138745. lajstromszámú szabadalom • Mágnesmezős generátor igen rövid elektromágneses hullámok előállítására (turbátor)

2 138745. hengeres Iköpenyíelüflettel határolt, gyűrű­alakú üreges test szerepál, amelynek a tengelyhez közelebbi hengerköpenyét érintő­irányban záródó zeg-zúgos rés két részre 5 osztja, amelyek különböző váltófeszültsé­gen, a rendszer tengelyében fekvő 'kiató­dáíhoz képest azonban azonos egyenfeszült­ségen vannak. A találmánnyal kapcsolatosan lannak a 10 ténynek van nagy jelentősége, hogy üreges rezonátorban olyan villamos rezgést Ikel­tünk, amelynél ismert módon kapacitív energiának induktív energiává és megfor­dítva, induktív energiának kapacitív erer-15 gjiájává való állandó átalakulása megy végbe. Itt tehát az ürestérnek (üregnek)" úgynevezett mágneses dipól-gerjesztése fo­rog fenn, miirnellett az ürestér képes arra, hogy energiát elletromágneses rezgések 30 alakjaiban leadjon. A rajz 1—4. ábrái kapcsán a találmány néhány példaképem kiviteli .altakját részle­tesebben ismertetjük. Az 1. ábra igen rövid elektromágneses 25 hullámok előállítására való ilyen mágnes­mezős generátort mutat. A zeg-zúgos (Z) rés a belső ihengerből az egymásba nyúló (SÍ) és ((S2) lamellákat alakítja ki- Ezek a lamellák a külső hengerrel és a sugárirá-30 nyú oldalfalakkal együtt a (H) üreges tes­tet alkotják, amely üreges rezonátorként hat, amennyiben a szegmensek egymással szemben a kapacitást képezik, az üreges test többi irésze ipedig az Sndiktivítást al-35 kotja. Ha az üreges rezonátor rezeg, ak­kor-egy meghatározott pillanatban az (SÍ) bmeHák pozitívok, az (S2) lamellák pedig negatívok. A rezgési folyamat következ­tében ezek a töltések felcserélődnek, úgy-40 hogy egy féirperiődus után az (SÍ) szeg­mensek lesznek negatívok, az (S2) szeg­mensek (pedig pozitívok. A felcseréléshez az induktívásként szereplő (H) üreges testet alkalmazzuk vezető összeköttetésként. Az 45 1. álbrán áttekinthetőség kedvéért sem a katódát, sem a vezérlőrácsot nem tüntet­tük fel. Ha az 1. ábra szerinti mágnesmezős ge­nerátort annak tengelyén átmenő síkkal 50 metszük, akkor a 2. ábrát kapjuk, amely az 1. ábrától még abban is különbözek, hogy először a (G) ráccsal körülvett ka­tódát berajzoltuk, másodszor a nagyfrek­venciás energiia kifelé való csatolására 55 („AuskoppCung") az (L) energia vezstéket alkalmaztuk és harmadszor a nagyfrek­venciás en«r*gia kisugárzásának megaka­dályozására a berendezés tengelvére merő­legesen a (Pl) és (P2) -fémlemezeket sze­reltük fel. A rezgő-kör kapacitását ismét az 60 egymás mellett fekvő (S) szegmensek al­kotják; az Induktivitást at (H) üreges test oldaíjfelüiete'lhől és külső hengeréből álló része képezli. A 3. ábra a 2. ábra szerinti kivitel to- 65 vábbfejleisztését mutatja. Itt a katóda ki­sebb- és a (P2) oldalellcnos közvetlen közé­éiben foglal helyt, A (Pl) oldallapot ve­zérlőrácsként használhatjuk, ha az a be­rendezés többi részével "szemben szigetelve 70 van. Az (elrendezés a katódla-Vsszaíűtétsi: jelenség elkerülésére különösen alkalmas. Ha a 2. vagy 3. ábna szerinti elrendezés­nél a (Pl> és (P2) oldallemezeket a beren­dezés többi részével galvánosan összeköt- 75 töttnek vagv arra ráforrasztottnak képzel­jük, akkor teljesen fémből való szerkezet­hez jutunk. A 4. ábra szerinti kiviteli példa, a (V) átvezetések kivételével, ilyen szerkezetet 80 mutat. A jelzések ugyanazok mint az előző ábrákon; |(L) koncentrikus ILechier-vezeité­ket jelez. A kisugárzás elleni védelemre használt oldallemezek helyett itt oldalfalak vannak. A katódatér belsejébe berajzoH, >S5 az oldalfalakkal párhuzamos lemezek célia az, hogy azt a térbeli villamos mezőt, amely az lanódafeszültségen lévő oldalfa­lak folytán előáll, a katódához közcleső hengeren belül leernyőzzük és ezzel az !,ü elektronok nem kívánatos eltérését meg­akadályozzuk. A találmány ismertetett felépítése külön­böző előnyökkel jár. A berendezésnek mindegyik szegmenspárra nézve teljes vil- 9ri lamos szimmetriája van. Az anóda hőter­helése az oldalfalakra való hő'evezetés folytán csökken. A 4. ábra szerinti, telje­sen fémből való szerkezet nagy teljesít­ményekhez alkalmas, mert a rezonátornak 100 vákuumedényként való kialakítása lehe­tővé teszi, hogy a hőt az anódától jól elve­zethessük. A rezgés hullámhosszát a szeg­menseknek egymással szembeni kapacitása és az üreges rezonátor átmérője hatá- J()5 rozza meg. Azonos hullámhossz esetén a találmány szerinti berendezés méretei na­gyobbak, mint az Ismert magnetron mére­tei. Különösen a tulajdonképeni anóda­átmérő háromszor-négyszer nagyobb, ami no a katódák és a vezérlőelektródák jobb el­rendezését kis hullámhosszak mellett is lehetővé teszi. A nagyobb sugárirányú méretek megengedik, hogy nagy áramok­hoz csigaszerű katódát („Wendelkathode") 115 alkalmazzunk. Továbbá a tengelyirányú ki­terjedés minimumra korlátozható, úgyhogy a mágnes sarksarúinak nem kell egymás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom