikus fázis. A (10) csővezetékből gázolajat vezetünk 55 be a (11) szivattyú segítségével a (12) hőkicserélo csőkígyóhoz, amely a (13) desztillálóhoz tartozik. Az előmelegített olajat ezután a (14) hevító'kben elgőzöllögtetjük. A (15) vezetéken át gőzt lehet bevezetni ehhez a ponthoz, hogy a teljes elgőzölögtetést öO biztosítsuk és használhatunk egy (fel nem tüntetett) szeparátort, amely az el nem gőzölögtetett olajat a bevezetett olajtömeg gőzéből eltávolítja. A gőzöket ezután túlhevítjük a (16) melegítő csővezetékben és 65 továbbvezetjük a (17) csővezetéken át a (18) reakciós edény alsó részéhez. A (17) továbbvezető cső hőmérséklete kb. 420— 560° lehet, pl. 480—510 C° azon a helyen, ahol kilép a kemencéből. Ezen a helyen a 70 nyomás a légköri nyomással lehet egyenlő vagy kb. 4 kg/cm2 -ig emelkedhetik, értéke tehát pl. 1,1 kg/cm2 lehet. A gőzt a (19) melegítő csövekben túlhevíthetjük kb. 420 —540. C°-ig, pl. kb. 480°-ra, hogy ilyen mó- 75 don gőzt állítsunk elő az eljárás lefolytatásához és ezt a gőzt a rendszerben a katalizátor gázosítására használjuk. Ennek a gőznek egy része ia (17) átvezető csőbe vezethető be. 80 A regenerált katalizátort a (20) álló-csőből a (21) csillagkerekes bevezetőkészülék vagy tolattyú felhasználásával juttatjuk a (17) csővezetékbe olykép, hogy a katalizátornak ós az olajnak egymáshoz viszonyí- 85 tott súlyaránya kb. 1:1 értéktől a 15 :1 -értékig változhatik, sőt még ennél nagyobb is lehet; példaképeni értékek 4 : 1 és 5 : 1 között változhatnak. A (21) szelep vagy bevezetőeszköz fölötti nyomás kellő mér- 90 tékben nagyobb, mint a (17) átvezető csőben lévő nyomás, hogy ilymódon meggátoljuk a bevezetett gőzmennyiiség felfelé ár'amlását az állócsövön át. A (21) szelepen átjuttatott katalizátor az olajgőzökben szusz- 95 pendálódik és ilymódon a (18) reakciós edény fenekéhez jut. A reakciós edény hengeralakú kamra iehet, amelynek tölcséres feneke van, emellett keresztmetszeti területe elegendő kell, hogy 100 legyen, hogy benne a függőleges gőzsebesség kb 0,13—1,3 m/sec legyen, mely sebesség szokásos értéke 0,5 és 0,8 m/sec között van. Hogy a kívánt katalizátorsűrűséget fenntartsuk a reakciós edényben, az el- 105 jáiláshoz használt gőzt különböző mennyiségekben vezethetjük be, hogy növeljü:-; vagy csökkentsük a gőzsebesoéget a reakciós edényben és a gőz teljes mennyisége 2 és 20 súlyszázalék között változhatik, szo- 110 kásos értéke kb. 10 súlyszázalék a beadagolt anyagra vonatkoztatva. A reakciós edény olyan szerkezetű lehet, hogy a gőz érintkezési ideje kb. 10 ég 20 másodperc között változzon, a katalizátor tartózkodási 115 ideje pedig a reakciós edényben 1 és 10 pere
